Hírlevél feliratkozás

Keresés

Költészet

Bodor Eszter Hanna: lebegő

Fotó: Török Levente

sodrást ami elmossa / az elhordozott erőszakot

Bővebben ...
Próza

Kiszely Márk: Kapcsolati tőke

Fotó: a szerző archívuma

Volt ez a csajom Debrecenben. Cseresznyével egyensúlyozott az ajkán, a szemében gurámikat nevelt. Tubás volt, vagy tenorkürtös, nem tudom már, a rézfúvósok között ült, a rendezői balon. Ha a nevén szólítottam, nem figyelt oda. Ha hatszögbe rendeztem a díszköveket a teste körül, magához tért.

Bővebben ...
Költészet

Rostás Mihály versei

hogyha kezembe foghatnék / egy maréknyi időt

Bővebben ...
HISZTI

HISZTI - Bartók Imre: 1939. szeptember 23.

hiszti eredetileg a női testhez kötődött – görög-latin eredetű, a 'méh' szóra vezethető vissza. A 19. századi orvosi diskurzusban a női idegrendszerhez kapcsolták, sokáig stigmatizáló diagnózisként használták. Aztán mindenkié lett: a köznyelvben mára levált a klinikai kontextusról, pejoratív árnyalatot hordoz, a túlzónak, irracionálisnak ítélt érzelmi reakciót nevezi meg. Hisztizik a gyerek, az anyós, a férfi, ha beteg – hisztiznek az írók is!

Sorozatunkban kortárs magyar szerzőket kértünk fel, hogy értelmezzék a kifejezést. 

Bővebben ...
Próza

Ádám Gergő: Krumponyász-univerzum (regényrészlet)

Fotó: a szerző archívuma

Róbert bal szeme az óramutató járása szerint, jobb szeme azzal ellentétesen forgott egyre gyorsabban, majd teljes testében rázkódni kezdett, a földre huppant, és nem mozdult többé. A feje sistergett és füstölt.

Bővebben ...
Költészet

Halmosi Sándor versei

Fotó: Székelyhidi Zsolt

Kabátujjukban több élet volt, / mint az Egyesült Nemzetekben ma

Bővebben ...
HISZTI

HISZTI - Veszprémi Szilveszter: Vers, amelyben a költő megint csak hisztikézik, nincs semmi látnivaló benne

hiszti eredetileg a női testhez kötődött – görög-latin eredetű, a 'méh' szóra vezethető vissza. A 19. századi orvosi diskurzusban a női idegrendszerhez kapcsolták, sokáig stigmatizáló diagnózisként használták. Aztán mindenkié lett: a köznyelvben mára levált a klinikai kontextusról, pejoratív árnyalatot hordoz, a túlzónak, irracionálisnak ítélt érzelmi reakciót nevezi meg. Hisztizik a gyerek, az anyós, a férfi, ha beteg – hisztiznek a költők is!

Sorozatunkban kortárs magyar szerzőket kértünk fel, hogy értelmezzék a kifejezést. 

Bővebben ...
Műfordítás

Gabriela Adameșteanu (f. Száva Csanád): A zebrán

Fotó: a szerző archívuma

Kissé félrenyomtad az embereket, szinte lökdösődés nélkül, mégis makacsul, ahogy a te korodra hál’Isten megtanultad. Képes vagy helyet csinálni magadnak közöttük. Diszkréten csináltad, a kíváncsiság nem kínzó betegség, nem alapösztön, nem kell könyökölni miatta.

Bővebben ...
Költészet

Peer Krisztián versei

Fotó: Schillinger Gyöngyvér

és csak menni, menni a nyelvvel / a totál szenilis Sanyi bácsi után

Bővebben ...
Próza

Tóth-Bertók Eszter: Meghaltam

Fotó: Csoboth Edina

A ravatalozónál állnak. Az épület homlokzatán a Feltámadunk-feliratból hiányzik a t, a legjobb barátnőm rögtön kiszúrja. Nézi a d-t, hogy az is eléggé inog, közben arra gondol, hogy mennyit szenvedtünk, amikor a lakása ajtajára illesztettük fel betűnként a nevét és hiába baszakodtunk a vízmértékkel, a mai napig ferde az egész.

Bővebben ...
HISZTI

HISZTI – Purosz Leonidasz: Helyi ár

A hiszti eredetileg a női testhez kötődött – görög-latin eredetű, a 'méh' szóra vezethető vissza. A 19. századi orvosi diskurzusban a női idegrendszerhez kapcsolták, sokáig stigmatizáló diagnózisként használták. Aztán mindenkié lett: a köznyelvben mára levált a klinikai kontextusról, pejoratív árnyalatot hordoz, a túlzónak, irracionálisnak ítélt érzelmi reakciót nevezi meg. Hisztizik a gyerek, az anyós, a férfi, ha beteg – hisztiznek a költők is!

Sorozatunkban kortárs magyar szerzőket kértünk fel, hogy értelmezzék a kifejezést. 

Bővebben ...
Költészet

Bánfalvi Samu: Charlie Kirk meghalt,

Fotó: A szerző archívuma

Amerika Amerika megölték Charlie Kirköt

Bővebben ...

Purosz Leonidasz verse

Figyelmes lettem és megértő: / zsebembe rejtem szabadságom szánalmas, összelehelt / darabkáit ----- …és mit kapok cserébe? / Már ezt a mélyen emberi kérdést sem teszem fel / magamnak. Látod? Beteg vagyok, Egyed Barbara.

Purosz Leonidasz 1996-ban született Szegeden. Középiskolai éveit Szentesen töltötte a gimnázium irodalmi-drámai tagozatán; jelenleg az ELTE magyar alapszakos hallgatója. Verseket és slam poetry szövegeket ír. A FISZ 2015-ös alkotói pályázatának díjazottja.

 

(Pereszlényi Erika felvétele)

 

A türelem

 

Akár egy élősdi sejt, beépült a szervezetembe a türelem.

Először a szív körül jelent meg, apró kis csomó, gondoltam

nem zavar, majd átterjedt a gyomorra is.

Gondoltam nem zavar, sőt megtisztelve éreztem magam;

egyébként is: miért ne lenne jóindulatú daganat?

Gyere, kis sejt, mondtam, lakd csak be mindenem –

együtt hódítjuk meg a világot!

 

Mint egy épülő diktatúra, úgy nyert teret magának

milliméterről milliméterre; a stabilizáció fázisa után

hozta magával először a vitatható törvényeket;

hát lenyeltem, le én, nem műtöttem ki ekkor se

magamból – részben, mert még hittem benne,

részben, mert ekkorra észrevétlenül

elhatalmasodott rajtam. És persze így buktam el.

 

Mert a vitathatóból vitathatatlan lesz, a lehetőségből

szabály, a szeretetből dogma. A beteg sejtből betegség

lesz, ha ki nem irtják; és látod, én nem irtottam ki,

Egyed Barbara, mert szeretlek valamiért.

Valamikor szerettem is, hogy szeretlek,

ma már tűröm dogmatikusan.

 

Tűröm, hogy nevess, pedig nem vicces, amit mondok.

Tűröm, hogy sírj, sőt letörlöm a könnyeidet, bár irtózom

tőlük. Nem vizsgállak. Nem ellenőrzöm, mit hozol magaddal:

hasznosat vagy haszontalant. Figyelmes lettem és megértő:

zsebembe rejtem szabadságom szánalmas, összelehelt

darabkáit ----- …és mit kapok cserébe?

Már ezt a mélyen emberi kérdést sem teszem fel

magamnak. Látod? Beteg vagyok, Egyed Barbara.