Hírlevél feliratkozás

Keresés

Költészet

Bodor Eszter Hanna: lebegő

Fotó: Török Levente

sodrást ami elmossa / az elhordozott erőszakot

Bővebben ...
Próza

Kiszely Márk: Kapcsolati tőke

Fotó: a szerző archívuma

Volt ez a csajom Debrecenben. Cseresznyével egyensúlyozott az ajkán, a szemében gurámikat nevelt. Tubás volt, vagy tenorkürtös, nem tudom már, a rézfúvósok között ült, a rendezői balon. Ha a nevén szólítottam, nem figyelt oda. Ha hatszögbe rendeztem a díszköveket a teste körül, magához tért.

Bővebben ...
Költészet

Rostás Mihály versei

hogyha kezembe foghatnék / egy maréknyi időt

Bővebben ...
HISZTI

HISZTI - Bartók Imre: 1939. szeptember 23.

hiszti eredetileg a női testhez kötődött – görög-latin eredetű, a 'méh' szóra vezethető vissza. A 19. századi orvosi diskurzusban a női idegrendszerhez kapcsolták, sokáig stigmatizáló diagnózisként használták. Aztán mindenkié lett: a köznyelvben mára levált a klinikai kontextusról, pejoratív árnyalatot hordoz, a túlzónak, irracionálisnak ítélt érzelmi reakciót nevezi meg. Hisztizik a gyerek, az anyós, a férfi, ha beteg – hisztiznek az írók is!

Sorozatunkban kortárs magyar szerzőket kértünk fel, hogy értelmezzék a kifejezést. 

Bővebben ...
Próza

Ádám Gergő: Krumponyász-univerzum (regényrészlet)

Fotó: a szerző archívuma

Róbert bal szeme az óramutató járása szerint, jobb szeme azzal ellentétesen forgott egyre gyorsabban, majd teljes testében rázkódni kezdett, a földre huppant, és nem mozdult többé. A feje sistergett és füstölt.

Bővebben ...
Költészet

Halmosi Sándor versei

Fotó: Székelyhidi Zsolt

Kabátujjukban több élet volt, / mint az Egyesült Nemzetekben ma

Bővebben ...
HISZTI

HISZTI - Veszprémi Szilveszter: Vers, amelyben a költő megint csak hisztikézik, nincs semmi látnivaló benne

hiszti eredetileg a női testhez kötődött – görög-latin eredetű, a 'méh' szóra vezethető vissza. A 19. századi orvosi diskurzusban a női idegrendszerhez kapcsolták, sokáig stigmatizáló diagnózisként használták. Aztán mindenkié lett: a köznyelvben mára levált a klinikai kontextusról, pejoratív árnyalatot hordoz, a túlzónak, irracionálisnak ítélt érzelmi reakciót nevezi meg. Hisztizik a gyerek, az anyós, a férfi, ha beteg – hisztiznek a költők is!

Sorozatunkban kortárs magyar szerzőket kértünk fel, hogy értelmezzék a kifejezést. 

Bővebben ...
Műfordítás

Gabriela Adameșteanu (f. Száva Csanád): A zebrán

Fotó: a szerző archívuma

Kissé félrenyomtad az embereket, szinte lökdösődés nélkül, mégis makacsul, ahogy a te korodra hál’Isten megtanultad. Képes vagy helyet csinálni magadnak közöttük. Diszkréten csináltad, a kíváncsiság nem kínzó betegség, nem alapösztön, nem kell könyökölni miatta.

Bővebben ...
Költészet

Peer Krisztián versei

Fotó: Schillinger Gyöngyvér

és csak menni, menni a nyelvvel / a totál szenilis Sanyi bácsi után

Bővebben ...
Próza

Tóth-Bertók Eszter: Meghaltam

Fotó: Csoboth Edina

A ravatalozónál állnak. Az épület homlokzatán a Feltámadunk-feliratból hiányzik a t, a legjobb barátnőm rögtön kiszúrja. Nézi a d-t, hogy az is eléggé inog, közben arra gondol, hogy mennyit szenvedtünk, amikor a lakása ajtajára illesztettük fel betűnként a nevét és hiába baszakodtunk a vízmértékkel, a mai napig ferde az egész.

Bővebben ...
HISZTI

HISZTI – Purosz Leonidasz: Helyi ár

A hiszti eredetileg a női testhez kötődött – görög-latin eredetű, a 'méh' szóra vezethető vissza. A 19. századi orvosi diskurzusban a női idegrendszerhez kapcsolták, sokáig stigmatizáló diagnózisként használták. Aztán mindenkié lett: a köznyelvben mára levált a klinikai kontextusról, pejoratív árnyalatot hordoz, a túlzónak, irracionálisnak ítélt érzelmi reakciót nevezi meg. Hisztizik a gyerek, az anyós, a férfi, ha beteg – hisztiznek a költők is!

Sorozatunkban kortárs magyar szerzőket kértünk fel, hogy értelmezzék a kifejezést. 

Bővebben ...
Költészet

Bánfalvi Samu: Charlie Kirk meghalt,

Fotó: A szerző archívuma

Amerika Amerika megölték Charlie Kirköt

Bővebben ...

Hyross Ferenc versei

Az alábbi dolgok jutottak eszembe / a hold jobb pitvarát illetően: // a Dagály-strand, / a Duna állása, amikor eltörtem a lábam, / továbbá a fehér sziklák / és az élettelen hamu / hőmérsékletkülönbsége.

Hyross Ferenc 1992-ben született, Budapesten. A Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban érettségiztett, jelenleg az ELTE pszichológia szakán tanul. A FISZ 2015-ös alkotói pályázatának díjazottja.

 

Ariadné

 

Azt a kevés sminket is teljesen

elmosta a tengervíz, ajkaidra

sókristályok ültek,

a szemedet pirosra marta.

 

Szavak helyett kell most ezt elmondanom,

hogy lásd ajkaid mozgását,

ahogy a szád formál és a gyenge permet,

te nem is érzed, széthullik,

 

behintve a papírokat, minden

azóta adódó felületet, amit a párbeszéd

számára nyitva hagytam

és azóta is össze-összefűzök, újraírok.

 

Már tudom mennyire marnak ezek a szavak,

hiába jegyzem le az egész labirintust,

a fonál valahol ott marad a nyálban

és a puha permet elhullik,

mert hiába szőtted, nekem szőtted.

 

Szád formál és ajkad mozog

és ott ered benned ez a tenger,

köldököd vonala alatt,

csípőcsontod védő szárnyai közé zárva

és körbevesz és megölel

és azóta sem ölel más,

csak ülsz a parton, térdedet szorítva.

 

Szád formál, ajkad mozog, ha ki is jutok,

te már sosem találsz vissza hozzám,

csak sírsz a parton, összefolynak törékeny nedveid,

elnyel a tenger, lenyeled a könnyeket,

én pedig maradok jól körülírt labirintusomban,

hiába segítettél kijutni.

 

 

A hold jobb pitvarát illetően

 

Az alábbi dolgok jutottak eszembe

a hold jobb pitvarát illetően:

 

a Dagály-strand,

a Duna állása, amikor eltörtem a lábam,

továbbá a fehér sziklák

és az élettelen hamu

hőmérsékletkülönbsége.

 

Ha jól emlékszem, ha olyat lehet egyáltalán,

mindig is én voltam a beszédesebb,

bár az utóbbi kicsit több mint tíz évben

szóhoz jutni sincs esélyed, pedig

a legtöbb dolgot akkoriban tőled tanultam.

 

A Dagályban azóta nem voltam,

minek is mennék oda vissza,

elég volt a száraz betonon

egy vizes lábnyomot otthagyni.

Talán még most is ott van,

szótlanul, mint egy naiv mosoly után

az elernyedt arcizmok.

Többet is mondhattál volna,

amikor megbeszéltük,

hogyan apad és dagad kedvére az Adria.

 

Így változtunk mi is öcsémmel,

most rád hasonlít,

széles kék ingei vasalás után körbeülnek

és a széktámlákról kárognak,

mint nagyranőtt vászonmadarak.

 

Megdagadt a szilánkok közé benőtt hús,

a családi élet, még frontok nélkül is elég nehéz,

törött emberek lába fáj így, ezt most már

tapasztalatból tudom

 

és tudja a dunapart homokja is, megbeszéltük.

 

A hold jobb pitvara valószínűleg sziklákból van

és a holdraszállásból csak egy bakancs talpára emlékszik,

ha olyat lehet egyáltalán.

Távol van, belseje fehérebb és valószínűleg hidegebb,

mint a hamuszemek közt megmaradt,

törhetetlen bokacsont-darabjaid.