Hírlevél feliratkozás

Keresés

Próza

Kiszely Márk: Kapcsolati tőke

Fotó: a szerző archívuma

Volt ez a csajom Debrecenben. Cseresznyével egyensúlyozott az ajkán, a szemében gurámikat nevelt. Tubás volt, vagy tenorkürtös, nem tudom már, a rézfúvósok között ült, a rendezői balon. Ha a nevén szólítottam, nem figyelt oda. Ha hatszögbe rendeztem a díszköveket a teste körül, magához tért.

Bővebben ...
Költészet

Rostás Mihály versei

hogyha kezembe foghatnék / egy maréknyi időt

Bővebben ...
HISZTI

HISZTI - Bartók Imre: 1939. szeptember 23.

hiszti eredetileg a női testhez kötődött – görög-latin eredetű, a 'méh' szóra vezethető vissza. A 19. századi orvosi diskurzusban a női idegrendszerhez kapcsolták, sokáig stigmatizáló diagnózisként használták. Aztán mindenkié lett: a köznyelvben mára levált a klinikai kontextusról, pejoratív árnyalatot hordoz, a túlzónak, irracionálisnak ítélt érzelmi reakciót nevezi meg. Hisztizik a gyerek, az anyós, a férfi, ha beteg – hisztiznek az írók is!

Sorozatunkban kortárs magyar szerzőket kértünk fel, hogy értelmezzék a kifejezést. 

Bővebben ...
Próza

Ádám Gergő: Krumponyász-univerzum (regényrészlet)

Fotó: a szerző archívuma

Róbert bal szeme az óramutató járása szerint, jobb szeme azzal ellentétesen forgott egyre gyorsabban, majd teljes testében rázkódni kezdett, a földre huppant, és nem mozdult többé. A feje sistergett és füstölt.

Bővebben ...
Költészet

Halmosi Sándor versei

Fotó: Székelyhidi Zsolt

Kabátujjukban több élet volt, / mint az Egyesült Nemzetekben ma

Bővebben ...
HISZTI

HISZTI - Veszprémi Szilveszter: Vers, amelyben a költő megint csak hisztikézik, nincs semmi látnivaló benne

hiszti eredetileg a női testhez kötődött – görög-latin eredetű, a 'méh' szóra vezethető vissza. A 19. századi orvosi diskurzusban a női idegrendszerhez kapcsolták, sokáig stigmatizáló diagnózisként használták. Aztán mindenkié lett: a köznyelvben mára levált a klinikai kontextusról, pejoratív árnyalatot hordoz, a túlzónak, irracionálisnak ítélt érzelmi reakciót nevezi meg. Hisztizik a gyerek, az anyós, a férfi, ha beteg – hisztiznek a költők is!

Sorozatunkban kortárs magyar szerzőket kértünk fel, hogy értelmezzék a kifejezést. 

Bővebben ...
Műfordítás

Gabriela Adameșteanu (f. Száva Csanád): A zebrán

Fotó: a szerző archívuma

Kissé félrenyomtad az embereket, szinte lökdösődés nélkül, mégis makacsul, ahogy a te korodra hál’Isten megtanultad. Képes vagy helyet csinálni magadnak közöttük. Diszkréten csináltad, a kíváncsiság nem kínzó betegség, nem alapösztön, nem kell könyökölni miatta.

Bővebben ...
Költészet

Peer Krisztián versei

Fotó: Schillinger Gyöngyvér

és csak menni, menni a nyelvvel / a totál szenilis Sanyi bácsi után

Bővebben ...
Próza

Tóth-Bertók Eszter: Meghaltam

Fotó: Csoboth Edina

A ravatalozónál állnak. Az épület homlokzatán a Feltámadunk-feliratból hiányzik a t, a legjobb barátnőm rögtön kiszúrja. Nézi a d-t, hogy az is eléggé inog, közben arra gondol, hogy mennyit szenvedtünk, amikor a lakása ajtajára illesztettük fel betűnként a nevét és hiába baszakodtunk a vízmértékkel, a mai napig ferde az egész.

Bővebben ...
HISZTI

HISZTI – Purosz Leonidasz: Helyi ár

A hiszti eredetileg a női testhez kötődött – görög-latin eredetű, a 'méh' szóra vezethető vissza. A 19. századi orvosi diskurzusban a női idegrendszerhez kapcsolták, sokáig stigmatizáló diagnózisként használták. Aztán mindenkié lett: a köznyelvben mára levált a klinikai kontextusról, pejoratív árnyalatot hordoz, a túlzónak, irracionálisnak ítélt érzelmi reakciót nevezi meg. Hisztizik a gyerek, az anyós, a férfi, ha beteg – hisztiznek a költők is!

Sorozatunkban kortárs magyar szerzőket kértünk fel, hogy értelmezzék a kifejezést. 

Bővebben ...
Költészet

Bánfalvi Samu: Charlie Kirk meghalt,

Fotó: A szerző archívuma

Amerika Amerika megölték Charlie Kirköt

Bővebben ...
Költészet

Bán-Horváth Veronika: Tiszta lap

Fotó: Bán-Horváth Attila

Hol nyúlánk fénylényeknek, / Hol puffadt koboldoknak látszunk.

Bővebben ...

Bodnár Barbara versei

Bárki várjon, bárki haladjon, / az új rend térképrajzolókat hív. / Ezer apró lábtopogás csendes tervezésében / a földdé visszaszületők / észrevétlenül félrekerülnek az útból – / ki, a bolyváros mögé.

Bodnár Barbara 1988-ban született Budapesten. Halásztelken él. A Mantra Alternatív Természettudományi Szabadegyetemen végzett 2010-ben, jelenleg a Károli Református Egyetemen tanul irodalom- és kultúratudományt. A FISZ Kömény líraműhelyének a tagja.

 

Szélküszöb

 

A szél megtorpan,

s körülötte felizzanak a fenyvesek.

A csendben ülő táblák felől

láncszemet törve, ijedten fut az ég felé

egy farkát kergető kutya.

Szédültében a hegyoromba botlik,

zúgása falat emel, s elnyeli.

Egy pillanattal arrébb,

szinte karnyújtásnyira

ájultan cikáz a kövek alá.

 

Valamerre –

a szélnek ez kedves.

Iránytűm már rég nem működik.

Kedvesen áthajlong sziklaszirtvirágon,

majd szélcsecsemőkre oszlik,

s alvása beteríti a hegyoldalt.

 

A levegő fészke

emeli a madarakat.

 

 

 

Földmetszet 

 

Ébenfahúrok kérdőjel-ölelésében,

a földhullámok szelíd

vonulásából olvassák a törvényt

a kúszóegerek.

 

Ahogy a csigaspirálok kereszteződő útjain

elkanyarodó üzenetek madrigálja felrázza

a gyökereket, vizet enged a levegő,

s a földsötét odúból kiforognak a

szivárványkövek.

 

A giliszták útra kelnek és áldozatul

esnek egy-egy lapátélnek,

hirtelen csőrnek;

a rosszkor érkező eső –

madarak himnusza.

 

A megindult felhők

elnémítják a hangyavárost;

a vájatok újrarendeződnek,

s egyik irány sem vezet többé ugyanoda.

 

Bárki várjon, bárki haladjon,

az új rend térképrajzolókat hív.

Ezer apró lábtopogás csendes tervezésében

a földdé visszaszületők

észrevétlenül félrekerülnek az útból –

ki, a bolyváros mögé.

 

A sötét föld egyszerű ágy,

alvó ébredő.

 

A görgő égi áramlatok

viszik a súlyt,

a cserebogarak szeptembertől

már forgolódnak.

Szivárványkövön rózsabogár lépdel,

nehéz szárnyai hátára billennek,

nehéz lábai megakadnak.

 

Gördül az égben a föld, –

nyomában mohauszály.