Tanárnő, hány oldal?

Részletek

Mindezen kérdések felvetése előtt azonban a 2008-ban beindított, mára már hagyománnyá vált Nagy Versmondással kezdődött a konferencia, ahol Jordán Tamás vezényletével több száz diák szavalta el Szabó Lőrinc Egy Volt a Világ és Széthullott Világ című verseit. Ezután a Debreceni Egyetem Auditorium Maximumában, a közönség megtekinthette az Ady Endre Gimnázium 10. D osztályának összefoglaló óráját a középkorról és néhány diák e témához kapcsolódó mestermunkáját, amelyet minden korszak lezárása után el kell készíteniük, kiválasztva egy témát, amelyről tárgyi reprezentációt csinálnak, utánanéznek, majd egy ötperces előadás kíséretében bemutatják az iskola előtt.

(galéria nyílik – Uri Dénes felvételei)

A művekkel betekintést nyerhettünk a könyvkötészetbe, a gasztronómiába (mely egy igen ízletes ismeretségnek bizonyult), a boszorkányüldözésbe, valamint a középkor képzőművészetébe és történetébe is.

Ezt követte Debreczeni Attila, a Debreceni Egyetem Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet igazgatójának bevezető beszéde, amelyben a klasszikus írók, művek közelebb vitelére hívta fel a figyelmet. Majd a közönség meghallgathatta a projektismertetőket: Fűzfa Balázs, Szakály Szilvia, Czimer Györgyi és Bodrogi Ferenc Máté (az MTA Magyar Irodalomtanítási Szakmódszertani  Kutatócsoport tagjai) röpke időtartamú előadásokban próbáltak egy viszonylag átfogó képet adni a csoport munkájáról, a felmerült, vagy már meg is valósított ötleteikről. Hallhattunk az irodalom szakmódszertanának megújítási lehetőségeiről, az élményközpontú tanításról, az értő közönség, igényes olvasók képzésére való igényről, és ennek a kielégítésére készült válaszokról, a fordítás, műfordítás helyéről és jelentőségéről az irodalomtanításban, a kreatív írás szerepéről, az irodalom fesztivállá változtatásáról, a reflektált élményközpontúságról, és persze a fesztivalizáció fogalmáról, hiszen a konferencia címe: Kreatív-produktív irodalomkultúra; A fesztivalizáció paradigmája volt.

Egy kis, kikapcsolódásnak szánt versmondás után újra belevethettük magunkat az irodalomtanítás mélységes bugyraiba, ahol Fenyő D. György, Molnár Gábor Tamás, Dobszay Ambrus, Szirák Péter, Gordon Győri János és Végh Balázs Béla kalauzoltak minket Baranyai Norbert moderátor segítségével. A kezdőfelvetés sikeressége és a kerekasztal beszélgetés résztvevőinek összehangoltsága már csak abban is megmutatkozott, hogy a „Mennyire szükséges a reflektált élményszerűség paradigmája?” kérdésen kívül a moderátornak nem kellett többet megszólalnia, hiszen ezen egy kérdés körüljárásával el is telt a beszélgetésre szánt idő. Többek között szóba került a fesztivalizáció indokoltsága is, de Fenyő D. György felhívta a figyelmet ennek a veszélyeire is, miszerint a legfontosabb, hogy figyelni kell a gyerekekre, azokra is, akik különböző okokból kimaradnak az órába való bevonódásból, vagy magából az élményből. Gordon Győri János a magyartanítás tengernyi célja közül kiemelte az élményszerzés képességének tanítását. Ezután levezetésképpen, meghallgathattuk a maradék hat verset, Lutor Katalin előadásában, A 12 legszebb magyar vers közül, és már indulhattunk is haza izgalmas ötletekkel telítve.

A konferencia második napját a DE Gyakorló Gimnáziumába és Általános Iskolájában tölthettük, ahol újra gyereknek érezhettük magunkat egy osztályteremben, a diákok helyét elfoglalva. Miklósvölgyi Miklós megnyitója után 20-20 perces előadások következtek. Sajnos reflektálásra nem volt lehetőség, de így is igazán inspiráló és izgalmas beszámolókat hallgathattunk meg.

A teljesség igénye nélkül, Áfra János a kortárs irodalom népszerűsítéséről, Pap Kinga a nyelvi agresszióról, Nagy Mariann a vizualitás szerepéről, Korda Eszter a fesztivalizáció és média kapcsolatáról, Sulyok Blanka a Kozma Lajos Faipari Szakközépiskolában végzett munkájáról, Csobánka Zsuzsa a diákok motiválásáról és az iskolai biztonságos közeg megteremtéséről, Tóvizi Erika a Toldi drámapedagógiai feldolgozásáról, annak bűnügyi tárgyalássá való átalakításáról beszélt. A szakmai, gyakorló tanároktól származó előadások mellett azonban meghallgathattuk a diákokat is. A Szent Efrém Görögkatolikus Általános iskola médiaszakkörösei bemutatták az iskolai rádiójukat, a Kossuth Lajos Gimnázium tanulói pedig a Czimer Györgyi által vezetett kreatív írás szakkört, melynek szövegeibe is bepillantást nyerhettünk.

Mindezek után újra meghallgathattuk az Ady Endre Gimnázium diákjait, majd megtekinthettük a már előző nap bemutatott mestermunkákat. Befejezésül A 12 legszebb magyar vers  slam poetry feldolgozását is megismerhettük, valamint József Attila verseinek átiratait.

Egy igazán inspiráló, és ötletekkel teli konferencián vehettünk részt, ahol sok tanár kivételes munkájával ismerkedhettünk meg, az elit gimnáziumban tanítótól, a szakközépiskolák legproblémásabb osztályaiban teljesítőkig. Az esemény rávilágított arra, hogy mennyire fontos a tanárok és diákok közös munkája és az egymás iránti kölcsönös elfogadás.