Hírlevél feliratkozás

Keresés

Próza

Milbacher Róbert: P/S avagy utóirat a költő titkos életéhez (részlet)

Fotó: a szerző archívuma

Csak Heydte látta a halottat, ő azonban életében nem ismerte Sándort, aki viszont az ő személyleírása alapján felismerni vélte, az nem látta a Heydte említette holttestet.

Bővebben ...
Próza

Sz. Szabó Ádám: A grízgaluska íze

Fotó: a szerző archívuma

Soha többet nem látta szüleit boldogan. Anyján állandó, ideges feszültség lett úrrá, mint aki arra számít, hogy minden pillanatban ráijeszthetnek, vagy bármelyik sarkon ott bujkálhat egy rabló. Apja épp ellenkezőleg, immár semmin nem tudta felizgatni magát. Mintha lelkének egy része már rég felröppent volna a földről, de teste továbbra is makacsul lehorgonyozta.

Bővebben ...
Folyó/irat/mentés

Csermely Mátyás: Mégis egy történetbe jutunk - 2025 novemberi, decemberi lapszemle

Montázs: SZIFONline

Noha az egyetemi közegben óhatatlanul belefut az ember egy-egy nyomtatott lapszámba, tényleg csak belefut. Nem tulajdonít nagyobb jelentőséget nekik, hisz ezek általában folyosóra vagy könyvtárba kitett, két-három éves példányok, alig akad bennük pár ismerős név. Mondogatja is néha magának az ember, igazán elmehetne egyszer egy újságoshoz, vehetne egy friss lapszámot, elolvashatná az egészet, úgy ahogy az meg van írva. Vonatállomások újságosaiban és az Írók boltjában tett beszerző körök után, mikor megkezdi az olvasást, konstatálja, van jogosultsága ennek a formátumnak is, mert az (össze)olvasás során egy sokkal összetettebb élményt kap, igaz több figyelmet és időt szánt rá. Egyszóval rájön: nem is olyan nagy baj, hogy feleslegesen vett több, ezen szemléhez nem felhasználható folyóiratot, hiszen minden egyes szám más-más felfogásban működik, és ezek a világok remek lehetőséget adnak egy szabadlevegős merülésre a vállalkozó kedvű olvasónak.

Bővebben ...
Költészet

Fellinger Károly versei

Fotó: Görföl Jenő

A szépséges / Perszephoné sikolyát egyedül csak / Hekaté hallja

Bővebben ...
Költészet

Ayhan Gökhan versei

Fotó: Vas Viktória

nem fizettek közös költséget, / kilakoltatták őket.

Bővebben ...
Próza

Szöllősi Tamás: Űrutazás

Fotó: a szerző archívuma

Nem válaszoltam, csak ösztönösen gyorsabban kezdtem tekerni. Ujjaim ráfeszültek a kormányra, és már nem volt idő gondolkodni. Éreztem, hogy a kerék alatt recsegnek a kövek, a pedál szinte perzselte a talpam. Ervin nem csak gyors, hanem vakmerő is volt.

Bővebben ...
Költészet

Katona Ágota versei

Fotó: Tinordi-Karvaly Bence

A halovány Európában / fogynak a színek

Bővebben ...
Próza

Bánfi Veronika: A telhetetlen

Fotó: a szerző archívuma

Körbenézek a rozsdamentes acéltermékeknél, de azt hiszem, nem illik csontozókést tenni a fa alá. Nem is kockázatmentes, ha számításba vesszük a karácsonyi ebédek feszült hangulatát.

Bővebben ...
Költészet

Zudor Boglárka versei

Fotó: Sárvári Géza

A pekándiós latte / És Karády a kedvence

Bővebben ...

Erdős Kristóf versei

Falevelek estek falat kaparó / tenyeremre, gennyes sebeket / szakítottak fel és a szobát összekötő / hálóba akadva csak erősítették / a vastag téglákat. // Működéstanilag elrepültem volna, / és működéstanilag még most is elrepülnék: / a tizedik agyideg talán / mozgatni tudja / a kinti őszön lévő / szárnyaimat is.

 

Erdős Kristóf 2001-ben született, kecskeméti gimnazista. Verset ír, olvas, a Hírös Slam tagja. Szeretne egy kötetet. Első publikációja a FélOnline-on jelent meg.

 

 

tizedik agyideg

 

Régen napokig mostam kezet

ugyanabban a pózban,

enyhén derékszögű falakat

szőttek egybe gazdátlan pókok az

élek hajszálrepedései mentén.

 

A falak szobákat alkottak, a plafonon

lévő nyílások elég tágasak voltak,

de ebben a múlt századi villában a

belmagasság miatt elérhetetlen volt

a kinti ősz.

 

Falevelek estek falat kaparó

tenyeremre, gennyes sebeket

szakítottak fel és a szobát összekötő

hálóba akadva csak erősítették

a vastag téglákat.

 

Működéstanilag elrepültem volna,

és működéstanilag még most is elrepülnék:

a tizedik agyideg talán

mozgatni tudja

a kinti őszön lévő

szárnyaimat is.

 

 

másfél

 

Éjszaka van

az eltolódott időérzékű panellakók

kutyát sétáltatnak

 

a sarkok csendesek

kurvák szája

hangtalan fotocellás ajtó

a lombok egyberagadt tömbök

szabálytalan betonkockákat

a repedés tesz szabályossá

 

egész nap valakit kerestem

akinek elmondhatom

mi is van velem

és álmomban

fűszagot éreztem

 

a lámpa alatt

fényes fekete üveglapról

visszatükrözve a fák

drótszobrok és

az egyenes világhoz képest itt

úgyis minden ferdén történik

 

már olyan késő van

hogy korán

egy lámpa alatt tüzet gyújtok

lassan fél három

sietni kell

ekkor jelennek meg az emberek

továbbmennék de itt még

gyorsan

elégetem magam.