Lövétei Lázár László versei
- Részletek
(Szabó Tünde felvételei)
Lövétei Lázár László 1972-ben született Lövétén. József Attila-díjas költő, műfordító, mintegy 20 éven keresztül a csíkszeredai Székelyföld című folyóirat szerkesztője, 2010 és 2019 között főszerkesztője. Többek között Mircea Cărtărescu és Filio Florian műveit ültette át magyar nyelvre. Legutóbbi kötete Miféle harag címmel látott napvilágot 2019-ben.
Talált vignetta
A galambász feketenunkásnak,
András Szabolcsnak
„Elsőrangú bucskázó fajgalambjai voltak
Néha kiment az udvarra
Karosszékbe ült és felrepítette a galambokat
Körös-körül pedig a fedeleken puskás embereket állított fel az az ölyvek ellen
Nagy ezüsttálat tettek a gróf lábához vízzel tele
Abban a vízben is a galambjait nézte.”
(Turgenyev: Az egytelkes Ovszjannyikov)
Zotyó
– Tanulmányfej a Feketemunkából –
„Kenyér-anyót veri az alkohol”
(József Attila)
„Finom ember vagyok
De ha cirkuszolnak
Nekem is elszáll az agyam
Például a múltkor is
Három hétre megyek haza s akkor is mit hallok
»Te Manci – mondja anyósom az asszonynak –
Ha ez a Zoli ennyit iszik itthon
Mennyit ihat odakünn
Más már a harmadik színes tévét küldi
Biztos van valakije
Azért jön haza ilyen ritkán
Lehet hogy arra költi a pénzt«
Pont matattam a cirkulapadnál
De tisztán hallottam mindent
Csoda-e ha fölment bennem a pumpa
Gyorsan be a konyhába
Letoltam a gatyámat
»Fordítsa ide azt a mocskos pofáját
– Mondom anyósomnak –
Látja-e
Még megvan a faszom
S egészen a Mancié«
Volt is óbégatás
Adtam nekik
Finom ember vagyok
Csak ne cirkuszoljanak
Ha iszok akkor iszok
Senki se halt még éhen
Ezután se fog
Van még egy nap
Belehúzok
Kérek kölcsön a főnöktől is valamennyit
Szívesen ad
Mert tudja hogy finom ember vagyok
S előbb-utóbb visszajövök úgyis.”
