Hírlevél feliratkozás

Keresés

Költészet

Ormay Lili Zsófia: Hegyek

Fotó: Pauline Villain

borostádon naplemente / szád sarkában fűvel benőtt út

Bővebben ...
HISZTI

HISZTI - Endrey-Nagy Ágoston: Magyarázat

hiszti eredetileg a női testhez kötődött – görög-latin eredetű, a 'méh' szóra vezethető vissza. A 19. századi orvosi diskurzusban a női idegrendszerhez kapcsolták, sokáig stigmatizáló diagnózisként használták. Aztán mindenkié lett: a köznyelvben mára levált a klinikai kontextusról, pejoratív árnyalatot hordoz, a túlzónak, irracionálisnak ítélt érzelmi reakciót nevezi meg. Hisztizik a gyerek, az anyós, a férfi, ha beteg – hisztiznek az írók is!

Sorozatunkban kortárs magyar szerzőket kértünk fel, hogy értelmezzék a kifejezést. 

Bővebben ...
Műfordítás

Raphael Dagold versei (f. Murányi Zita)

https://www.raphaeldagold.com/

Amikor a fekete kis kecske vére lefolyik / a vágóhíd padlóján a parasztház mögött

Bővebben ...
Próza

Varga László Edgár: Iepuraș Béla

Fotó: Szentes Zágon

Csak az általános idő múlásával vált lassan nyilvánvalóvá, hogy az ő, a Iepuraș Béla ideje nem múlik többé. Nem gyűltek például tovább a szeme sarkában a szarkalábak. Ha hetekig nem mosta meg, akkor sem zsírosodott a haja, sőt nem is nőtt. Nem nőtt a körme sem, de ami igazán meglepte: nem nőttek többé a metszőfogai.

Bővebben ...
HISZTI

HISZTI - Kiss Lóránt: Hasítás

hiszti eredetileg a női testhez kötődött – görög-latin eredetű, a 'méh' szóra vezethető vissza. A 19. századi orvosi diskurzusban a női idegrendszerhez kapcsolták, sokáig stigmatizáló diagnózisként használták. Aztán mindenkié lett: a köznyelvben mára levált a klinikai kontextusról, pejoratív árnyalatot hordoz, a túlzónak, irracionálisnak ítélt érzelmi reakciót nevezi meg. Hisztizik a gyerek, az anyós, a férfi, ha beteg – hisztiznek az írók is!

Sorozatunkban kortárs magyar szerzőket kértünk fel, hogy értelmezzék a kifejezést. 

Bővebben ...
Műfordítás

Silvia Avallone (f. Sokcsevits Judit Ráhel): A keményszívű II.

Fotó: Giovanni Previdi

A Corso Italián hömpölygött a tömeg. A bárok neonfényei és a lampionok, a folyamatos, nagyhangú lárma, a fagyi-, ostya- és pizzaillat ébren tartotta a várost. Az izzadt turisták egymásra torlódtak, mindenki a Bovio térre igyekezett, hogy le ne maradjon a tűzijátékról. A türelmetlen sokaság elbágyasztott, elringatott. Hagytam magam sodorni.

Bővebben ...
Műfordítás

Silvia Avallone (f. Sokcsevits Judit Ráhel): A keményszívű I.

Fotó: Giovanni Previdi

Folyamatosan beszéltünk, mégsem mondtunk semmit: csak a test számított, a magnetikus vonzású. Csiklandozásokból, ingerlésekből állt a nyelvünk, térdek és könyökök összekoccanásából. A kabócák ciripelése az ágak alkotta boltívből fülsértő volt, de csak növelte az érzést: itt akarunk maradni, ahol olyan erősen dübörög az élet, hogy az már súrolja a halhatatlanságot.

Bővebben ...
Próza

Tóth Vivien: Elefántsimogató (regényrészlet)

Fotó: Szokodi Bea

A többiekkel gyógyszerosztásnál koccintunk az újévre egy pohár vízzel. Még utoljára kinézek az utcára, ahonnan egyre több dudaszó szűrődik be.

Bővebben ...
Költészet

Vida Kamilla versei

Fotós: Sivák Zsófia

mindegy: a sznobokat az első könyvemben már úgyis elijesztettem!

Bővebben ...
HISZTI

HISZTI - Ferencz Mónika: Hiszti

hiszti eredetileg a női testhez kötődött – görög-latin eredetű, a 'méh' szóra vezethető vissza. A 19. századi orvosi diskurzusban a női idegrendszerhez kapcsolták, sokáig stigmatizáló diagnózisként használták. Aztán mindenkié lett: a köznyelvben mára levált a klinikai kontextusról, pejoratív árnyalatot hordoz, a túlzónak, irracionálisnak ítélt érzelmi reakciót nevezi meg. Hisztizik a gyerek, az anyós, a férfi, ha beteg – hisztiznek az írók is!

Sorozatunkban kortárs magyar szerzőket kértünk fel, hogy értelmezzék a kifejezést. 

Bővebben ...
Költészet

Taizs Gergő versei

Fotó: Pápai Zoltán

A cilinderben üregedő nyúl / orrcimpáján a tenger habjai

 

A fénykörön túl

A takarás roppant rendszerében
az emberek úgy változnak,
hogy elfelejtenek szólni róla.
Engem arra szánt az Úr,
hogy vágyni tanuljak,
de sosem tanított meg
jól feledni.
Határozott bizonytalansággal,
szó- és számkivetettségben,
a hallgatás szemhéjnyi zsákutcájában
sosem leszek igazán
egymagam,
fogadkozom,
és lehugyozom a gyanútlan csillagokat.

 

Paphos nélküled

Nyikorog a reggel, a kertkapu, a hintaszék –
minden határos valamivel.
Aztán az ellobbanó felhők.
Az anyag szenvedő szerkezete.
A cilinderben üregedő nyúl
orrcimpáján a tenger habjai.
De mi okozza a bolygók táncát,
az aritmiát a harangszóban,
amikor félrevered szívemet?

 

Taizs Gergő 1984-ben született Tatabányán. Verset ír.
 
Költészet

Farkas Arnold Levente: teketória

Fotó: A szerző archívuma

mint / teketória nélküli szóban / a méla igazság

Bővebben ...

Ayhan Gökhan gyerekversei

Aztán egy napon / magával ment el. / Lefekvés előtt néha erre gondolok, / s hullámzik a szám, / mint az őszi Balaton.

Ayhan Gökhan 1986-ban született, jelenleg Zuglóban él. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem magyar szakán végzett. Házas és katolikus. Ír verset, cikkeket és mesét. Szellemi segédmunkás. Kedvenc szerzője Heltai Jenő, kedvenc könyve Camustól A pestis. Feleségével, Izsó Zitával közösen szerkesztett blogja: http://ayhanizso.blogspot.hu/

 

 

Kire hasonlítok?

 

A szemem az anyukámé,

a hajam az apukámé,

a lábam a nagymamámé,

a kezem a nagypapámé.

 

És a rosszaságaim?

Persze azért nem jelentkezik senki!

 

 

Lelkiismeret-furdalás

 

A lelkiismeret-furdalás olyan,

mint amikor a föld alá fúrunk, és előtör

a szennyvíz, s nem marad abba.

 

A lelkiismeret-furdaláskor is előtör valami,

s nem marad abba.

Mikor eltörtem a konyhában

anyu kedvenc bögréjét,

akkor sem maradt abba.

Ahhoz, hogy abbamaradjon,

be kell tapasztanunk a lyukat,

szeretettel, jócselekedetekkel.

Végül abbamaradt, mert megöleltem anyut

és bocsánatot kértem.

Mindegy a sorrend,

a sorrend mindegy.

 

 

Valóság-keksz

 

Máté és én azt gondoljuk, hogy

a tökéletes apukák a mesében léteznek,

s ha a valóságban léteznének,

az már nem lenne valóság,

az már egy édes mese-keksz lenne,

s azt gyorsan betennénk a fagyasztóba,

hogy örökké tartson.

 

 

Apukám neve, a piros pulóver

 

Az én apukám külföldről jött,

idegen nyelven beszélt és furcsa volt a neve,

négy éves koromban visszautazott oda, ahonnan érkezett,

biztos honvágya volt, meg hát nálunk nem lehet enni

olyat, amit náluk, meg a napszakok is másképp működnek,

náluk szikrázó napsütés van és azzal egyidőben itt hűvös este,

apukám fázott, mert a meleget szerette, nekem egy piros

pulóvert hagyott és a vezetéknevét, azt gondolta,

majd én is fázni fogok, jobb, ha előre gondoskodik rólam.

 

A piros pulóvert azóta kinőttem, a nevét nem, az évről-évre

velem növekszik, az iskolában nem értik a többiek,

hogyha ilyen különös nevem van, miért nincs apukám,

szerintük ha lenne, sokat mesélne nekem a távoli és titokzatos

országról, a tündéreket máshogyan hívná a messzi-országos,

izgalmasan vágott bajusza alatt, és ezt én sem értem,

hogyha már elment, miért nem vitte magával a nevét is,

esetleg véletlenül itt felejtette, de nyugodtan jusson az eszébe,

ha hiányzik neki, visszajöhet érte,

szívesen visszaadom neki egy ölelésért cserébe.

 

 

 

Tudod, mi az?

 

Tudod, mi az a sötét?

A szemed lehunyva, a nézésed begombolva,

mint az ing, a szemhéj

leengedve, akár a roló,

mint egy bőrszínű ajtó, bezárva, a fény még

engedéllyel sem jöhet be rajta, tehát

a szomszéd kert, a szomszéd ház, a szomszéd sem,

vagy mint az iskolában a matematikafeladat előtt

tanácstalanul ülő kisfiú fülébe

ordított ítélet:

sötét vagy, sötét!

 

A sötét sokféle lehet,

amikor a hold lekapcsolja a villanyt,

és nem látni semmit, esetleg a holdat,

mint egy gömbölyű, sárga gombot, amit megnyom valaki, s az ég

tetejétől a föld talpáig mindenhol koromsötét lesz,

na tehát,

a sötétről ennyi mindent mondhatunk, de abbahagyom,

elfáradtak a szavak,

visszasétálnak

a pincemély számba,

 

mint az ovisok az udvarról az óvodába,

 kezdődik a csendes pihenő,

 sok pici szó-lábnyom marad utánuk

a cipőjükkel fényesre koptatott ajkak küszöbén.

 

 

Balaton

 

Apukám, amíg velünk élt,

azt ígérte,

elvisz magával a Balatonra.

 

Aztán egy napon

magával ment el.

Lefekvés előtt néha erre gondolok,

s hullámzik a szám,

mint az őszi Balaton.

 

 

Szívmérték

 

Ha létezik zsinórmérték, szerintem akkor lennie kell

szívmértéknek is, mondta a barátom, Máté az iskolában,

és igenis igaza van, mert a szívet néha meg kell mérni,

mint a piacon a gyümölcsöt, a hentesnél a húst,

hogy megtudjuk, mennyi szeretetet bír el, és le kell mérni,

hogy megtudjuk, milyen hosszú a szeretet-kabát, nehogy

lötyögjön rajta, esetleg túl hosszú legyen és lelógjon,

le a piszkos, kutyák-macskák összeszaglászta földre.

 

Máté azt is mondta, hogy azok, akikre azt mondják, rossz

emberek, igazából nem is rosszak, csak nem elég nagy

a szívükön a szeretet-kabát, vagy kinőtték, s elfelejtettek

venni belőle újat. Szerintem az igazán jó embereknek otthon

nagyon sok szeretet-ruhájuk van, de mindig sokat kell

vásárolniuk belőle, mert a szívük növekszik állandóan.

 

Ayhan Gökhan