Hírlevél feliratkozás

Keresés

Fotó: Skublics Gergely

Gáldi Márta versei

minden körülrajzolható / a hegyeknek teteje van / az égnek alja / a dolgok véget érnek és ott találkoznak valami mással

kisecset

most régebben van mint
születtünk a földre fekszel
itt először vagy utoljára nincs
barlangrajzokat festek rád véremmel

 


szúnyog

horizont
a határon homlokránc
csukott szem
talpamon sebek
rálépek
csendem kisujjára
felsikít

háború
a hegyeken túl
és közelebb hozzám
a bőrömnél is
szakítok belőle
egy darabot
vörös

minden körülrajzolható
a hegyeknek teteje van
az égnek alja
a dolgok véget érnek és ott találkoznak valami mással

bezzeg én
nem hagyom magam
befejeződni
szemeim horizontját hirtelen
tépem ketté
valahonnan szivárog a vér
felcsapom a villanykapcsolót
megint beengedtem egy szúnyogot
a bőröm alá

felpofozol az árkádban
az éttermeknél
vasárnap van február
ajkamba költözik a szívverés
műanyag tálcák csattannak egymáson
mindenki jóllakik

horizont
határok homlokránc
háború
a hegyeken túl
és közelebb hozzám
csukott szem
talpamon sebek
rálépek
csendem kisujjára
hogy sikítsak már fel

 

Gáldi Márta 1994-ben született, Budapesten él. Bár fiatal kora óta ír, korábban nem sokszor publikálta verseit. ELTE Anglisztika szakán végzett, jelenleg a filmiparban tevékenykedik egy rendező munkatársaként.