Hírlevél feliratkozás

Keresés

Költészet

Bodor Eszter Hanna: lebegő

Fotó: Török Levente

sodrást ami elmossa / az elhordozott erőszakot

Bővebben ...
Próza

Kiszely Márk: Kapcsolati tőke

Fotó: a szerző archívuma

Volt ez a csajom Debrecenben. Cseresznyével egyensúlyozott az ajkán, a szemében gurámikat nevelt. Tubás volt, vagy tenorkürtös, nem tudom már, a rézfúvósok között ült, a rendezői balon. Ha a nevén szólítottam, nem figyelt oda. Ha hatszögbe rendeztem a díszköveket a teste körül, magához tért.

Bővebben ...
Költészet

Rostás Mihály versei

hogyha kezembe foghatnék / egy maréknyi időt

Bővebben ...
HISZTI

HISZTI - Bartók Imre: 1939. szeptember 23.

hiszti eredetileg a női testhez kötődött – görög-latin eredetű, a 'méh' szóra vezethető vissza. A 19. századi orvosi diskurzusban a női idegrendszerhez kapcsolták, sokáig stigmatizáló diagnózisként használták. Aztán mindenkié lett: a köznyelvben mára levált a klinikai kontextusról, pejoratív árnyalatot hordoz, a túlzónak, irracionálisnak ítélt érzelmi reakciót nevezi meg. Hisztizik a gyerek, az anyós, a férfi, ha beteg – hisztiznek az írók is!

Sorozatunkban kortárs magyar szerzőket kértünk fel, hogy értelmezzék a kifejezést. 

Bővebben ...
Próza

Ádám Gergő: Krumponyász-univerzum (regényrészlet)

Fotó: a szerző archívuma

Róbert bal szeme az óramutató járása szerint, jobb szeme azzal ellentétesen forgott egyre gyorsabban, majd teljes testében rázkódni kezdett, a földre huppant, és nem mozdult többé. A feje sistergett és füstölt.

Bővebben ...
Költészet

Halmosi Sándor versei

Fotó: Székelyhidi Zsolt

Kabátujjukban több élet volt, / mint az Egyesült Nemzetekben ma

Bővebben ...
HISZTI

HISZTI - Veszprémi Szilveszter: Vers, amelyben a költő megint csak hisztikézik, nincs semmi látnivaló benne

hiszti eredetileg a női testhez kötődött – görög-latin eredetű, a 'méh' szóra vezethető vissza. A 19. századi orvosi diskurzusban a női idegrendszerhez kapcsolták, sokáig stigmatizáló diagnózisként használták. Aztán mindenkié lett: a köznyelvben mára levált a klinikai kontextusról, pejoratív árnyalatot hordoz, a túlzónak, irracionálisnak ítélt érzelmi reakciót nevezi meg. Hisztizik a gyerek, az anyós, a férfi, ha beteg – hisztiznek a költők is!

Sorozatunkban kortárs magyar szerzőket kértünk fel, hogy értelmezzék a kifejezést. 

Bővebben ...
Műfordítás

Gabriela Adameșteanu (f. Száva Csanád): A zebrán

Fotó: a szerző archívuma

Kissé félrenyomtad az embereket, szinte lökdösődés nélkül, mégis makacsul, ahogy a te korodra hál’Isten megtanultad. Képes vagy helyet csinálni magadnak közöttük. Diszkréten csináltad, a kíváncsiság nem kínzó betegség, nem alapösztön, nem kell könyökölni miatta.

Bővebben ...
Költészet

Peer Krisztián versei

Fotó: Schillinger Gyöngyvér

és csak menni, menni a nyelvvel / a totál szenilis Sanyi bácsi után

Bővebben ...
Próza

Tóth-Bertók Eszter: Meghaltam

Fotó: Csoboth Edina

A ravatalozónál állnak. Az épület homlokzatán a Feltámadunk-feliratból hiányzik a t, a legjobb barátnőm rögtön kiszúrja. Nézi a d-t, hogy az is eléggé inog, közben arra gondol, hogy mennyit szenvedtünk, amikor a lakása ajtajára illesztettük fel betűnként a nevét és hiába baszakodtunk a vízmértékkel, a mai napig ferde az egész.

Bővebben ...
HISZTI

HISZTI – Purosz Leonidasz: Helyi ár

A hiszti eredetileg a női testhez kötődött – görög-latin eredetű, a 'méh' szóra vezethető vissza. A 19. századi orvosi diskurzusban a női idegrendszerhez kapcsolták, sokáig stigmatizáló diagnózisként használták. Aztán mindenkié lett: a köznyelvben mára levált a klinikai kontextusról, pejoratív árnyalatot hordoz, a túlzónak, irracionálisnak ítélt érzelmi reakciót nevezi meg. Hisztizik a gyerek, az anyós, a férfi, ha beteg – hisztiznek a költők is!

Sorozatunkban kortárs magyar szerzőket kértünk fel, hogy értelmezzék a kifejezést. 

Bővebben ...
Költészet

Bánfalvi Samu: Charlie Kirk meghalt,

Fotó: A szerző archívuma

Amerika Amerika megölték Charlie Kirköt

Bővebben ...

Hovámiért - Térey János emlékére

Kellem, bőkezűség, szenvedély, melankólia. Csönd, nyugtalanság, szenvedés. Nem csönd, nem nyugtalanság, nem szenvedés: melankólia, szenvedély, bőkezűség, kellem. Új utak a nemzethez. Döbbenten és lelkesülten járkáltam, amikor olvastam a Nem tisztelitek a magyar szenvedést című versed 2012 decemberében. Nyugtalanság, bőkezűség. Végtelenített fényreklámok.

 

Drága barátom, képzeld, ma olyan dolog történt velem, ami korábban sosem. A reggeli elcsendesülés közben megjelent lelki szemeim előtt az öreg Szilárd. Reggeli előtt! Olyan tisztán és áthatón, ősz szemöldökökkel. Mivel meg vagyok győződve arról, hogy nap mint nap velünk van, ezek szerint rajta is fog az idő és most megmutatta. Az öreg Szilárd, sóhajtottam. Pedig ő már örökre középgeneráció marad. Legalábbis így tudtam máig. Bevallom, ez a gondolat igazán az úgynevezett halálod után jutott eszembe, ráadásul többes számban: ti ketten örökre középgeneráció maradtok. Negyvenesek, már-éppen-se ötvenesek. Ő, az áttetsző aszkéta és te, a korszak, a korunk Goethéje, a teljes életműben gondolkodó, akihez elérkeznek majd az öregkori versek szépen lassan, és csak akkor távozik, amikor egy ponton túl már összekeveredik elméjében a 90-es évek Budapestje, a 40-es évek Drezdája, a 19. századi Debrecen és a valóságos Varsó. Fellépsz a debreceni metróra, drága barátom, és lelépsz. Ady-ravatalod lesz, halotti maszkod, előre megírod, hogy a koporsóba csak a debreceni art deco-ról készült munkád kísérjen, és egy pendrive, tele álommal, fiaidtól néhány hajszál. Én könnyen tudtam öregkori verseket hozzád képzelni, János. Jön az idős Dsida, az idős Szilágyi Domokos, a fiatal Cs. Gyimesi Éva, jön, jön, a háromnyelvű Trianoni Hamlet. Kellem, bőkezűség, szenvedély, melankólia. Csönd, nyugtalanság, szenvedés. Nem csönd, nem nyugtalanság, nem szenvedés: melankólia, szenvedély, bőkezűség, kellem. Új utak a nemzethez. Döbbenten és lelkesülten járkáltam, amikor olvastam a Nem tisztelitek a magyar szenvedést című versed 2012 decemberében. Nyugtalanság, bőkezűség. Végtelenített fényreklámok: Térey János sértetlen ablakszemet emel ki gyerekkori kertjük romjai közül; Térey Jánost emlékezete megtréfálja: rossz irányba indul el a Sport utcán; Térey János idén is részt vesz a Sárvári Diákírók-Diákköltők Írótáborának előzsűrijében; Térey János megírja az ezredforduló legsúlyosabb remekművét és nem tart szünetet; Térey Jánosról nyelvterületet neveznek el; Térey János nevét veszi fel a Belső Parancs bisztró. Kellem, bőkezűség, szenvedély, melankólia. Kifolyik a kilincs a kezünkből. Hovámiért, hovámiért, hovámiért, így csönget a debreceni metró, de te tudod, te tanítottad, drága barátom.

 

2019. június 3.