Haverkodás Petőfivel

Részletek

Írta: Mechiat Zina

Szűcsinger: Ennyit tudtunk segíteni, Rózsavölgyi és Társa Kiadó, Bp., 2018

Szálinger Balázs és Szűcs Krisztián formációja, a Szűcsinger idén jelentette meg első, Ennyit tudtunk segíteni című anyagát, amelyen a névadó pároson kívül Bödőcs Tibor, Kovács Krisztián és Háy János működtek közre. A cím egy lemez mellé kiadott könyvet, vagy megfordítva, egy könyv mellé kiadott lemezt takar. A sorrend nem egyértelmű, ugyanis a szövegek és a zenei anyagok egymást kiegészítve léteznek, viszonyukban nincs alárendelt fél. Olyanok, mint két bajtárs a 21. századi Magyarországon, akik együtt szenvedik el és nevetik ki a jelenkori társadalmi-közéleti jelenségeket, vagy idézik meg a magyar kultúra nagyjait. Tábortűznél írnak levelet Adynak, továbbgondolják Karinthyt, megzenésítik Háy Jánost és még sorolhatnánk.

Szálinger Balázs és Szűcs Krisztián formációja, a Szűcsinger idén jelentette meg első, Ennyit tudtunk segíteni című anyagát, amelyen a névadó pároson kívül Bödőcs Tibor, Kovács Krisztián és Háy János működtek közre. A cím egy lemez mellé kiadott könyvet, vagy megfordítva, egy könyv mellé kiadott lemezt takar. A sorrend nem egyértelmű, ugyanis a szövegek és a zenei anyagok egymást kiegészítve léteznek, viszonyukban nincs alárendelt fél. Olyanok, mint két bajtárs a 21. századi Magyarországon, akik együtt szenvedik el és nevetik ki a jelenkori társadalmi-közéleti jelenségeket, vagy idézik meg a magyar kultúra nagyjait. Tábortűznél írnak levelet Adynak, továbbgondolják Karinthyt, megzenésítik Háy Jánost és még sorolhatnánk.

A formáció tán legnagyobb erénye az, hogy dalaikból hiányzik a pozőrködés és a mesterkéltség. Nem akarnak nagy igazságokat közölni, nem veszik magukat komolyan, mégis képet adnak a mai harmincas-negyvenes nemzedék léttapasztalatáról. A Swéd című számban például megéneklik az északi népek generálta kelet-európai frusztrációkat, frusztáció nélkül: „Ha kell egy férfi éjfél után, svéd / Ha fel akarod tuningolni a szobád, svéd / Ha mani-mani-mani kell, svéd (…) A svédeket mindenki irigyli, de kit irigyelnek a svédek?/ Jamaika a jamaikaiaké, de közben a reggi is svéd lett.” De ilyen a 14-15 című dal is, amely a villányi borvidék nedűit és azok címkéit énekli meg, amelyekhez legtöbbünket fűz valamilyen viszony, vagy legalábbis társulnak hozzájuk városi legendák. Ezek a dalok egyszerre slágeresek és ironikusak, hasonló a humoruk a Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filméhez. A Szűcsinger-számok is az aha-élményre játszanak rá, összekacsintanak a hallgatóval és vele együtt nevetik ki a szerethető, de nem túl rózsás, 2018-as Magyarországot.

Itt azonban nem ér véget a történet. A klasszikus irodalmi alakok újjászülése csavar egyet az album-kötet koncepción. Kosztolányi, Petőfi, Ady és Karinthy úgy jelennek meg az Ennyit tudtunk segítenin, mintha a szerzők haverjai volnának, mindeközben a munkásságuk is kellő figyelmet kap. Ők is a fent említett, megidézett mai világ figuráivá válnak, és ettől egyből lebomlik a hozzájuk társított pátoszos kép. Ezt leginkább az Itt álok a rónaközépen című Petőfi-klasszikus feldolgozása példázza. A verset ugyanis a következő szöveg vezeti fel: „A Felhők című unplugged album egyetlen kislemezre másolt felvétele. A pszichedelikus korszak csúcsműve. Félelmetes, hátborzongató, beszélőviszonyban sincs a hagyományos dalszerkezettel, a sláger fogalmával. A vájtfülűek szintemelkedésről beszélnek, a tiniközönség viszont morcos. 11. hely a listán, majd azonnal ki a húszból.” Aztán sejtelmes, karcos gitáraláfestéssel árnyalt, rekedtes felolvasás következik. Mintha egy avantgárd-experimentális banda kicsit szoftosított nótáját hallanánk. A bevezető és a felolvasás tónusa nemcsak artikulálja, hanem értelmezi is a Petőfi-verset, illetve annak fogadtatását. A Petőfi-életműből némiképp kilógó Felhők ciklust saját korában méltatlanul kezelték, azonban mára már az egyik legelőremutatóbb műként tekintünk rá. Egyszóval, Petőfi valóban fittyet hányt a közönség elvárásaira és nem a szokásos, slágeres keretek között alkotta meg az írást, hanem egy formabontó irány felé mozdult vele. Ahogyan a Szűcsinger Itt állok a rónaközépen című feldolgozása is egészen másként szólal meg, mint a lemez többi felvétele. Talán ez lehet az, amire a fülszöveg utal: „Duójuk [Szálinger és Szűcs duója, a szerk.] a költészet és a zene viszonyának újabb, mégis hagyományosabb világát idézi meg.” Ez alighanem a párbeszéd kezdeményezésében, valamint a két műfaj közti folyamatos átjárás lehetőségeinek keresésében áll.

A lemezen elhangzó klasszikus szövegek tehát feldolgozás tárgyai, nem pedig szimpla megéneklés elszenvedői. Ilyen a Petőfi Sándor Javulási szándék című szövegét megzenésítő Sándor is. A vers a rosszéletű költő dilemmáját mutatja be: csökkentenie illene alkoholfogyasztását, a rendes életbe viszont képtelen betagozódni. A kötetben egy értelmező szöveg is társul a verstextus mellé, amelyet olvasva a fenti sláger-metaforika mentén közelíthetünk az írás felé „A korai Petőfi egyik jellegzetes csajozós slágerével állunk szemben, minimál hangszerelés, annál nagyobb lendület és kölyökség – minket a koreai Beatlesre emlékeztet.” (8.)

A fenti idézetből kitűnik, hogy a könyv valóban párbeszédbe lép a lemezzel, a felvétellel összeolvasva ugyanis annak újabb rétegei tárulnak fel. Különösen azon dalok esetén, amelyek klasszikusaink munkáit dolgozzák fel. Ilyen például a Tenyerembe lépett című felvétel is, amelyen Bödőcs Tibor és Szálinger Balázs olvassa fel utóbbinak Karinthy Frigyes Dr. Ugyanaz című szövege nyomán írt egypercesét:

„– De kérem, ön a tenyerembe lépett! Elképzelni sem tudom, milyen ördögi ügyesség kell ehhez egy villamoson!

– Ugyan kérem, legyen megértő, hiszen háború van.

– Ne haragudjon, de nincsen háború.

– Akkor azt képzelje el, micsoda ügyesség kell ehhez most, békeidőben!”

Az eredeti szöveg ismerete nélkül megmosolyogtató groteszkként hallgatjuk az írást, azzal együtt azonban tágul a kontextus – ismét felmerül a közösség a klasszikusokkal, akik hozzánk hasonlóan megélték, és keserű mosollyal tudomásul is vették a tömött villamos abszurditását, hogy aztán viccet csináljanak aktuális helyzetükből. Olyasféle viszony áll fenn a könyv és a felvételek között, amilyen a dalokat a jelenlegi közélettel köti össze: ha igazán figyelünk, akkor feltárulnak a mélységek és a könnyed derű mellé némi cinkosság, vagy épp keserűség is kerül.

Itt említendő a Rossz költők című felvétel, amely Petőfi Sándor Útirajzok című művéből dolgoz fel egy részletet, amely a kötetben egy további epizóddal is kiegészül. A kötetet lapozgatva egyre jobban megismerjük a turnézó zenekar világát, és arra döbbenünk rá, hogy fellépő mindennapjaik nagy rokonságot mutatnak a Petőfi-művel. Hőseink az illemre fittyet hányva adják önmagukat a vidéki kocsmában (A böszörményi sértődős [24.]), megnevettetik a nagyérdeműt, vagy épp elalszanak a közönség előtt (Színészmesterség [18.]). Ezekben a tételekben Szűcsingerék őszinte, kissé flegma, sokszor önironikus, ám rendkívül humoros hangon szólalnak meg, abban a tónusban, amely Petőfi Útirajzaiból is gyakran visszaköszön.

A kötetben helyet kaptak már nem játszott Szűcsinger művek, egy kitartó rajongócsoporttal készült interjú, turnétérkép, fotóválogatás és zenekari sztorik is. Ezek közül a legizgalmasabbak talán a Becsvölgye (Tour de France) és a Becsvölgye (EU) című művek – két idős hölgy között zajló szívmelengető és rendkívül szórakoztató párbeszédek. Előbbiben Katika meséli kitörő lelkesedéssel Kerkainénak, hogy sárga trikóban nézni a Tour de France-ot és magának a versenynek szurkol, utóbbiban pedig ugyanő az EU-s pályázatok rejtelmeibe avatja be az ez ügyben nem túl felvilágosult barátnőjét. Olyan ez a két karakter, mintha a Napirajz képkockáiról másztak volna bele a kötetbe, és egy rendkívül szórakoztató kabaré hősei volnának. Hiszen mindenkinek megvan a maga Katikája és Kerkainéja; ezekkel a figurákkal mind találkoztunk már, úgyhogy ismerősként köszönthetjük őket a kötet lapjain.

A dalok kimondottan slágeresek, elsősorban a kétezres évek alternatív zenei világát idézik, olykor népdalos elemekkel fűszerezve. Utóbbiak a szövegekkel összhangban színesítik a zenei palettát, és jellemzően a katona tematikájú nótákban jelennek meg. A betyárok temetője, a Dal 1917 és a Sose hallok olyan gyönyörű nótaszót című Szálinger-versek megzenésített változatai tartoznak ide. Zeneileg talán az első kettő az album legsikerültebb darabja, mert ezek ötvözik leginkább a mai pop-rockos taktusokat a klasszikusabb dallamokkal, így szolgáltatva igazán változatos egyveleget. Fontos megemlékezni a Sose hallok olyan gyönyörű nótaszót című opusról egy kissé bővebben is. A cím a Bunkócska című mozgalmi dal újragondolása, a zenét az eredeti dal szerzője, Vaszilij Bogdanov jegyzi, a szövegnek azonban csak az első sora azonos az eredeti változattal. Sőt, a felvétel kiegészül egy bevezető katonatörténettel is, amely a dal kontextualizálásában segít.

De nem is elsősorban a szöveg, hanem Bogdanov személye miatt szükséges elidőzni ennél a számnál. Bogdán László erdélyi költő irodalmi karaktert teremtett ugyanis Bogdanov alakjából és egyfajta fantomszerzőt hozott létre személyében. Nemcsak verseket alkotott ezen a néven, hanem a szerző élettörténetét is megírta. Tette tökéletes összhangban áll azzal, ahogyan a Szűcsinger-páros gondolta újra klasszikusainkat a 21. században. Petőfi rocksztárrá avanzsál, aki legalább olyan vadóc, mint a Beatles, Kosztolányi Ének Virág Benedekről című művét pedig egy váratlanul tágas művház tapasztalatával rázzák össze Szűcsingerék.

Az Ennyit tudtunk segíteni szórakoztató és elmés album-kötet, amelyet előszeretettel ajánlok a középiskolai tanárok figyelmébe. Ha a magyarórák ezzel az anyaggal dúsulhatnának fel, bizonyára több kapcsolódást találna egy mai tizenéves Petőfiékhez és kiderülne számukra az is, hogy a patetikus váteszfelszín alatt egy igazi popikon várja a felfedezést. Az olvasni- és hallgatnivaló anyag azonban valószínűleg elhalványul a koncertélmény mellett, mind az írásokról, mind pedig a dalokról érezhető, hogy élőben tudnak igazán kiteljesedni. Az erről való bizonyság megszerzésére legközelebb és egyben idén utoljára december 14-én lesz lehetőségünk, a Mika Tivadar Mulatóban.