Az örök sínbusz dízelszagú mennyezetét ki csavarozza szét?

Részletek

Kollár Árpád laudációja Orcsik Roland Csáth Géza-díjához

(a kollázs Kellermann Viktória alkotása)

Dr. Brenner szülőháza előtt, itt és most ne szarozzunk: tegyük föl irodalmunk, tegyük föl irodalmaink legfontosabb, tegyük föl az egyetemes-, tegyük föl a világ-, tegyük föl az ex.-, tegyük föl a yu.-, tegyük föl az új-, tegyük föl a minor-, tegyük föl a maior-, tegyük föl a magy.-, a vajmagy.-, a szlovmagy, itd., tegyük föl az egy és oszthatatlan bushmann irodalom egyetlen egy kérdését. Tegyük föl, hogy föltesszük, hogy: ki viszi át!

Ki csempészi át a disznót, Dr. Csáth szülőháza elől, ki csempészi át nekünk a disznó felét farokkal Tolnai vulkánfíberében, ki csempészi át Domi emberbőrkötésében, ki csempészi át innen, a Kosztolányi szobor mögül a levetkőztetett dögöt, ki csempészi át a halott vajdasági féldisznót.

A Gyodántúlra, melyen délvidéki földikutya fúr át, zsebében szalonka szalonna, két kiló kenyér, Schengen csillámló vasfüggönyén Gashi golyóit, disznósajt labdákat ki ível, ki rugdal át, ki aggat füstöltkolbász-koszorút a penge kis kerítésre, sózott sonkát ki úsztat föl, úsztat föl könnyűbúvárként versben a Tiszán, az örök sínbusz dízelszagú mennyezetét ki csavarozza szét, ki tömi hurkával, oldalassal, a két határ közt döcögve rubljovi barackpálinkával, a Bečejtrans menetrend szerinti járatának csomagtartójában kucorogva mely kommandós csempész nekünk a Dallasból, a Lipából húsos burekot, mondom burekot, burekot, burekot.

Ki csempészi nekünk át a véres irodalmi vágóhídról, mintha csak újságparpírba, mintha csak Magyar Szóba: Ottlik-gobelinba, Holtak Enciklopédiájába, Mahler Gustav kottáiba csomagolva a csöpögő húscafatokat, dacolva közegészségüggyel, dacolva vámszabályokkal, ki csempészi át a Kilinikakertbe, hol Dr. Géza agya, át Alsóvárosra, hol Dózsa György feje, áfamentesen ki viszi át a szalonnát Szalontára, a töltött káposztát Kolozsvárra, Brassóba az aprópecsenyét, és a gázlánggal szőrtelenített, mezítelen csülköket ki trappoltatja végig a fényesre sikált Stradunon.

Dr. József szülőháza előtt, itt és most ne szarozzunk: ki más lenne méltóbb, hogy átvigye és visszahozza, ki másra bíznánk ex.-, új-, minor- és maior-, egyetemes-, vajd.- és magy.-, egyetemes hanti- és manysi-irodalmunk féldisznaját, farokkal, füllel a szövegkocsonyát, mely más bárd kaphatná meg küldetéshez fegyverként a tetovált bárdot, mint a kultúrcsempészek kultúrcsempésze, ki lazagne-val etet kövér macskákat a versben, ki szürkevillámló sínóbuszokat lovagol meg a határzónában, ki magyar határőröket tanít káromkodni szerbül, ki fantomkommandót szervez a prózában, ki rozsdamaróval átmarja magát a nyelv határán!

A Csáth Géza-díj 2017-es kitüntetettje, Orcsik Roland!

Barna Miklós kisfilmje a díjátadóról és az azt követő felolvasásról és koncertről: