Hírlevél feliratkozás

Keresés

Rochelle Potkar verse

A szeretők, akiket hátrahagyott, nem változtak. Azok voltak, akik. Ugyanolyanok. // Mondhatni egyediek voltak, de most már szívük is összetört és megteltek gyűlölettel – a fiú iránt, aki otthagyta őket, néha épp szenvedélyes szeretkezés közben. // Gőzük sem volt, milyen ennyi életet leélni egy ilyen életben.

 

(Barna Miklós felvétele)

 

Rochelle Potkar 1979-ben született, indiai költő, író, színész, Mumbai-ban él. Számos nemzetközi rezidenciaprogramon vett részt. Eddig három önálló könyve jelent meg.

 

 

Átváltozás

 

A fiú először kígyó volt és beleszeretett egy nőstény kígyóba. Majd levedlette bőrét, vedlés után teknős lett, találkozott egy másik nőstény teknőssel és abba is beleszeretett. Évekkel később, miután ledobta páncélját, négylábú állattá változott, bundáján fekete foltok rügyeztek és belezúgott egy párducba. Így járta a dzsungeleket, a szavannákat, a sivatagokat, az egeket, át óceánokon, levegőn, a földeken és alattuk, mindig változott, megismert és beleszeretett újabb és újabb női fajokba.

 

A szeretők, akiket hátrahagyott, nem változtak. Azok voltak, akik. Ugyanolyanok.

 

Mondhatni egyediek voltak, de most már szívük is összetört és megteltek gyűlölettel – a fiú iránt, aki otthagyta őket, néha épp szenvedélyes szeretkezés közben.

 

Gőzük sem volt, milyen ennyi életet leélni egy ilyen életben, mint amilyen az övé.

 

Nem tartani pihenőt újjászületések közt szúnyogtól emberig.

 

Néha az evolúció és a fejlődés annyira gyors, az áldások és az átkok összeolvadnak, Eggyé.

 

André Ferenc fordítása