Hírlevél feliratkozás

Keresés

Francisco Márquez: Caravaggio a Dávid Góliát fejével című képet nézve szeretőjére, Buonerire emlékezik

Mit csinálsz, mit állsz ott, miért / adod ide ezeket az olajokat, forró aranyat, / a tojáshéjport, ezt az üveget?

Lógó lóhús, vörös indák csöpögnek
   Dávid lábánál, legyőzte Góliátot.

A fény sosem elég jó, ugye?
    Ha tükröt tartok eléd,

villantsd rám tekinteted,
   kicsi múzsám, csúszós testű, mint a hal –

látni akarom, ahogy kiállnak a bordáidból
   és reszketve csillognak Szent Sebestyén nyilai.

Úgy törhetné szét bőröd ezt a birodalmat,
   mint repedt obszidián edényen egy osztrigát 

kiomlik a tűznél a belseje.
   Il mio Caravaggino – miért vagy itt?

Mit csinálsz, mit állsz ott, miért
   adod ide ezeket az olajokat, forró aranyat,

a tojáshéjport, ezt az üveget?
   Csapjuk össze tenyerünket és lássuk, ahogy minden

megfakul: elefántbőröm, és te is,
   ahogy a fényes anyaméhben rugdosol.

 

Francisco Márquez Miamiban született, venezuelai származású költő. A New York-i Egyetemen szerzett képzőművészeti diplomát (MFA). Munkái többek között a következő fórumokon jelentek meg: Brooklyn Rail, Narrative, The Yale Review, The Slowdown podcast, The Best American Poetry. A Poets & Writers és a The Adroit Journal szerkesztője, Brooklynban él.
 
Góz Adrienn 1974-ben született Debrecenben. Tanulmányait a Debreceni Egyetemen és a Szegedi Tudományegyetemen végezte. Írásai, fordításai többek között a Magyarul Bábelben, a Litera-Túra Művészeti Magazin, az 1749 és a KULTer oldalain jelentek meg.