Hírlevél feliratkozás

Keresés

Próza

Sarnyai Benedek: zájed

Fotó: a szerző archívuma

Amíg helyet keresek az érkezési csarnokban, azon tűnődöm, hogy hívják Anna szüleit. Két éve vagyunk együtt, még egyszer sem találkoztam velük. Ismerem az arcukat, annyiszor láttam a profilképüket, hogy a Jóisten is beleunhatott a számolásba. De hogy hívják őket?

Bővebben ...
Próza

Nagy Olivér Ábel rövidprózái

Fotó: a szerző archívuma

azt hogy minden talalkozas semmilyen

nem csinalunk semmit

a beszelgetesek is csak ures fecsegesek

Bővebben ...
Próza

Sándor Anna Viola: Nem beszélünk soha

Fotó: a szerző archívuma

Az apja akkoriban éjjelente a fülembe duruzsolt, ne is álmodjak róla, sose fogom megtudni a titkát. Erősen hozzábújtam, ő átölelt, az apja érintését éreztem a bőrömön, a horkolása, a szemébe lógó haja, a karja, a szorítása mind az apjáé volt.

Bővebben ...
Műfordítás

Giulia Caminito (f. Sokcsevits Judit Ráhel): Bársonylány

Fotó: Andrea Ottaviani

Vito úgy hitte, elkapott valami betegséget. Nem talált más észszerű magyarázatot arra, miért ébredt úgy egyik napról a másikra, hogy nem megy neki a verselés. Az ihlet, a ritmus, a szavak, az ötletek hiánya gyötrő volt, elméjének csendje pedig határtalan.

Bővebben ...
Költészet

Szamosvári Bence: bálnacet expressz

Fotó: Kiss A. Kriszta

bokáig letolja két és fél autóbusznyi / ámbráscet-jelmezét

Bővebben ...
Próza

Szilveszter Andrea: Láncszemek

Fotó: a szerző archívuma

Nagyanyám keze a spájzban pakolászik éppen, amikor anyám szeme megpillant egy üvegvázát. Semmit sem értek.

Bővebben ...
Költészet

Vass Alexandra versei

Fotó: A szerző archívuma

azonos távolságra veri / a szögeket / a pajta deszkáiba

Bővebben ...
Fotó: Dallos István

Taizs Gergő verse

9 óra 33 perc / egy héttel ezelőtt / a szűk utcában / a régi ház előtt elsétálva / igazolta a látvány (érzés?) / a viszonylagosság törvényét / hogy felnőve minden / zsugorodik, sorvad, látod (érzed?) / távolságok, magasságok vagy éppen / a megbicsakló horizontból / kiloccsanó napfény

 

kakaós tej

 
9 óra 32 perc
épp az imént
jutott eszembe
első steril emlékeim egyike
mikor negyedszázada átszöktem
az utca túlfelére
(kis lépés apának
nagy lépés a négyévesnek)
hatalmasnak tűnt a táv
és a következménye
beláthatatlannak, mint

9 óra 33 perc
egy héttel ezelőtt
a szűk utcában
a régi ház előtt elsétálva
igazolta a látvány (érzés?)
a viszonylagosság törvényét
hogy felnőve minden
zsugorodik, sorvad, látod (érzed?)
távolságok, magasságok vagy éppen
a megbicsakló horizontból
kiloccsanó napfény

9 óra 31 perc
hogy megnézzem ép-e
a kakaós tej zacskóját
kétszer ellenőriztem
sértetlen pedig
tapintásra is kisebbnek tűnt
mint amire emlékszem
mostanában ritkábban
iszom kakaót tudod
az áll rajta hogy
450 ml

9 óra 34 perc
minden dolog
mértéke az ember
a felépített ház
az utca túloldala
a szomszédnéni (nagymama?)
otthonkáján egy zsírfolt
a bolti hűtőregál
a neoncső duruzsolása
az összegyűrt bankó
50 ml zsírszegény letargia

 

Taizs Gergő 1984-ben született Tatabányán. Tanulmányait a Pázmány Péter Katolikus Egyetem bölcsészettudományi karán végezte Piliscsabán. Újságíróként, kulturális programszervezőként és kommunikációs szakemberként dolgozott. Első kötete Utasok címmel 2019-ben látott napvilágot.