Hírlevél feliratkozás

Keresés

Költészet

Filotás Karina: Ez a város

Fotó: Besenyei Lili

szél cibálja plakátbőrét, / bordái között lüktet a Duna

Bővebben ...
Próza

Meggyes Viola: Unakit

Fotó: a szerző archívuma

Kereszt autója furcsa volt. Egy régi BMW, amiben nem működött a sebességmérő, az volt a csoda, hogy egyáltalán elindult. Attól tartottam, ha felnyitom a motorháztetőt, a motor helyett egy seprűt találok benne.

Bővebben ...
Költészet

Hegedüs Anna versei

Fotó: Tóth Anna

borkán leszek a sufniban / levesznek évente egyszer

Bővebben ...
Költészet

Martzy Réka: lányok

Fotó: Szűcs Anna Emília

darazsakra lépünk néha, / hogy sírhassunk, mert így láttuk

Bővebben ...
Próza

György Alida: Pű, pű, pű

Fotó: a szerző archívuma

Még a tavalyelőtti esés után figyeltem fel rá, hogy mindenki sokkal kedvesebb, ha bottal járok, úgyhogy már inkább le sem teszem. Ha meglátok valakit az utcán, rögtön görbítem a hátam. Olyankor megállnak, érdeklődnek a hogylétem felől. Én meg mondom nekik, hogy egyedül vagyok, nincs segítségem, derekam, hátam, lábam, kezem fáj, de lényeg, hogy egészség legyen.

Bővebben ...
+SZIF

Szita György visszatér: Török Lajos interjúja Győri Péterrel

A 96. Ünnepi Könyvhéten jelenik meg a Szépirodalmi Figyelő Alapítvány kiadásában Szita György nyolc kötetből álló bűnügyiregény-sorozatának első három darabja. A szerző neve a mai magyar krimiolvasók számára aligha ismerős. Azok viszont, akiknek a Kádár korszak népszerű irodalma valaha a látóterükbe került, talán emlékeznek arra, hogy Szitának az 1980-as évek végén két bűnügyi regénye is megjelent.

Bővebben ...
Csízió

Csízió - Bánki Benjámin: izommemória

 

Szerzőink értik a csíziót!

Öt költőt kértünk arra, hogy értelmezzék a csízió kifejezést. Eredetileg olyan naptárat jelentett, amely nemcsak az év rendjét, hanem jövendöléseket, álomfejtéseket is tartalmazott. Egyfajta kézikönyv volt az időhöz – hiedelmekkel, figyelmeztetésekkel, tanácsokkal. De hogyan értelmezhető ma ez a szó, amely valaha a rendet jelentette? Miképpen szólal meg most, amikor már nem tudjuk biztosan, mihez is rendelhetnénk?

Bővebben ...
Csízió

Csízió - Kazsimér Soma: Légzőnyílásaimon keresztül először kapok levegőt

 

Szerzőink értik a csíziót!

Öt költőt kértünk arra, hogy értelmezzék a csízió kifejezést. Eredetileg olyan naptárat jelentett, amely nemcsak az év rendjét, hanem jövendöléseket, álomfejtéseket is tartalmazott. Egyfajta kézikönyv volt az időhöz – hiedelmekkel, figyelmeztetésekkel, tanácsokkal. De hogyan értelmezhető ma ez a szó, amely valaha a rendet jelentette? Miképpen szólal meg most, amikor már nem tudjuk biztosan, mihez is rendelhetnénk?

Bővebben ...
Csízió

Csízió - Kupihár Rebeka: ünnepnapok

 

Szerzőink értik a csíziót!

Öt költőt kértünk arra, hogy értelmezzék a csízió kifejezést. Eredetileg olyan naptárat jelentett, amely nemcsak az év rendjét, hanem jövendöléseket, álomfejtéseket is tartalmazott. Egyfajta kézikönyv volt az időhöz – hiedelmekkel, figyelmeztetésekkel, tanácsokkal. De hogyan értelmezhető ma ez a szó, amely valaha a rendet jelentette? Miképpen szólal meg most, amikor már nem tudjuk biztosan, mihez is rendelhetnénk?

Bővebben ...
Csízió

Csízió - Korsós Gergő: Medúzanézegetés

Szerzőink értik a csíziót!

Öt költőt kértünk arra, hogy értelmezzék a csízió kifejezést. Eredetileg olyan naptárat jelentett, amely nemcsak az év rendjét, hanem jövendöléseket, álomfejtéseket is tartalmazott. Egyfajta kézikönyv volt az időhöz – hiedelmekkel, figyelmeztetésekkel, tanácsokkal. De hogyan értelmezhető ma ez a szó, amely valaha a rendet jelentette? Miképpen szólal meg most, amikor már nem tudjuk biztosan, mihez is rendelhetnénk?

Bővebben ...
Csízió

Csízió - Lukács Flóra: El a tengerhez

Szerzőink értik a csíziót!

Öt költőt kértünk arra, hogy értelmezzék a csízió kifejezést. Eredetileg olyan naptárat jelentett, amely nemcsak az év rendjét, hanem jövendöléseket, álomfejtéseket is tartalmazott. Egyfajta kézikönyv volt az időhöz – hiedelmekkel, figyelmeztetésekkel, tanácsokkal. De hogyan értelmezhető ma ez a szó, amely valaha a rendet jelentette? Miképpen szólal meg most, amikor már nem tudjuk biztosan, mihez is rendelhetnénk?

Bővebben ...
Próza

Vecsei Márton: Ide, vissza

Fotó: Nemes Eszter

A vízben több tucat fekete, úszósapkás fejet véltem felfedezni. De rendesen elkolombuszoztam! Még a végére sem jutottam amúgy logikussá váló gondolatmenetemnek, ami megválaszolná a kérdést, hogy mi a fenéért hordanak az emberek úszósapkát az óceánban, mikor rájöttem, hogy azok nem emberek. Hanem fókák.

Bővebben ...

Papp Attila Zsolt versei

Így: társasházak, vörös tégla, köd / kívül-belül, nyomunkban loholnak / a Tower szürke oroszlánjai / végig a Temze alatt, alagút- / rendszerek bonyolult átjáróin / túl: a földi radarok nem jelzik / őket többé, ez is csak halott ügy, / nyomuk veszett, mindennek nyoma vész / egyszer – amiben élsz, az a hazád. / És pontosan itt fordulhat vissza / a parkon át a Baker Street felé

 

(Kiss Gábor felvétele)

 

Papp Attila Zsolt 1979-ben született a bánsági Lugoson. Csiki László-díjas költő, a kolozsvári Helikon irodalmi folyóirat és a Filmtett – Erdélyi Filmes Portál szerkesztője, a Főtér.ro főmunkatársa. Három verseskötete jelent meg eddig, előkészületben a negyedik. Jelenleg Kolozsváron él.

 

 

Isten kése

 

Hírlik, egyszer a Jóisten, talán

krumplihámozás vagy más efféle

tevékenység közben megvágta az

ujját, felszisszent, odakapott és

kiesett kezéből éles kése,

aztán csak zuhant, egyre veszettebb

sebességgel, mint ember nem látta

csillagközi rakéták, át a mély

űrön és túl mindenféle szférán,

és ismeretlen repülő tárgyként

ütötte át az ózonréteget,

hogy megjöjjön egy őszi reggelen,

nyomában az elrendelt özönvíz:

hitújítók, tébolyodott szentek,

vezérek bomló csatasorokban,

bármire kapható írnokokkal,

keresik Isten elejtett kését,

és az, ami ártalmatlan eszköz

volt valaha csak az Ő kezében,

így lesz bálvány, faragott kép, fétis,

cáfolat a szabad akaratra

miközben odafönt nem történik

semmi, csak az Úr az estebédjét

későbbi időpontra halasztja.

 

 

London időnként felhős

 

London utcáin ez az éji dal

csukott ablakok mögül szűrődik

ki, lágy, szórt fényű szobákból, ahol

köd üli meg a bútorokat és

eső hull az alvó életekre.

Ilyentájban indul a detektív

megszokott hajnali sétájára,

felhajtott gallér, pipa a szájban,

a vesztesek biztos nyugalmával

ered az eltűnt idő nyomába

a kis, Viktória korabeli

vöröstéglás társasházak között,

egy fiktív múlt fiktív jelenének

valódi következményeitől

kísérve: egy film díszletei közt

történik minden igazi bűntény

és ettől van súlya az egésznek.

Így épülnek a belső Londonok

külterekben, ahol hull a langyos,

éjféli eső. Tavasz van, mester,

vége a küldetésnek, valami

történt itt, valakik elrabolták

életünk elmúlt évszázadait,

és csak az eltűnt idő lehetne

valóságos, ha nem tűnt volna el.

Így: társasházak, vörös tégla, köd

kívül-belül, nyomunkban loholnak

a Tower szürke oroszlánjai

végig a Temze alatt, alagút-

rendszerek bonyolult átjáróin

túl: a földi radarok nem jelzik

őket többé, ez is csak halott ügy,

nyomuk veszett, mindennek nyoma vész

egyszer amiben élsz, az a hazád.

És pontosan itt fordulhat vissza

a parkon át a Baker Street felé,

egy bejáratlan ívet írva le

az időtérkép pontjai között.

Feltűrt gallér, morgás a föld alól,

a küszöbön esővíz szivárog.

London időnként felhős, ezt mondja

az összes időjárás-jelentés.

Bármi történhet még: erre várok.

 

Papp Attila Zsolt