Hírlevél feliratkozás

Please enable the javascript to submit this form

Keresés

Műfordítás

Xaver Bayer prózái

Még a papírpénzt is növekvő sorba raktam a pénztárcámban.
Lesi Zoltán fordításában

Egy nap elért engem is. Vettem egy iratmegsemmisítőt, és ledaráltam az évek óta felhalmozott levelezésemet, személyes feljegyzéseimet. Aztán elkezdtem rendet rakni a lakásban, kipakoltam a fiókjaimat, kidobtam mindent, amire nem volt szükségem, és a többit ergonomikusan rendszereztem. A könyveket, hanglemezeket, DVD-ket és számítógépes játékokat alfabetikus sorrendbe raktam. Amelyik egy kicsit is ciki volt, azt megsemmisítettem. A szekrénysorok látható részein lévő kacatokat kidobtam. Még a papírpénzt is növekvő sorba raktam a pénztárcámban.

Műfordítás

Ivan Wernisch versei

A ravatalozóban aludtunk a templom mögött.
Vörös István fordításában

Kadó mester lehúzta a jobb lábáról a cipőjét, és kidobta az ajtón, aztán megkérdezte: Hol a cipőm? / Ott, az ajtó mögött, mutatta az egyik tanítvány. / Hol a cipőm?, ismételte Kadó mester. / Az udvaron, találgatta egy másik. / Hol a cipőm?, ismételte Kadó mester. / A bal lábán! / Hol a cipőm?

Műfordítás

Friederike Mayröcker verse

a gázlángnak egy fogacskája hiányzik

a gázlángnak egy fogacskája hiányzik. / a pianínó egyedül kezd el játszani. / a lefolyócsatorna sapienzával bemocskolva. / harminc éve vagyunk elválasztva egymástól (amikor te voltál 30, / én épp akkor láttam meg a napfényt). / axiális, te nagy felugró. / variábilis sírba veled.

Költészet

Závada Péter verse

Megáll az álom távolabbi végében.

Folyamatos jelen. A halottak csoszogása / tisztán kivehető a kórus márványpadlóján. / És a bejárat fölött X. Ince hullazöld jobbja — / holtában is valóságosan int felénk, / és a kezek tulajdonosa visszalép / a hallgatás közepére. // Semmi etimológia: a nevet csak a hangzás / kötötte össze az agóniával. A medencék / vizében a tér abszolutizmus-kori képe

Kinder

Ayhan Gökhan gyerekversei

Aztán egy napon / magával ment el. / Lefekvés előtt néha erre gondolok, / s hullámzik a szám, / mint az őszi Balaton.

Nagy Kata verse

A kilökődött vérdarabokat megsütötték / a kórházi dolgozóknak, ezalatt én / sírtam, pulzáltam és éltem. // Amíg az itteni idő helyi szokását figyeltem, / a vérlemezcsillagok vonulását belső szemhéjamon, / téged, a gyémántszkafanderes babát / kilopott egy koporsószolga, a fiatal anyaszív.

 

(Nagy Béla felvétele)

 

Nagy Kata 1986-ban született Dunaújvárosban. Költő, jelenleg Budapesten él, a József Attila Kör elnöke. Az ELTE-n végzett magyar és filmelmélet szakon. Első kötete Inkognitóablak címmel látott napvilágot a JAK és a PRAE.hu gondozásában 2016-ban.

 

 

A fiatal anyaszív

pici Borinak

És a burkod összetörték.

Hogy biztosítva legyen tisztaságunk,
láthatóvá válik ilyenkor egy vékony szál – a fény hibája

már nem a vörös csontvelő-éjjel
még nem a tamponfehér virradat.


Ekkor vágtak ki belőlem, űrutazó.


Leporoltad magad, és a szemembe néztél.

A kilökődött vérdarabokat megsütötték
a kórházi dolgozóknak, ezalatt én
sírtam, pulzáltam és éltem.

Amíg az itteni idő helyi szokását figyeltem,
a vérlemezcsillagok vonulását belső szemhéjamon,
téged, a gyémántszkafanderes babát
kilopott egy koporsószolga, a fiatal anyaszív.