Hírlevél feliratkozás

Keresés

Költészet

Bene Adrián: Kimérapalota

Fotó: A szerző archívuma

eltévedt bent egyszer egy kimérajaguár

Bővebben ...
Próza

Hegyi Damján: Jonatán a sakk-klub előtt

Fotó: a szerző archívuma

Közelebb lépett, figyelmesen kémlelte, mert nem hitt a szemének. Amit látott: egy kisujj legfelső ujjperce. Az ujjperc vége élénkpirosan vibrált, a köröm rajta olyan egészséges volt, mint egy most szüretelt gyümölcs.

Bővebben ...
Folyó/irat/mentés

Tóth-Csiki Zsuzsanna: „És formák eleven térfogata kitölt alkatot, kompozíciót” – januári, februári lapszemle

Montázs: SZIFONline

Egyik kedvenc szpotom Budapesten a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központi könyvtára. Nem volt kérdés, hogy oda ülök majd be folyóiratokat olvasni, miután megkaptam a felkérést a szemlére.

Bővebben ...
Műfordítás

Billy Collins: Őrültek (f. Góz Adrienn)

Fotó: A szerző Facebook-oldala

Figyeltem, ahogy a versem a kocsma / homlokfalára száll

Bővebben ...
Költészet

Szegedi Dominika versei

Fotó: A szerző archívuma

Egy megfeszülő mellkas alatt él

Bővebben ...
Próza

Szirmai Panni: Szembogár

Fotó: a szerző archívuma

Zorka négyévesen látott egy vak koldust a piac mellett térdelni, a szemgolyója helyén fehér köd gomolygott. Látás helyett kenyérérét és aprópénzért rimánkodott.

Bővebben ...
Próza

Süveg Szilvia: G-string

Fotó: a szerző archívuma

A te idődben már bugyiforradalom volt, eltűntek a hatalmas térdig érő alsók, de ilyenről azért nem is álmodtál.

Bővebben ...
Próza

Csermely Mátyás: Hat alma

Fotó: Zanati Réka

Felmásztam az egyik legnagyobb almafára, pont arra, amely a kert közepén állott. Leültem a törzshöz közel, egy erős ágra, majd leszakítottam egy almát. Beleharaptam.

Bővebben ...
Műfordítás

Santiago Rodas versei (f. Zahorecz Eszter)

Fotó: A szerző archívuma

A telepen / azt beszélik, hogy / valaki egymillió pesót talált / a szemétben

Bővebben ...
Próza

Takács-Csomai Zsófia: Days Past Ovulation

Fotó: a szerző archívuma

Azt hitték, valami komoly bajunk van, amiatt utazgatunk folyton ide. Aztán amikor elmondtuk nekik, mi a dörgés, egyikük azt mondta, hogy menjünk el cigányasszonyhoz, mert biztos valami rontás okozza a dolgot. Volt, hogy mindketten nevettünk a hasonlókon, ma már azt sem tudom, mit gondoljak.

Bővebben ...

Koman Zsombor versei

Vontatott hideg van. / Gyufa tüzénél melegszik a kanóc, / merengő árnyéka a viaszra fintorog. / Sikátornak tűnik a fasor / végén a láthatár. // Ferdén hinti a fagyos talajra fényporát a Nap. / Ujjaim elszáradt krizántémokkal babrálnak. // Rekedt-halk gondolatokkal perelek.

 

Koman Zsombor 1993-ban született Brassóban. Budapesten él, jelenleg matematika mesterképzésen vesz részt a CEU-n. Többek közt a Székelyföld, Helikon, Napút és Kalligram folyóiratokban publikálták verseit.

 

 

Kőmíjes – restauráció

 

Leverem a vakolatot, majd a korláton

áthajolva próbálom visszaállítani

a mellek antik domborulatát.

 

Árnyékod kifekszik a főtér

                                               aszfaltjára:

csípőd a pékségtől a gyógyszertárig ér.

 

Csomósodik a nyál

és horgonyt formál számban:

ezüstékszerként válladba akad.

 

Patinaleveleket hajtott a templomtorony –

                                               míg figyellek,

lombárnyéka lassan felkúszik combodon.

 

 

Önportré

 

Menyasszony tündöklő ruhája alatt

izzadó vagina

és türelmetlen borotvanyomok.

 

 

Requiem. Temető. Kövek.

 

Temetőkertbe

kiszórt kukászsákok,

fekete műanyag fehér kövek közt.

Megkövült sóhaj repedezett gerince körül

keringő nyárfapihék.

 

Vontatott hideg van.

Gyufa tüzénél melegszik a kanóc,

merengő árnyéka a viaszra fintorog.

Sikátornak tűnik a fasor

végén a láthatár.

 

Ferdén hinti a fagyos talajra fényporát a Nap.

Ujjaim elszáradt

krizántémokkal babrálnak.

 

Rekedt-halk gondolatokkal perelek,

szidlak –