Hírlevél feliratkozás

Keresés

Költészet

Vida Kamilla versei

Fotós: Sivák Zsófia

mindegy: a sznobokat az első könyvemben már úgyis elijesztettem!

Bővebben ...
HISZTI

HISZTI - Ferencz Mónika: Hiszti

hiszti eredetileg a női testhez kötődött – görög-latin eredetű, a 'méh' szóra vezethető vissza. A 19. századi orvosi diskurzusban a női idegrendszerhez kapcsolták, sokáig stigmatizáló diagnózisként használták. Aztán mindenkié lett: a köznyelvben mára levált a klinikai kontextusról, pejoratív árnyalatot hordoz, a túlzónak, irracionálisnak ítélt érzelmi reakciót nevezi meg. Hisztizik a gyerek, az anyós, a férfi, ha beteg – hisztiznek az írók is!

Sorozatunkban kortárs magyar szerzőket kértünk fel, hogy értelmezzék a kifejezést. 

Bővebben ...
Költészet

Taizs Gergő versei

Fotó: Pápai Zoltán

A cilinderben üregedő nyúl / orrcimpáján a tenger habjai

 

A fénykörön túl

A takarás roppant rendszerében
az emberek úgy változnak,
hogy elfelejtenek szólni róla.
Engem arra szánt az Úr,
hogy vágyni tanuljak,
de sosem tanított meg
jól feledni.
Határozott bizonytalansággal,
szó- és számkivetettségben,
a hallgatás szemhéjnyi zsákutcájában
sosem leszek igazán
egymagam,
fogadkozom,
és lehugyozom a gyanútlan csillagokat.

 

Paphos nélküled

Nyikorog a reggel, a kertkapu, a hintaszék –
minden határos valamivel.
Aztán az ellobbanó felhők.
Az anyag szenvedő szerkezete.
A cilinderben üregedő nyúl
orrcimpáján a tenger habjai.
De mi okozza a bolygók táncát,
az aritmiát a harangszóban,
amikor félrevered szívemet?

 

Taizs Gergő 1984-ben született Tatabányán. Verset ír.
 
Költészet

Farkas Arnold Levente: teketória

Fotó: A szerző archívuma

mint / teketória nélküli szóban / a méla igazság

Bővebben ...
HISZTI

HISZTI - Korda Bonifác: A nagy fölemelkedés

hiszti eredetileg a női testhez kötődött – görög-latin eredetű, a 'méh' szóra vezethető vissza. A 19. századi orvosi diskurzusban a női idegrendszerhez kapcsolták, sokáig stigmatizáló diagnózisként használták. Aztán mindenkié lett: a köznyelvben mára levált a klinikai kontextusról, pejoratív árnyalatot hordoz, a túlzónak, irracionálisnak ítélt érzelmi reakciót nevezi meg. Hisztizik a gyerek, az anyós, a férfi, ha beteg – hisztiznek az írók is!

Sorozatunkban kortárs magyar szerzőket kértünk fel, hogy értelmezzék a kifejezést. 

Bővebben ...
Műfordítás

Tímea Sipos (f. Bori Ági): Öklökkel teli gyomor II.

Fotó: a szerző archívuma

Ha apám tudta, hogyan kell enni, akkor anyám azt tudja, hogyan kell koplalni. Egész gyerekkoromban vagy koplalt, vagy folyékony diétán volt, miközben apám zabált és dohányzott és énekelt és ivott.

Bővebben ...
Műfordítás

Tímea Sipos (f. Bori Ági): Öklökkel teli gyomor I.

Fotó: a szerző archívuma

Amit nem merek elmondani anyámnak az az, hogy ez nem egy egyszerű húgyúti fertőzés. Apám családjában van egy széles körben elterjedt hiedelem, miszerint a szellemek lábtól felfelé hatolnak be egy nő testébe.

Bővebben ...
Költészet

Bodor Eszter Hanna: lebegő

Fotó: Török Levente

sodrást ami elmossa / az elhordozott erőszakot

Bővebben ...
Próza

Kiszely Márk: Kapcsolati tőke

Fotó: a szerző archívuma

Volt ez a csajom Debrecenben. Cseresznyével egyensúlyozott az ajkán, a szemében gurámikat nevelt. Tubás volt, vagy tenorkürtös, nem tudom már, a rézfúvósok között ült, a rendezői balon. Ha a nevén szólítottam, nem figyelt oda. Ha hatszögbe rendeztem a díszköveket a teste körül, magához tért.

Bővebben ...
Költészet

Rostás Mihály versei

Fotó: A szerző archívuma

hogyha kezembe foghatnék / egy maréknyi időt

Bővebben ...
HISZTI

HISZTI - Bartók Imre: 1939. szeptember 23.

hiszti eredetileg a női testhez kötődött – görög-latin eredetű, a 'méh' szóra vezethető vissza. A 19. századi orvosi diskurzusban a női idegrendszerhez kapcsolták, sokáig stigmatizáló diagnózisként használták. Aztán mindenkié lett: a köznyelvben mára levált a klinikai kontextusról, pejoratív árnyalatot hordoz, a túlzónak, irracionálisnak ítélt érzelmi reakciót nevezi meg. Hisztizik a gyerek, az anyós, a férfi, ha beteg – hisztiznek az írók is!

Sorozatunkban kortárs magyar szerzőket kértünk fel, hogy értelmezzék a kifejezést. 

Bővebben ...
Próza

Ádám Gergő: Krumponyász-univerzum (regényrészlet)

Fotó: a szerző archívuma

Róbert bal szeme az óramutató járása szerint, jobb szeme azzal ellentétesen forgott egyre gyorsabban, majd teljes testében rázkódni kezdett, a földre huppant, és nem mozdult többé. A feje sistergett és füstölt.

Bővebben ...

Závada Péter verse

Folyamatos jelen. A halottak csoszogása / tisztán kivehető a kórus márványpadlóján. / És a bejárat fölött X. Ince hullazöld jobbja — / holtában is valóságosan int felénk, / és a kezek tulajdonosa visszalép / a hallgatás közepére. // Semmi etimológia: a nevet csak a hangzás / kötötte össze az agóniával. A medencék / vizében a tér abszolutizmus-kori képe

 

(Baktay Péter felvétele)

 

 

Závada Péter 1982-ben született Budapesten. Költő, dalszövegíró, Akkezdet Phiai frontembere. Új kötete Roncs szélárnyékban címmel látott napvilágot a Jelenkor Kiadó gondozásában, 2017-ben, amiért Horváth Péter Irodalmi Ösztöndíjban részesült.

 

 

A St. Agnese in Agone-ban

                                                                      

1.

 

A könyörgéssel szemben mellbe vág a nem várt

szimmetria. A görögkereszt boltívei, mintha

megnyúlnának, távolabbi végük eltűnik az idő homályában,

és az oszlopok, kannelúrás távírópóznák,

idáig vezetik a tagolatlan, barokk zsivajt.

 

Zsoltárok lebegnek a pillantások kupolái alatt,

testetlen stólák, ministránsok fodros

kézelői, míg körbeforog velünk a 3D.

 

2.

 

A gép kattogása mögött a szégyen.

A szégyen mögött a hang.

A hang mögött senki.

 

Arccal a demenciának egy szobor.

Talpa alatt a kő hideg lángja.

És az A-betű előtűnik a lobogás húsából.

 

3.

 

A főoltár reliefjén sorban a figurák

sziluettjei. Akár egy lepedő, felületük

mozdulatlanságukra tapad. Középen

a Szent Család — és mintha a faragott

márványtömb inkább öntőforma volna:

egykor beletöltött utalások kongó negatívja.

 

4.

 

A koponya a St. Agnese in Agone

oldalkápolnájában,

az üveg mögött,

az áhítat mögött.

Csontlemezei szilárdan összeforrtak,

a varratokra építették

a kéttornyú templomot.

 

5.

 

Folyamatos jelen. A halottak csoszogása

tisztán kivehető a kórus márványpadlóján.

És a bejárat fölött X. Ince hullazöld jobbja —

holtában is valóságosan int felénk,

és a kezek tulajdonosa visszalép

a hallgatás közepére.

 

6.

 

Semmi etimológia: a nevet csak a hangzás

kötötte össze az agóniával. A medencék

vizében a tér abszolutizmus-kori képe:

elmosódó lovaskocsik köröznek

Bernini kútjai körül. Az atavisztikus

kerekek a vizet fölverik.

 

7.

 

És a kövek artériái elpattannak,

a víz vérré válik: Gangesz,

Nílus, Duna, Rio de la Pata,

túlcsordulnak várakozásuk

peremén, fölbuzognak

a szökőkutak elvágott torkából.

 

A pocsolyák tükrében látjuk:

valakit ezerhétszáz évvel ezelőtt

átvonszolnak a téren.

Anyaszült meztelen.

A haja megfojtja a végrehajtókat.

Bűnünk körülöttünk

minduntalan növekszik.

 

8.

 

Január huszonegyedikén éjszaka

az anakróniából egy koponya szól,

hívja a csontokat a falakon túlról,

hogy a jelenés összeálljon.

 

Nincsenek szervei,

csak a kihűlt kezek.

Minden testrészünk eltűnik,

amiről valaha elfeledkeztek.

 

Kísértet siklik át az évfordulón,

a bordélyba visszalátogat.

Megáll az álom távolabbi végében.

Jeges hóna alatt a bárány forró teste.

 

 

*Szőllőssy Balázsnak

 

**A Római Magyar Akadémia antológiájába