Hírlevél feliratkozás

Keresés

Próza

Várkonyi Sára: A tónál

Fotó: Horváth Andor Péter

És miről írtál? Hogy a tesóm… a féltesómat elrabolja egy emberkereskedő, de a delfinekkel együtt megmentjük. Az apának eszébe jut, hogy Hararében iskolába menet a sofőr egyszer ledudált egy kislányt az útról, aki a hátára kötve cipelte az iker öccseit.  

Bővebben ...
Költészet

Benyó Tamás versei

Fotó: Gajdos Attila

Miért elégszünk meg / az olcsó külcsínnel, / ha megtapasztaltuk, / milyen / szabadon / lebegni / a magzatvízben

Bővebben ...
Próza

Zsigmond Soma: Tamás álma (részlet)

Fotó:

Legyen egy hűvöskék szoba, mint dédmamánál. Fehér lepedőkbe vagyunk csavarva, arcaink – minden éjszaka után – nyomot hagynak. Vállamra fordulok, a hátad nézem. A fakó part jut eszembe, fjordok szürke foltjai, tenyered középen két tátongó sebhely. Ujjaim átfúrják a nyers húst, az erek felkiáltanak és a sirályok szétrebbennek. Aztán Jeruzsálem.

Bővebben ...
Költészet

Bodor Emese: Jan Palach nekifeszül a szélnek

Fotó: Sükösd Emese

Melyik város emlékezne szívesen / azokra, akiket falhoz állított?

Bővebben ...
Litmusz Műhely

Nyerges Gábor Ádám ismét a Litmusz Műhelyben

Fotó: Bach Máté

Visszatérő vendégünk volt az adásban Nyerges Gábor Ádám költő, író, szerkesztő, akinek ezúttal nem a szokásos Litmusz-kérdéseket tettük fel, hanem egy részletet hallgathattunk meg Vasgyúrók című, megjelenés előtt álló novelláskötetéből, valamint verseket írtunk közösen a dobókockákkal.

Bővebben ...
Litmusz Műhely

Nyerges Gábor Ádám - Kerber Balázs - Körtesi Márton Litmusz versei

Fotó: Litmusz Műhely

Azt hiszem, lehallgat a telefonom. / Ő koncentrál, ha kókad a figyelmem, / Neki címzik tán a promóciót is, / Már nélkülem is rákattint időnként. / Ez a bánat, ez a bánat a civilizáció.

Bővebben ...
Próza

Kocsis Gergely: Várni a váratlant (regényrészlet)

Fotó: Raffay Zsófia

Rettegve érzi, hogy egyre jobban csúszik bele ebbe az álomvilágba, hívogatja, beszippantja. Térdhajlatában ugrálni kezd egy ideg, két rángás között végtelen lassúsággal telik az idő, a levegő is ritkásabbnak tűnik, légszomj gyötri. Hangokat hall a feje fölül, ez a lehetetlen közeg nagyon felerősíti a lépések döngését, mintha valaki a fején lépkedne. Pontosan tudja, ki járkál ott fent, és azt is, hogy miért csap zajt.

Bővebben ...
Költészet

Réder Ferenc versei

Fotó: Fárizs Mihály

Négy hónapja mozdulatlan. / De a hasa / ma egy kicsit langyosabb.

Bővebben ...
Próza

Hibrid – H. P. Lovecraft: Martin Webster, a rémlényvadász

A montázs Virgil Finlay Lovecraft grafikájából, a Villa Hadriana Kentaur Mozaikjából és KingOfEvilArt 'White Polypous Thing' című grafiákájából készült. (deviantart.com/KingOfEvilArt; life_art_n_death)

„Két különböző csoporthoz tartozó élőlény kereszteződéséből vagy keresztezésével létrejött, mindkét szülő genetikai tulajdonságát hordozó utód és ezeknek utódai.”

Bővebben ...
Költészet

Makó Ágnes versei

Fotó: Székelyhidi Zsolt

Rajtad mi van? / Visszaírnál csak annyit, / hogy látod ezt?

Bővebben ...
Műfordítás

Peter Russell: Velence télen, Gittának Berlinben

Kollázs: SZIFONline

Édes burgonyát süt Sant’Angelo, / Skarlát rácson izzik a gesztenye.

Bővebben ...
Költészet

Hibrid – Tandori Dezső: Miért van inkább a Semmi, mint a majom? (Nemes Z. Márió)

„Két különböző csoporthoz tartozó élőlény kereszteződéséből vagy keresztezésével létrejött, mindkét szülő genetikai tulajdonságát hordozó utód és ezeknek utódai.”

Bővebben ...

Borbáth Péter verse

a tehetetlenség / vezetett rá, hogy végbe / megy itt, ami benned / szét a medence feszül / félálmok fájások rajtam kívül / közvetlen közelemben / tenyeremmel mit simogassak / ellen toljam a fájást / mintha tenyérrel a rengő / földet megnyugtatni hajnali kettőtől / nyolcig észre se vettem a reggelt, / az útra kilépve szaladt szét / arcon a fáradtság szélvédőn / repedésháló, 10 perc kint / kávét vizet inni aztán vissza

 

Borbáth Péter 1980-ban született. Író, szövegíró, műfordító, túravezető, éveken át a FISZ könyvek szerkesztője. Első kötete 2016-ban jelent meg Sündör és Niru címmel a Csimota Kiadó gondozásában. Jelenleg új kéziratán dolgozik.

 

végül

 

a tehetetlenség

vezetett rá, hogy végbe

megy itt, ami benned

szét a medence feszül

félálmok fájások rajtam kívül

közvetlen közelemben

tenyeremmel mit simogassak

ellen toljam a fájást

mintha tenyérrel a rengő

földet megnyugtatni hajnali kettőtől

nyolcig észre se vettem a reggelt,

az útra kilépve szaladt szét 

arcon a fáradtság szélvédőn

repedésháló, 10 perc kint

kávét vizet inni aztán vissza

 

mint egy másik test felgyorsult

háborúban ki kivel van nem tudtam

már mely fájás hova tart, mi a jó, ha

oxitocin vagy jöjjön ki magától

kikerült minden kontroll

megperdült körülöttünk

testdarabok valahonnan végül

a hajszálak odalent meg a kis fej

csak a prés nem szűnt, kifelé

taszította,                    

vibrált a szeme

befogadni a ráömlő részecskéket fényt

szagcivakot hőhűshullámot téged varrtak

közben bennem annyi maradt

hogy tartsam az apró testet néha szemembe

villant most veszít épp el mindent

annyira éles fényt nem láttam

azóta se nála se másban