Hírlevél feliratkozás

Please enable the javascript to submit this form

Keresés

Műfordítás

Xaver Bayer prózái

Még a papírpénzt is növekvő sorba raktam a pénztárcámban.
Lesi Zoltán fordításában

Egy nap elért engem is. Vettem egy iratmegsemmisítőt, és ledaráltam az évek óta felhalmozott levelezésemet, személyes feljegyzéseimet. Aztán elkezdtem rendet rakni a lakásban, kipakoltam a fiókjaimat, kidobtam mindent, amire nem volt szükségem, és a többit ergonomikusan rendszereztem. A könyveket, hanglemezeket, DVD-ket és számítógépes játékokat alfabetikus sorrendbe raktam. Amelyik egy kicsit is ciki volt, azt megsemmisítettem. A szekrénysorok látható részein lévő kacatokat kidobtam. Még a papírpénzt is növekvő sorba raktam a pénztárcámban.

Műfordítás

Ivan Wernisch versei

A ravatalozóban aludtunk a templom mögött.
Vörös István fordításában

Kadó mester lehúzta a jobb lábáról a cipőjét, és kidobta az ajtón, aztán megkérdezte: Hol a cipőm? / Ott, az ajtó mögött, mutatta az egyik tanítvány. / Hol a cipőm?, ismételte Kadó mester. / Az udvaron, találgatta egy másik. / Hol a cipőm?, ismételte Kadó mester. / A bal lábán! / Hol a cipőm?

Műfordítás

Friederike Mayröcker verse

a gázlángnak egy fogacskája hiányzik

a gázlángnak egy fogacskája hiányzik. / a pianínó egyedül kezd el játszani. / a lefolyócsatorna sapienzával bemocskolva. / harminc éve vagyunk elválasztva egymástól (amikor te voltál 30, / én épp akkor láttam meg a napfényt). / axiális, te nagy felugró. / variábilis sírba veled.

Költészet

Závada Péter verse

Megáll az álom távolabbi végében.

Folyamatos jelen. A halottak csoszogása / tisztán kivehető a kórus márványpadlóján. / És a bejárat fölött X. Ince hullazöld jobbja — / holtában is valóságosan int felénk, / és a kezek tulajdonosa visszalép / a hallgatás közepére. // Semmi etimológia: a nevet csak a hangzás / kötötte össze az agóniával. A medencék / vizében a tér abszolutizmus-kori képe

Kinder

Ayhan Gökhan gyerekversei

Aztán egy napon / magával ment el. / Lefekvés előtt néha erre gondolok, / s hullámzik a szám, / mint az őszi Balaton.

Géczi János verse

A művészet tárgya a / fénynek kitett hely és a lakoma, / amelyre meghívtam s elvárom a / zsidó nép ott gyűlölt, itt rajongott / vezérét, a kitűnő versolvasót. / Visszhangzik bennem mindahány áldás / és minden eltelefonált halló. / Ne higgyétek, hogy bárki eljut eb- / be a paradicsomba s a lélek- / vizsgán átmegy

 

Géczi János 1954-ben született Monostorpályiban. József Attila-díjas költő, író, képzőművész, egyetemi oktató. 

 

Éden

 

Isten és szépséges istenszobrok

között élek, ahol a múlt és a

kedvenc állatom teteme bont il-

latból zászlót. A kultúra szalma-

sárga alomként alám törve, kies

nyughely,  bankszámláján gyűjti  be a

járulékát nyugger, átküldik, gyorsan,

mint orvost a szívroham esetén.

Ez az éden egyik jobb változata,

balzsamfüvet rág a tehén, holnapi

pecsenye. A művészet tárgya a

fénynek kitett hely és a lakoma,

amelyre meghívtam s elvárom a

zsidó nép ott gyűlölt, itt rajongott

vezérét, a kitűnő versolvasót.

Visszhangzik bennem mindahány áldás

és minden eltelefonált halló.

Ne higgyétek, hogy bárki eljut eb-

be a paradicsomba s a lélek-

vizsgán átmegy, hogy a trópusokat

megkereshesse az öröklétre.