Hírlevél feliratkozás

Keresés

Próza

Kiszely Márk: Kapcsolati tőke

Fotó: a szerző archívuma

Volt ez a csajom Debrecenben. Cseresznyével egyensúlyozott az ajkán, a szemében gurámikat nevelt. Tubás volt, vagy tenorkürtös, nem tudom már, a rézfúvósok között ült, a rendezői balon. Ha a nevén szólítottam, nem figyelt oda. Ha hatszögbe rendeztem a díszköveket a teste körül, magához tért.

Bővebben ...
Költészet

Rostás Mihály versei

hogyha kezembe foghatnék / egy maréknyi időt

Bővebben ...
HISZTI

HISZTI - Bartók Imre: 1939. szeptember 23.

hiszti eredetileg a női testhez kötődött – görög-latin eredetű, a 'méh' szóra vezethető vissza. A 19. századi orvosi diskurzusban a női idegrendszerhez kapcsolták, sokáig stigmatizáló diagnózisként használták. Aztán mindenkié lett: a köznyelvben mára levált a klinikai kontextusról, pejoratív árnyalatot hordoz, a túlzónak, irracionálisnak ítélt érzelmi reakciót nevezi meg. Hisztizik a gyerek, az anyós, a férfi, ha beteg – hisztiznek az írók is!

Sorozatunkban kortárs magyar szerzőket kértünk fel, hogy értelmezzék a kifejezést. 

Bővebben ...
Próza

Ádám Gergő: Krumponyász-univerzum (regényrészlet)

Fotó: a szerző archívuma

Róbert bal szeme az óramutató járása szerint, jobb szeme azzal ellentétesen forgott egyre gyorsabban, majd teljes testében rázkódni kezdett, a földre huppant, és nem mozdult többé. A feje sistergett és füstölt.

Bővebben ...
Költészet

Halmosi Sándor versei

Fotó: Székelyhidi Zsolt

Kabátujjukban több élet volt, / mint az Egyesült Nemzetekben ma

Bővebben ...
HISZTI

HISZTI - Veszprémi Szilveszter: Vers, amelyben a költő megint csak hisztikézik, nincs semmi látnivaló benne

hiszti eredetileg a női testhez kötődött – görög-latin eredetű, a 'méh' szóra vezethető vissza. A 19. századi orvosi diskurzusban a női idegrendszerhez kapcsolták, sokáig stigmatizáló diagnózisként használták. Aztán mindenkié lett: a köznyelvben mára levált a klinikai kontextusról, pejoratív árnyalatot hordoz, a túlzónak, irracionálisnak ítélt érzelmi reakciót nevezi meg. Hisztizik a gyerek, az anyós, a férfi, ha beteg – hisztiznek a költők is!

Sorozatunkban kortárs magyar szerzőket kértünk fel, hogy értelmezzék a kifejezést. 

Bővebben ...
Műfordítás

Gabriela Adameșteanu (f. Száva Csanád): A zebrán

Fotó: a szerző archívuma

Kissé félrenyomtad az embereket, szinte lökdösődés nélkül, mégis makacsul, ahogy a te korodra hál’Isten megtanultad. Képes vagy helyet csinálni magadnak közöttük. Diszkréten csináltad, a kíváncsiság nem kínzó betegség, nem alapösztön, nem kell könyökölni miatta.

Bővebben ...
Költészet

Peer Krisztián versei

Fotó: Schillinger Gyöngyvér

és csak menni, menni a nyelvvel / a totál szenilis Sanyi bácsi után

Bővebben ...
Próza

Tóth-Bertók Eszter: Meghaltam

Fotó: Csoboth Edina

A ravatalozónál állnak. Az épület homlokzatán a Feltámadunk-feliratból hiányzik a t, a legjobb barátnőm rögtön kiszúrja. Nézi a d-t, hogy az is eléggé inog, közben arra gondol, hogy mennyit szenvedtünk, amikor a lakása ajtajára illesztettük fel betűnként a nevét és hiába baszakodtunk a vízmértékkel, a mai napig ferde az egész.

Bővebben ...
HISZTI

HISZTI – Purosz Leonidasz: Helyi ár

A hiszti eredetileg a női testhez kötődött – görög-latin eredetű, a 'méh' szóra vezethető vissza. A 19. századi orvosi diskurzusban a női idegrendszerhez kapcsolták, sokáig stigmatizáló diagnózisként használták. Aztán mindenkié lett: a köznyelvben mára levált a klinikai kontextusról, pejoratív árnyalatot hordoz, a túlzónak, irracionálisnak ítélt érzelmi reakciót nevezi meg. Hisztizik a gyerek, az anyós, a férfi, ha beteg – hisztiznek a költők is!

Sorozatunkban kortárs magyar szerzőket kértünk fel, hogy értelmezzék a kifejezést. 

Bővebben ...
Költészet

Bánfalvi Samu: Charlie Kirk meghalt,

Fotó: A szerző archívuma

Amerika Amerika megölték Charlie Kirköt

Bővebben ...
Költészet

Bán-Horváth Veronika: Tiszta lap

Fotó: Bán-Horváth Attila

Hol nyúlánk fénylényeknek, / Hol puffadt koboldoknak látszunk.

Bővebben ...

Mezei Gábor versei

a földre majd merőlegesen / folyni kezd a mértéktelen eső. / a fémes bevonat alatt előtűnő másik parkban, / a záródó résen át, a távolság vesztével, a felszín széléig, / de messze nem önként dermedsz be pont a horizontba. / markod ívbe feszül, melletted vízszintes bemetszés. / mélyülő, egyre keskenyebb irtás feletted / az ég kősötét sávja.

 

 

Mezei Gábor 1982-ben született Gyöngyösön. Költő, irodalomtörténész, jelenleg Budapesten él. Első lírakötete 2012-ben jelent meg függelék. címmel a L’Harmattan kiadónál. Második kötetét natúr öntvény címmel a Kalligram Kiadó gondozta.

 

 

[belső tó]

 

a barátlakásoktól nyugatra, a belső tavon túl,

az örvényesi oldalon,

itt, végül itt jöttél rá,

emlékeid csigaszerű visszhangjai között,

amelyek most értek el újra hozzád,

hogy hiába indulsz a kilátóhoz,

látni, előre, nem látsz majd semmit.

csak állsz tompán a tájban, a tájjal szemben,

inkább ki se mész,

leülsz egy kőre a lassú ösvény mellett,

és a bogarakat figyeled a járataiban,

az állandó sürgés-forgást egy bagolyköpeten,

és beledermedsz, mennyire mindegy,

szemtanúként egyáltalán jelen vagy-e.

mert mindez,

az egészen biztosan céllal bíró mászkálás,

semmiben nem lenne más nélküled,

ahogy itt ülsz,

új táskád füle körül a galaj ragadós szálaival,

míg végre nem jut eszedbe semmi,

és úgy ereszkedsz le innen,

mint aki távlati terveit teljesítve,

beleveszett a föld- és vízfelszín részleteinek

aprólékos szemlélésébe.

 

 

[újpest központ]

 

a központ körül még sűrű utcaháló

kifelé menet egyre ritkább.

a sarkok vasalt derékszögei közötti szélesedő fesztávon

oldódik el lépéseidtől cipőd koppanása,

a tűzoltóság előtt parkká növő út vagy járda közepén

a levegőt finoman megsértő szobor.

porszem a tisztatérben,

a nap párhuzamos sugarai alatt túlsodródsz a sávon,

neoncsíkjai között átmeneti zúgás.

az árnyékba forduló fölös bizonyosság helyén

talpad karcos nyomai,

egymást keresztező, apró vágások.

fűszálak ikszei,

a kockák szünetében megállsz,

a menetszél könnyen hátbaszúr,

hézagba fúga szárad.

az egyre növekvő ónos zsibbadtságban,

a földre majd merőlegesen

folyni kezd a mértéktelen eső.

a fémes bevonat alatt előtűnő másik parkban,

a záródó résen át, a távolság vesztével, a felszín széléig,

de messze nem önként dermedsz be pont a horizontba.

markod ívbe feszül, melletted vízszintes bemetszés.

mélyülő, egyre keskenyebb irtás feletted

az ég kősötét sávja.