Hírlevél feliratkozás

Keresés

Próza

Haramza Kristóf: Fogadás

Fotó: a szerző archívuma

Nem akartam elhinni, hogy ennyire beszariak. Abban volt igazság persze, hogy ettől a Korpától, ha iszik, sok minden kitelik. Mégis kíváncsi voltam. Ha nem provokáljuk, nem itatjuk és figyelünk rá, miért ne lehetne vele józanul diskurálni?

Bővebben ...
Költészet

Taizs Gergő: A keretein túl

Fotó: Pápai Zoltán

mégis / fákat ölelnél kiszáradásig

Bővebben ...
Költészet

Nagy Balázs Péter versei

Fotó: Pinczési Botond

Így lehet hát megismerni magamat, / mint szavaimat visszhangzó mitológiát

Bővebben ...
Műfordítás

Vetle Lid Larssen (f. Patat Bence): A csillagtudósok

Fotó: a szerző archívuma

És az expedíció harmadik tagja, a magyar Sajnovics? Ő vajon már a kezdeti szakaszát élte annak, ami tragikus sorsát okozta? Úgy vélem, erről megoszlanak a vélemények. Nem tudom, Ön mennyi információ birtokában van. Az a különös, hogy kedvelem Hellt: szent volt, tudós, a nagy igazság harcosa. De miért döntött úgy, hogy becsapja az egész világot?

Bővebben ...
Próza

Takács-Csomai Zsófia: Mari egy napja

Fotó: a szerző archívuma

Langymeleg, tavaszias idő fogadta, mikor kilépett az utcára, ezért úgy döntött, hogy a hosszabb úton indul el haza. Már egészen közel járt a kedvenc pékségéhez, amikor hirtelen erősen nyilallni kezdett a homloka. Érezte, hogy a szarv jelentősen megnőtt, és így már bizonyára a kendő alatt is szembetűnő.

Bővebben ...
Próza

Gyenge-Rusz Anett: Asszonyról asszonyra

Fotó: a szerző archívuma

Ahogy teltek a hetek, hónapok, kitapasztalták, mikor hullajtja Terike a holdvérét. Olyankor nem nyúltak egymáshoz. Egyszer előfordult, hogy idő előtt nekiláttak. A falu legfürgébb kecskegidája nem tudott olyat ugrani, mint Terike azon az estén.

Bővebben ...
Költészet

Karácsony Orsolya: Fészekrakás

Fotó: A szerző archívuma

Átrendezzük a semmit, / nézzük ahogy mozog

Bővebben ...
Műfordítás

Christianne Goodwin (f. Princes Beáta): Nagymamavers

Fotó: Félegyházi-Vigh Tamás

De hogy hibáztatnám őket? / Rémes ennek a versnek / az akusztikája

Bővebben ...
Próza

Kovács Adél Jenifer: Ködöt lélegzek (regényrészlet)

Fotó: a szerző archívuma

felemelem a bal lábamat, hogy kilépjek a bugyiból, megtántorodok, de nem esek el. a vizes talpamra homokos föld tapadt. mint a fogfájás, ahogy az idegen át egyenesen az állkapocsba, az egész arcba, az egész fejbe hasít, úgy villódznak előttem a képek.

Bővebben ...

Szőcs Petra verse

Ősszel / egy fa alatti asztalnál öt kérdést tett fel a pincérnek, / és egy szalvétára leírta a válaszokat: // Nem, az ott nem diófa. / Nem áll jól az úrnak a szakáll. / Nem hiszem, hogy ép testben ép lélek van. / Sohasem fogom megtudni, mi lehetett volna belőlem. / Mit álmodtam? Semmit. Várjon. Nem jut eszembe.

 

 

Szőcs Petra 1981-ben született Kolozsváron. Költő, műfordító, filmrendező. Kétvízköz című kötetéért Makói Medáliák-díjban részesült. Új könyve 2017-ben látott napvilágot Das dänische Puder címmel.

 

 

Ki mit felejt el

 

 

I.

 

Kiharaptam egy darabot apám melléből, és meglepődött,

pedig előtte engedélyt kértem rá,

meglepődtem én is, nem tudtam, miért kérdezem,

a medencében nem volt víz, és rajtunk kívül nem volt más strandoló.

Ép testben ép lélek,

                                   ez volt a medence falára festve,

én úgy emlékeztem: kék betűkkel. Ő úgy emlékezett: latinul.

 

II.

 

Soha többé nem láttam a mellét. Ősszel

egy fa alatti asztalnál öt kérdést tett fel a pincérnek,

és egy szalvétára leírta a válaszokat:

 

III.

 

Nem, az ott nem diófa.

Nem áll jól az úrnak a szakáll.

Nem hiszem, hogy ép testben ép lélek van.

Sohasem fogom megtudni, mi lehetett volna belőlem.

Mit álmodtam? Semmit. Várjon. Nem jut eszembe.

 

IV.

 

Azt álmodtam, hogy talán földrengés volt.

Reméltem, hogy a magas kerítésen nem tör át a víz,

szirénák búgtak szaggatottan, és a hangszóróból egy fakó férfihang

mindenkit arra szólított fel, hogy menjen a

város fölötti dombra. Egyedül álltam itt a fa alatt.

A többire nem emlékszem.