Hírlevél feliratkozás

Keresés

Műfordítás

Elisa Shua Dusapin (f. Kállay Eszter): A szemhéj nélküli szem

Fotó: Roman Lusser

Egy hirtelen csobbanással feltűnt valami a felszínen, egy pillanatra megremegett, majd újra alábukott. Aurore felült. Közben a forma visszatért, és mozdulatlanul lebegett. Aurore agyán az villant át, hogy az apja az, és ez az ő hibája – hallgatnia kellett volna rá, távol kellett volna maradnia a parttól, megérezték a vért, az apját pedig, aki a víz alatt volt, széttépték.

Bővebben ...
Költészet

Murányi Zita versei

Fotó: A szerző archívuma

míg meg nem érkezel / testem mozdulatlan parkettacsík

Bővebben ...
Költészet

Demeter Arnold versei

Fotó: Kelemen Kinga

talán nem vagyok elég nagy / hogy úgy szólítsanak / ne lopj

Bővebben ...
Próza

Orcsik Roland: Hordozható óceán (regényrészlet)

Fotó: Takács Borisz

Adriana úgy hörgött, mintha démonok szállták volna meg, nem nő volt már, ám nem is férfi: könyörtelen erő. Amikor befejezte, lehajtotta fejét, a vonójáról lógtak a szakadt szőrszálak.

Bővebben ...
Műfordítás

Margaret Atwood (f. Csonka Ági): Metempszichózis, avagy a lélek utazása

Fotó: Luis Mora

Jómagam például csigából egyenesen emberré lettem, nem voltam közben guppi, cápa, bálna, bogár, teknős, aligátor, görény, csupasz turkáló, hangyász, elefánt vagy orangután.

Bővebben ...
Próza

Karácsony-Rácz Boglárka: Nem látja a felszínt, azt álmodja

Fotó: a szerző archívuma

Woolf legalább hat-nyolc soron át ír a borzongásról, anélkül, hogy leírná a borzongás szót, mondja. Hallgatja Zelmát, próbálja visszaidézni, hol ír Woolf a borzongásról, és egyáltalán mit érthet alatta, hogy ez a borzongás fenyegető, vagy kellemes inkább.

Bővebben ...
Költészet

Kátai Boróka versei

Fotó: Kátai Judit

a sötét tó mellett / vágyom újra repülni

Bővebben ...
Költészet

Debreczy Csenge Kata versei

Fotó: Buzás Norbert

szüretel a szív a fiú szemekből, / hogy aztán túlélje a visszautasítást / a munkahelyen, az utcán, a moziban

Bővebben ...
Költészet

Kormányos Ákos: Víz és vér 5

Fotó: Kormányos Gergő

Két ápoló tart ülő-magzatpózban, / a csigolyáim közötti rés így picivel megnő

Bővebben ...
Próza

Ádám Gergő: Bőrkarfiol (II. rész)

Fotó: a szerző archívuma

A motorbőgés abbamaradt, de a vörös fény továbbra is megvilágította a vasúti kocsit. Emberek másztak rá, léptek elő mögüle. Lehettek vagy negyvenen, de csak egyikük sétált Ferenchez. Olyan volt, mint egy vörös árnyék.

Bővebben ...
Próza

Ádám Gergő: Bőrkarfiol (I. rész)

Fotó: a szerző archívuma

Most viszont belengették, hogy amint a vasúttársaság eltakarítja a személyszállító kocsikat, megint kiírják a pályázatot. Csak a kocsikban a Máltai Szeretetszolgálat pártfogásában hajléktalanok laktak, és amíg ez nem változik, pályázat sincs.

Bővebben ...
Költészet

Szegedi Eszter: Hívott fél

Fotó: Kovács Gábor

Fekete ruha és csokor, sminket ne. / Ne állj oda a családhoz

Bővebben ...

Celler Kiss Tamás versei

kezdeti suta kézmozdulataim nem alakultak át. / a rutinos bizonytalanság rajtad – próbababán a / ruha – rajtam viszont sehogysem. // amikor egy nyolcórás buszutat végiggondolkodtam / rólad. mert nem volt wifi, mert le volt kapcsolva a / villany, és buszban aludni sohasem tudtam. odakint / állólámpák vonultak, bent valami olcsó mulatós szólt.

 

Celler Kiss Tamás 1995-ben született Verbászon. Sinkó-díjas költő, a Híd Kör tagja, az Újvidéki Egyetem hallgatója. Első kötete Anyaméh címmel látott napvilágot a zEtna Kiadó gondozásában, 2015-ben.

 

 

a lényeg alatt a por

 

úgy akarok jelen lenni, mint a

kimondott vallomásban a lélegzés.

 

különben nem vagyok fontos.

egyszer mondtam valamit, ami

súlyosabb volt, mint a lelkem,

ettől megkönnyebbültem, és ennyi.

 

utána hallgatnom kellett volna.

mint egy nyugodt bölcs a némsági

fogadalomban, csak a légzésemre figyelni.

 

valahogy így képzelem – egy sötét zsákban

tüdő  nélkül –  a megnyugvást.

 

 

 és menekülni            

 

kezdeti suta kézmozdulataim nem alakultak át.

a rutinos bizonytalanság  rajtad –  próbababán a

ruha – rajtam viszont sehogysem.

 

amikor egy nyolcórás buszutat végiggondolkodtam

rólad. mert nem volt wifi, mert le volt kapcsolva a

villany, és buszban aludni sohasem tudtam. odakint

állólámpák vonultak,  bent valami olcsó mulatós szólt.

 

vagy amikor a postán beálltam annak a rohadt

hosszú sornak a végére [...]

de menekülni azt mindig tudtam. előled is végig,

majd végleg, még mielőtt a szeretethiány – ami bennem

általános és tárgytalan – tényleg tönkretett volna téged.