Hírlevél feliratkozás

Keresés

Próza

Takács-Csomai Zsófia: Extraszisztolé

Fotó: a szerző archívuma

Próbálom felidézni a hetekkel ezelőtti önfeledtséget, de olyan távolinak érzem, mintha sosem lett volna. Arcomat megtörölve a tükörbe nézek. Jóideje mindent más szemmel látok, beleértve magamat is.

Bővebben ...
Költészet

Filotás Karina: Ez a város

Fotó: Besenyei Lili

szél cibálja plakátbőrét, / bordái között lüktet a Duna

Bővebben ...
Próza

Meggyes Viola: Unakit

Fotó: a szerző archívuma

Kereszt autója furcsa volt. Egy régi BMW, amiben nem működött a sebességmérő, az volt a csoda, hogy egyáltalán elindult. Attól tartottam, ha felnyitom a motorháztetőt, a motor helyett egy seprűt találok benne.

Bővebben ...
Költészet

Hegedüs Anna versei

Fotó: Tóth Anna

borkán leszek a sufniban / levesznek évente egyszer

Bővebben ...
Költészet

Martzy Réka: lányok

Fotó: Szűcs Anna Emília

darazsakra lépünk néha, / hogy sírhassunk, mert így láttuk

Bővebben ...
Próza

György Alida: Pű, pű, pű

Fotó: a szerző archívuma

Még a tavalyelőtti esés után figyeltem fel rá, hogy mindenki sokkal kedvesebb, ha bottal járok, úgyhogy már inkább le sem teszem. Ha meglátok valakit az utcán, rögtön görbítem a hátam. Olyankor megállnak, érdeklődnek a hogylétem felől. Én meg mondom nekik, hogy egyedül vagyok, nincs segítségem, derekam, hátam, lábam, kezem fáj, de lényeg, hogy egészség legyen.

Bővebben ...
+SZIF

Szita György visszatér: Török Lajos interjúja Győri Péterrel

A 96. Ünnepi Könyvhéten jelenik meg a Szépirodalmi Figyelő Alapítvány kiadásában Szita György nyolc kötetből álló bűnügyiregény-sorozatának első három darabja. A szerző neve a mai magyar krimiolvasók számára aligha ismerős. Azok viszont, akiknek a Kádár korszak népszerű irodalma valaha a látóterükbe került, talán emlékeznek arra, hogy Szitának az 1980-as évek végén két bűnügyi regénye is megjelent.

Bővebben ...
Csízió

Csízió - Bánki Benjámin: izommemória

 

Szerzőink értik a csíziót!

Öt költőt kértünk arra, hogy értelmezzék a csízió kifejezést. Eredetileg olyan naptárat jelentett, amely nemcsak az év rendjét, hanem jövendöléseket, álomfejtéseket is tartalmazott. Egyfajta kézikönyv volt az időhöz – hiedelmekkel, figyelmeztetésekkel, tanácsokkal. De hogyan értelmezhető ma ez a szó, amely valaha a rendet jelentette? Miképpen szólal meg most, amikor már nem tudjuk biztosan, mihez is rendelhetnénk?

Bővebben ...
Csízió

Csízió - Kazsimér Soma: Légzőnyílásaimon keresztül először kapok levegőt

 

Szerzőink értik a csíziót!

Öt költőt kértünk arra, hogy értelmezzék a csízió kifejezést. Eredetileg olyan naptárat jelentett, amely nemcsak az év rendjét, hanem jövendöléseket, álomfejtéseket is tartalmazott. Egyfajta kézikönyv volt az időhöz – hiedelmekkel, figyelmeztetésekkel, tanácsokkal. De hogyan értelmezhető ma ez a szó, amely valaha a rendet jelentette? Miképpen szólal meg most, amikor már nem tudjuk biztosan, mihez is rendelhetnénk?

Bővebben ...
Csízió

Csízió - Kupihár Rebeka: ünnepnapok

 

Szerzőink értik a csíziót!

Öt költőt kértünk arra, hogy értelmezzék a csízió kifejezést. Eredetileg olyan naptárat jelentett, amely nemcsak az év rendjét, hanem jövendöléseket, álomfejtéseket is tartalmazott. Egyfajta kézikönyv volt az időhöz – hiedelmekkel, figyelmeztetésekkel, tanácsokkal. De hogyan értelmezhető ma ez a szó, amely valaha a rendet jelentette? Miképpen szólal meg most, amikor már nem tudjuk biztosan, mihez is rendelhetnénk?

Bővebben ...
Csízió

Csízió - Korsós Gergő: Medúzanézegetés

Szerzőink értik a csíziót!

Öt költőt kértünk arra, hogy értelmezzék a csízió kifejezést. Eredetileg olyan naptárat jelentett, amely nemcsak az év rendjét, hanem jövendöléseket, álomfejtéseket is tartalmazott. Egyfajta kézikönyv volt az időhöz – hiedelmekkel, figyelmeztetésekkel, tanácsokkal. De hogyan értelmezhető ma ez a szó, amely valaha a rendet jelentette? Miképpen szólal meg most, amikor már nem tudjuk biztosan, mihez is rendelhetnénk?

Bővebben ...
Csízió

Csízió - Lukács Flóra: El a tengerhez

Szerzőink értik a csíziót!

Öt költőt kértünk arra, hogy értelmezzék a csízió kifejezést. Eredetileg olyan naptárat jelentett, amely nemcsak az év rendjét, hanem jövendöléseket, álomfejtéseket is tartalmazott. Egyfajta kézikönyv volt az időhöz – hiedelmekkel, figyelmeztetésekkel, tanácsokkal. De hogyan értelmezhető ma ez a szó, amely valaha a rendet jelentette? Miképpen szólal meg most, amikor már nem tudjuk biztosan, mihez is rendelhetnénk?

Bővebben ...

Czapáry Veronika versei

Tudom, milyen az a gyermeki érzés, / amikor sósavba mártasz, / és ruhám folyik. Folyik el / esetleg Nakonxipánba, / ahol szeretik egymást, olyan igazán, / és ez nehéz.

Czapáry Veronika 1975-ben született. Író, költő, irodalomszervező, üvegművész. Regényei: Anya kacag (2012, Jelenkor Kiadó), Megszámolt babák (2013, Scolar Kiadó). Honlapja: www.uvegsztori.hu

 

 

Nem látszik rajtuk

 

Kifogják maguk, és szeressenek,

nem látszik, hogy nem sikerült,

még akarni sem lehet.

El sem mondhatom neked.

Elfutottál,

így tovább élek.

 

Mondtam,

hogy nem semmire,

össze kell szednem magam,

ég a villany és öt óra,

csak szerettem volna.

 

Ez érthető, de nem érdekelt,

nem is volt semmi,

Ki kell használni az égi képeket,

amikor olyan szép a táj, hogy igazán pompázik,

amikor olyan igazán szép,

nincsenek gúnyos, borzalmas és gennyes sebei,

amikor olyan szép a táj,

olyan igazán szép, ezért

akartam neked elmondani.

 

 

Olyan jól ecsetelted

 

Bejött, és lazán áttette az egyik lábát a másikra, akár egy nő.

Úgy fogunk meghalni, hogy nem sikerült.

 

Mint valami emlék. Nem volt baj.

Bejöttél hozzám, fényes voltál,

csak ültél velem szemben és néztem ezt a fájdalmas mozdulatot,

vártam, mikor lesz már vége, igazán vége.

 

Pedig kipróbáltam mindent. Olyan jól ecsetelted.

 

 

Karchomok

 

Gyenge vagyok. De hát hogyha nem félsz,

az még nem jelenti azt, hogy nem élsz.

És hogy fölösleges mindez. mert az egyetlen pont,

ami legalább egy angyalt odaadott,

elugrált a sávon, ez már a földbe látás Virágom.

Most bámulhatod, hol húzzuk meg a sávot,

mindegy, hogy hamu, vagy por, vagy karchomok,

húzzuk meg azt a sávot, egy kis sziget,

ami be lett tördelve, azt tördelni szokás,

vadul, és nincs ám kegyelem, mindet.

 

 

Folyik el Nakonxipánba  

 

Tudom, milyen az a gyermeki érzés,

amikor sósavba mártasz,

és ruhám folyik. Folyik el

esetleg Nakonxipánba,

ahol szeretik egymást, olyan igazán,

és ez nehéz.

 

Nincsenek szeleburdi városok,

csak furcsa városok, és hülye kőpadok.

Ott minden kiderül,

az lesz az a város, ahol minden kiderül.

Lecsurog a falakon a kétségbeesés,

minden reménytelen szerelemre fény derül,

a kétségbeesett és elvesztett mondatokra,

Annára is, aki úgy tűnt örök,

elcsépelt szavakra és elfeledett zsebkendőkre,

a hitre, hogy ó ne hidd,

 

eljöttünk, mint még soha,

mert Nakonxipánban viszontszeretnek a szeretők,

a rárakódott évek nem számítanak,

nem látom az arcod és tudom, hogy a ruhám folyik,

folyik el esetleg Nakonxipánba, ahol szeretik

egymást, olyan igazán

és ez nehéz.