Hírlevél feliratkozás

Keresés

Költészet

Bene Adrián: Kimérapalota

Fotó: A szerző archívuma

eltévedt bent egyszer egy kimérajaguár

Bővebben ...
Próza

Hegyi Damján: Jonatán a sakk-klub előtt

Fotó: a szerző archívuma

Közelebb lépett, figyelmesen kémlelte, mert nem hitt a szemének. Amit látott: egy kisujj legfelső ujjperce. Az ujjperc vége élénkpirosan vibrált, a köröm rajta olyan egészséges volt, mint egy most szüretelt gyümölcs.

Bővebben ...
Folyó/irat/mentés

Tóth-Csiki Zsuzsanna: „És formák eleven térfogata kitölt alkatot, kompozíciót” – januári, februári lapszemle

Montázs: SZIFONline

Egyik kedvenc szpotom Budapesten a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központi könyvtára. Nem volt kérdés, hogy oda ülök majd be folyóiratokat olvasni, miután megkaptam a felkérést a szemlére.

Bővebben ...
Műfordítás

Billy Collins: Őrültek (f. Góz Adrienn)

Fotó: A szerző Facebook-oldala

Figyeltem, ahogy a versem a kocsma / homlokfalára száll

Bővebben ...
Költészet

Szegedi Dominika versei

Fotó: A szerző archívuma

Egy megfeszülő mellkas alatt él

Bővebben ...
Próza

Szirmai Panni: Szembogár

Fotó: a szerző archívuma

Zorka négyévesen látott egy vak koldust a piac mellett térdelni, a szemgolyója helyén fehér köd gomolygott. Látás helyett kenyérérét és aprópénzért rimánkodott.

Bővebben ...
Próza

Süveg Szilvia: G-string

Fotó: a szerző archívuma

A te idődben már bugyiforradalom volt, eltűntek a hatalmas térdig érő alsók, de ilyenről azért nem is álmodtál.

Bővebben ...
Próza

Csermely Mátyás: Hat alma

Fotó: Zanati Réka

Felmásztam az egyik legnagyobb almafára, pont arra, amely a kert közepén állott. Leültem a törzshöz közel, egy erős ágra, majd leszakítottam egy almát. Beleharaptam.

Bővebben ...
Műfordítás

Santiago Rodas versei (f. Zahorecz Eszter)

Fotó: A szerző archívuma

A telepen / azt beszélik, hogy / valaki egymillió pesót talált / a szemétben

Bővebben ...

Tinkó Máté verse

ha most lemaradok róla nincsen érv / ami viszontlátásod lehetetlenségét bitorolja / nincsen viszontlátás kölcsönös

Tinkó Máté 1988-ban született Békéscsabán. Költő, kritikus. Az ELTE BTK-n végzett. Első kötete Amíg a dolgok rendeződnek címmel látott napvilágot 2014-ben, a FISZ gondozásában.

 

Bárcsak bezárhattam volna

 

bárcsak bezárhattam volna

7 x 7 négyzetrácsos kalitkába

amit érzek minek mélységét

a te létezésed bőröd puhasága arcod

őszintesége minden huncutsága

fénytörése együttesen adja ki

 

olyan ostoba vagyok

akár egy kiskamasz

pedig csak visszafelé

vezet út a gyermekkorba

emlékszem mennyire szorongva

az orvosi rutinellenőrzés előtt

és a vigasz közelről távolról

sem érkezett

 

nem voltak sem különös sem hétköznapi

ellenállások bennem csak az előérzet

hogy valamit már végleg elvesztettem

ha most lemaradok róla nincsen érv

ami viszontlátásod lehetetlenségét bitorolja

nincsen viszontlátás kölcsönös

 

csak bámulom az üres falat

potyog le róla foszlik a vakolat

mindent körülír a pusztulás kerek erdő

épített és építetlen környezet

érdektelenség csillámlása a kövön

a legszebb hogy gondtalan és jég-

hideg: meddő álom az égen