Hírlevél feliratkozás

Keresés

Próza

Csermely Mátyás: Szocia

Fotó: Zanati Réka

Aztán szétestem. Volt olyan is. Nem szeretek róla beszélni, de ha így vizslatod, hát muszáj. Inkább hallgatok, az az egyszerűbb, kényelmes közöny, mint holmi fura nemet mondás. Így hordtak szét a hangyák, mindenki magának, a maga királynőjének, hátha utána homlokon csókolja őket.

Bővebben ...
Költészet

Demeter Arnold: A szabadságról

Fotó: Ádám Gyula

zsörtölődsz reggeltől / estig, akár medve a hó nélküli teleken

Bővebben ...
Próza

Klein Mari: Ágyban Prousttal

Fotó: a szerző archívuma

Újra meg újra felszítottad a tested, reggel hatig, amíg a maradék félsz ki nem rázkódott belőle. Míg ki nem világosodott. Mert akkor megbizonyosodtál: a denevérek már hazatértek, és bevackoltak a háztömb hasadékaiba.

Bővebben ...
Költészet

Gulisio Tímea versei

Fotó: Székelyhidi Zsolt

Vasalt zoknival fojtják meg anyát

Bővebben ...
Próza

Bali Péter: take this longing

Fotó: a szerző archívuma

Mitteleuropa nem létezik, soha nem is létezett, a porosz nagyhatalmi törekvéseket melegítették újra egyfajta prémium kulturkampf díjcsomagként, melynek lényege annyi, hogy Németország (és a Volkswagen-konszern) neokoloniális törekvéseit támogassák.

Bővebben ...
Próza

Ambrus Máté: A forradalmár

Fotó: a szerző archívuma

Egyszer séta közben baljával belém karolt, a gangkorlát virágjainak rozsdás fémfonatán keresztül nézett az alattunk tátongó mélységbe, s amikor észrevette az udvar foltokban hiányos keramitburkolatát, megjegyezte, hogy az régen nem ilyen volt, a forradalomban szedték fel egy részét, hogy barikádot építsenek belőle.

Bővebben ...
Költészet

Szabó Imola Julianna versei

Fotó: A szerző archívuma

ne tudja senki / hogy nem érzel / csak megkönnyebbülést

Bővebben ...
Költészet

Bene Adrián: Kimérapalota

Fotó: A szerző archívuma

eltévedt bent egyszer egy kimérajaguár

Bővebben ...
Próza

Hegyi Damján: Jonatán a sakk-klub előtt

Fotó: a szerző archívuma

Közelebb lépett, figyelmesen kémlelte, mert nem hitt a szemének. Amit látott: egy kisujj legfelső ujjperce. Az ujjperc vége élénkpirosan vibrált, a köröm rajta olyan egészséges volt, mint egy most szüretelt gyümölcs.

Bővebben ...
Folyó/irat/mentés

Tóth-Csiki Zsuzsanna: „És formák eleven térfogata kitölt alkatot, kompozíciót” – januári, februári lapszemle

Montázs: SZIFONline

Egyik kedvenc szpotom Budapesten a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központi könyvtára. Nem volt kérdés, hogy oda ülök majd be folyóiratokat olvasni, miután megkaptam a felkérést a szemlére.

Bővebben ...
Műfordítás

Billy Collins: Őrültek (f. Góz Adrienn)

Fotó: A szerző Facebook-oldala

Figyeltem, ahogy a versem a kocsma / homlokfalára száll

Bővebben ...

Fehér Renátó verse

Épp ezért akartam hűvös maradni, / mint fülkét magára záró pilóta. / De alattam nincs Alpok, és nincs East Coast, / csak a folyton feltúrt Ká-Európa.

Fehér Renátó 1989-ben született Szombathelyen. Zelk Zoltán-díjas költő, kritikus, az ELTE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskolájának hallgatója. Első kötete Garázsmenet címmel látott napvilágot a Magvető Kiadó gondozásában, 2014-ben.

 

(Czimbal Gyula felvétele)

 

Dix Café

 

Szilveszter este van a Dix Caféban.

Az idei a világvége éve –
mantrázom én, a krómbőrű törzsvendég,
beleunva a rutin készenlétbe.

 

Tompa koktéllal, lelkesedés nélkül
öregedtem meg a kereszthuzatban.

A pörgő ventillátort is hiába
néztem, olyan gyors, tehát mozdulatlan.

 

Épp ezért akartam hűvös maradni,
mint fülkét magára záró pilóta.

De alattam nincs Alpok, és nincs East Coast,
csak a folyton feltúrt Ká-Európa.

 

Ádáz irigyekkel fölényeskedni
itt hajlam, népszokás, önterápia.

A vigalmi negyed homlokzatán a
veszteglésem lesz az ornamentika.

 

S ha zárna a Dix sem mozdulok rögtön,
a holnap csak egy tegnap maradéka.

És ülök itt, folyton ugrásra készen.

Ülök. Van dresscode, nincs foszló tapéta.