Hírlevél feliratkozás

Keresés

Költészet

Bene Adrián: Kimérapalota

Fotó: A szerző archívuma

eltévedt bent egyszer egy kimérajaguár

Bővebben ...
Próza

Hegyi Damján: Jonatán a sakk-klub előtt

Fotó: a szerző archívuma

Közelebb lépett, figyelmesen kémlelte, mert nem hitt a szemének. Amit látott: egy kisujj legfelső ujjperce. Az ujjperc vége élénkpirosan vibrált, a köröm rajta olyan egészséges volt, mint egy most szüretelt gyümölcs.

Bővebben ...
Folyó/irat/mentés

Tóth-Csiki Zsuzsanna: „És formák eleven térfogata kitölt alkatot, kompozíciót” – januári, februári lapszemle

Montázs: SZIFONline

Egyik kedvenc szpotom Budapesten a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központi könyvtára. Nem volt kérdés, hogy oda ülök majd be folyóiratokat olvasni, miután megkaptam a felkérést a szemlére.

Bővebben ...
Műfordítás

Billy Collins: Őrültek (f. Góz Adrienn)

Fotó: A szerző Facebook-oldala

Figyeltem, ahogy a versem a kocsma / homlokfalára száll

Bővebben ...
Költészet

Szegedi Dominika versei

Fotó: A szerző archívuma

Egy megfeszülő mellkas alatt él

Bővebben ...
Próza

Szirmai Panni: Szembogár

Fotó: a szerző archívuma

Zorka négyévesen látott egy vak koldust a piac mellett térdelni, a szemgolyója helyén fehér köd gomolygott. Látás helyett kenyérérét és aprópénzért rimánkodott.

Bővebben ...
Próza

Süveg Szilvia: G-string

Fotó: a szerző archívuma

A te idődben már bugyiforradalom volt, eltűntek a hatalmas térdig érő alsók, de ilyenről azért nem is álmodtál.

Bővebben ...
Próza

Csermely Mátyás: Hat alma

Fotó: Zanati Réka

Felmásztam az egyik legnagyobb almafára, pont arra, amely a kert közepén állott. Leültem a törzshöz közel, egy erős ágra, majd leszakítottam egy almát. Beleharaptam.

Bővebben ...
Műfordítás

Santiago Rodas versei (f. Zahorecz Eszter)

Fotó: A szerző archívuma

A telepen / azt beszélik, hogy / valaki egymillió pesót talált / a szemétben

Bővebben ...

Fehér Renátó verse

Épp ezért akartam hűvös maradni, / mint fülkét magára záró pilóta. / De alattam nincs Alpok, és nincs East Coast, / csak a folyton feltúrt Ká-Európa.

Fehér Renátó 1989-ben született Szombathelyen. Zelk Zoltán-díjas költő, kritikus, az ELTE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskolájának hallgatója. Első kötete Garázsmenet címmel látott napvilágot a Magvető Kiadó gondozásában, 2014-ben.

 

(Czimbal Gyula felvétele)

 

Dix Café

 

Szilveszter este van a Dix Caféban.

Az idei a világvége éve –
mantrázom én, a krómbőrű törzsvendég,
beleunva a rutin készenlétbe.

 

Tompa koktéllal, lelkesedés nélkül
öregedtem meg a kereszthuzatban.

A pörgő ventillátort is hiába
néztem, olyan gyors, tehát mozdulatlan.

 

Épp ezért akartam hűvös maradni,
mint fülkét magára záró pilóta.

De alattam nincs Alpok, és nincs East Coast,
csak a folyton feltúrt Ká-Európa.

 

Ádáz irigyekkel fölényeskedni
itt hajlam, népszokás, önterápia.

A vigalmi negyed homlokzatán a
veszteglésem lesz az ornamentika.

 

S ha zárna a Dix sem mozdulok rögtön,
a holnap csak egy tegnap maradéka.

És ülök itt, folyton ugrásra készen.

Ülök. Van dresscode, nincs foszló tapéta.