Hírlevél feliratkozás

Keresés

Költészet

Berki Ádám versei

Fotó: A szerző archívuma

zavar a páratlan prímszámok figyelmetlensége

Bővebben ...
Próza

Márton Evelin: Öt hegy, öt templom

Fotó: Onda Péter

A nádas megnyílik hamaroson, s az én kóborjaim kijőnek a homályból. Őnekik viszed azt, amit küldök – mondta az Úr és gyöngéd lökdöséssel jelezte Vendelnek, hogy induljon izibe, mert idő van.

Bővebben ...
Próza

Szerényi-Bartók Tamás: Szíverősítő (regényrészlet)

Fotó: Urbán Ádám

Mészkőpor és füstölő szaga keveredett odabent, és mindennek volt egyfajta otthonos mocskossága, de nem erre, még csak nem is a tanár szavaira emlékszem a legélénkebben, hanem egy lányra.

Bővebben ...
Próza

Ádám Szilamér: Hallod ezt? Csend

Fotó: a szerző archívuma

Kinyitotta a méhesház ajtaját, kihúzogatta a kaptárokat, de semmi. Végignézte az egészet, mind a három sort lentről felfelé, majd újra, és mivel nem hitt a szemének, még egyszer, harmadjára is.

Bővebben ...
Költészet

Rieder Anna Róza versei

Fotó: Berta Réka

én isteni parancsot soha meg nem tagadtam

Bővebben ...
Próza

Hegedűs Márton: Meccs

Fotó: a szerző archívuma

A létravértesi középpályás előre ívelte a labdát, és a B középből – a beton lelátóról – mind a tizenhat ultra egy emberként üvöltött, amint az ellenfél fürge hetese levette az elérhetetlennek tűnő labdát, centikkel az oldalvonal mellett, és megtolta a lihegő Laci mellett.

Bővebben ...
Költészet

Pocsai János versei

Fotó: Nádas Mátyás

emlékszagú molyok őrzik / a ki nem mondott nevet.

Bővebben ...
Próza

Magyary Ágnes: Regény

Fotó: morpho

Amit fontosnak tartanak az emberek a megtörtént eseményekből, az banális részlet; és ami életbevágó, azon könnyed eleganciával átsiklanak. Ezért is olyan nehéz kihámozni a valóság sarokköveit. Persze, ha a rendőrségnek lenne hozzáférése a titkosszolgálat adataihoz, akkor minden sokkal könnyebb lenne, de a városállamban nem volt cél, hogy a rendőrségnek könnyebb legyen.

Bővebben ...
Költészet

Wölfl-Molnár Eszter versei

Fotó: Nagy Viktor

Túl sokáig volt a bordák mögött

Bővebben ...

Vörös István versciklusa

Van, amikor / egy elfáradt lélek 50 évig / egy fában alszik. Máskor / 1000 évig egy kőben. / A napba keveredő lélek / összeég kis gömbbé, / héliumatommá válik, / öregíti a napot.

Vörös István 1964-ben született Budapesten. József Attila-díjas költő, író, irodalomtörténész. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Nyugati Szláv Nyelvek Tanszékének vezetője.

(Végh László felvétele)

 

A fogantatás titka

 

A lelket fogantatása

pillanatában teszi

bele egy láthatatlan

kéz az emberbe.

De nem fér hozzá

a két szerelmeskedőtől.

Amikor végre

fáradtan egymás mellett

hevernek, fél

órával a pillanat után?

De hogyan csinálja?

Ha csak a nő hasára

teszi, akkor az mindjárt

lemossa a zuhany

alatt. Be kell nyúlnia

ugyanott, ahol az élet is

nyúlt. És föltennie a lelket,

mint egy pesszáriumot.

A lélek más lelkek

útját állja. Egy órával

a fogantatás után

még semmi. A csaj

a kádban ül. A kéz

a pasival kártyázik.

Egyikük se nyer.

A csaj hálóinget vesz,

lefekszik, ügyet se

vetnek rá. Gyorsan

bekap egy tiltott

magzatelhajtó tablettát.

Álmában vérzik.

Kint feketén

zuhog az eső.

 

 

A születés titka

 

Az éntudat születése

után kezd kibomlani

az emberben. Az első

emlékem egy női mell.

Az éntudatot egy árnyékot

hagyó kéz próbálja

rákényszeríteni az emberre.

Mért jó ez neki?

Mint amikor a kocsmáros

az egyik vendéget

ingyen itatja.

 

 

A felnövekvés titka

 

A szellemet egy világtó kéz

csak nagyritkán juttatja

a lélek és tudat nélküli lénybe.

Az emberbe. A kutyának

van lelke, a macskának

öntudata. A szellem szeme

váratlanul villan rád,

mint erdőben a bagolyé.

 

 

Az öregedés titka

 

A lélek, az öntudat és a szellem

50 éves korunkra nagyjából

kikopik belőlünk. Ha az egyik

véletlenül úgy-ahogy megmarad,

akkor tágulni kezd, mint a

világegyetem. Eltakarja az ember

elől minden hibáját,

erényét, hogy hamis

illúziókba ringassa. Az akár

jobb sorsra is érdemes

test egy pohár bor előtt ül.

Mért nem mert soha

mást rendelni a pincértől?

 

 

A lélekvándorlás titka

 

Ha volna lélekvándorlás,

az olyan lenne, mintha azt hinnénk,

hogy ugyanazt a pótkereket

egyaránt föl lehet használni

a kamionnál és egy kétszemélyes

bevásárlókocsinál vagy egy

autómodellnél.

A madár-lélek nehezen kapcsolható

embertesthez.  A disznó- vagy

a majom-lélek könnyen.

Az ember-lelket szét kell

hasogatni, hogy egérbe, tücsökbe

alkalmas legyen. Van, amikor

egy elfáradt lélek 50 évig

egy fában alszik. Máskor

1000 évig egy kőben.

A napba keveredő lélek

összeég kis gömbbé,

héliumatommá válik,

öregíti a napot.