Szabó Marcell verse
- Részletek
Szabó Marcell 1987-ben született Szegeden. Költő, szerkesztő. Többek között Antonin Artaud, Roland Barthes, Maurice Blanchot és Francis Ponge magyar fordítója, a Versum (www.versumonline.hu) szerkesztője. Első verskötete 2011-ben jelent meg A szorítás alakja címmel, a JAK gondozásában.
(Szüts Miklós felvétele)
Kenózis, sírgödörrel
Magasan fent volt a nap, kissé
a szemébe is sütött botorkálás
közben. Hunyorított, amitől
igyekezete, hogy egyenesen
járjon, még valósabbnak hatott.
Az ápolt gyepen apró faasztal
állt, rajta porcelántányérban
aszalt szilva és datolya fénylett.
Széles és, hajlott kora ellenére,
kívánatos ajka szétnyílt,
bezárult, majd szétnyílt újra.
Hangot mégsem adott ki,
mintha megértett volna valamit
minden beszéd mögötti ismétlés
és impotencia örök egységéből.
Az egybeesésből, amely túléli
a hallgatással együtt. Melyről
tudta, még ha választott is,
mindig egy másik, ismeretlen
akaratát teljesíti be. Leintik,
hirtelen dorgálással, mikor
végre eldöntené, nem szólal meg
többé. Betanítva él, mint
az állat vagy apró gyermek,
potenciális izgalomban, soha
meg nem valósulón, a véletlen
verőfényének kitett mongoloid
bizakodásban, hogy ezzel beszél.
