Szabó Marcell verse

Hírlevél feliratkozás

Keresés

First slide label

Nulla vitae elit libero, a pharetra augue mollis interdum.

First slide label

Nulla vitae elit libero, a pharetra augue mollis interdum.

First slide label

Nulla vitae elit libero, a pharetra augue mollis interdum.

First slide label

Nulla vitae elit libero, a pharetra augue mollis interdum.

First slide label

Nulla vitae elit libero, a pharetra augue mollis interdum.

Farkas Arnold Levente: teketória

Fotó: A szerző archívuma

mint / teketória nélküli szóban / a méla igazság

HISZTI - Korda Bonifác: A nagy fölemelkedés

A hiszti eredetileg a női testhez kötődött – görög-latin eredetű, a 'méh' szóra vezethető vissza. A 19. századi orvosi diskurzusban a női idegrendszerhez kapcsolták, sokáig stigmatizáló diagnózisként használták. Aztán mindenkié lett: a köznyelvben mára levált a klinikai kontextusról, pejoratív árnyalatot hordoz, a túlzónak, irracionálisnak ítélt érzelmi reakciót nevezi meg. Hisztizik a gyerek, az anyós, a férfi, ha beteg – hisztiznek az írók is!

Sorozatunkban kortárs magyar szerzőket kértünk fel, hogy értelmezzék a kifejezést.

Tímea Sipos (f. Bori Ági): Öklökkel teli gyomor II.

Fotó: a szerző archívuma

Ha apám tudta, hogyan kell enni, akkor anyám azt tudja, hogyan kell koplalni. Egész gyerekkoromban vagy koplalt, vagy folyékony diétán volt, miközben apám zabált és dohányzott és énekelt és ivott.

Tímea Sipos (f. Bori Ági): Öklökkel teli gyomor I.

Fotó: a szerző archívuma

Amit nem merek elmondani anyámnak az az, hogy ez nem egy egyszerű húgyúti fertőzés. Apám családjában van egy széles körben elterjedt hiedelem, miszerint a szellemek lábtól felfelé hatolnak be egy nő testébe.

Bodor Eszter Hanna: lebegő

Fotó: Török Levente

sodrást ami elmossa / az elhordozott erőszakot

Kiszely Márk: Kapcsolati tőke

Fotó: a szerző archívuma

Volt ez a csajom Debrecenben. Cseresznyével egyensúlyozott az ajkán, a szemében gurámikat nevelt. Tubás volt, vagy tenorkürtös, nem tudom már, a rézfúvósok között ült, a rendezői balon. Ha a nevén szólítottam, nem figyelt oda. Ha hatszögbe rendeztem a díszköveket a teste körül, magához tért.

Rostás Mihály versei

hogyha kezembe foghatnék / egy maréknyi időt

HISZTI - Bartók Imre: 1939. szeptember 23.

A hiszti eredetileg a női testhez kötődött – görög-latin eredetű, a 'méh' szóra vezethető vissza. A 19. századi orvosi diskurzusban a női idegrendszerhez kapcsolták, sokáig stigmatizáló diagnózisként használták. Aztán mindenkié lett: a köznyelvben mára levált a klinikai kontextusról, pejoratív árnyalatot hordoz, a túlzónak, irracionálisnak ítélt érzelmi reakciót nevezi meg. Hisztizik a gyerek, az anyós, a férfi, ha beteg – hisztiznek az írók is!

Sorozatunkban kortárs magyar szerzőket kértünk fel, hogy értelmezzék a kifejezést.

Ádám Gergő: Krumponyász-univerzum (regényrészlet)

Fotó: a szerző archívuma

Róbert bal szeme az óramutató járása szerint, jobb szeme azzal ellentétesen forgott egyre gyorsabban, majd teljes testében rázkódni kezdett, a földre huppant, és nem mozdult többé. A feje sistergett és füstölt.

Halmosi Sándor versei

Fotó: Székelyhidi Zsolt

Kabátujjukban több élet volt, / mint az Egyesült Nemzetekben ma

HISZTI - Veszprémi Szilveszter: Vers, amelyben a költő megint csak hisztikézik, nincs semmi látnivaló benne

A hiszti eredetileg a női testhez kötődött – görög-latin eredetű, a 'méh' szóra vezethető vissza. A 19. századi orvosi diskurzusban a női idegrendszerhez kapcsolták, sokáig stigmatizáló diagnózisként használták. Aztán mindenkié lett: a köznyelvben mára levált a klinikai kontextusról, pejoratív árnyalatot hordoz, a túlzónak, irracionálisnak ítélt érzelmi reakciót nevezi meg. Hisztizik a gyerek, az anyós, a férfi, ha beteg – hisztiznek a költők is!

Sorozatunkban kortárs magyar szerzőket kértünk fel, hogy értelmezzék a kifejezést.

Gabriela Adameșteanu (f. Száva Csanád): A zebrán

Fotó: a szerző archívuma

Kissé félrenyomtad az embereket, szinte lökdösődés nélkül, mégis makacsul, ahogy a te korodra hál’Isten megtanultad. Képes vagy helyet csinálni magadnak közöttük. Diszkréten csináltad, a kíváncsiság nem kínzó betegség, nem alapösztön, nem kell könyökölni miatta.

Szabó Marcell verse

Részletek

Betanítva él, mint / az állat vagy apró gyermek, // potenciális izgalomban, soha / meg nem valósulón, a véletlen / verőfényének kitett mongoloid / bizakodásban, hogy ezzel beszél

Szabó Marcell 1987-ben született Szegeden. Költő, szerkesztő. Többek között Antonin Artaud, Roland Barthes, Maurice Blanchot és Francis Ponge magyar fordítója, a Versum (www.versumonline.hu) szerkesztője. Első verskötete 2011-ben jelent meg A szorítás alakja címmel, a JAK gondozásában.

(Szüts Miklós felvétele)

Kenózis, sírgödörrel

Magasan fent volt a nap, kissé

a szemébe is sütött botorkálás

közben. Hunyorított, amitől

igyekezete, hogy egyenesen

járjon, még valósabbnak hatott.

Az ápolt gyepen apró faasztal

állt, rajta porcelántányérban

aszalt szilva és datolya fénylett.

Széles és, hajlott kora ellenére,

kívánatos ajka szétnyílt,

bezárult, majd szétnyílt újra.

Hangot mégsem adott ki,

mintha megértett volna valamit

minden beszéd mögötti ismétlés

és impotencia örök egységéből.

Az egybeesésből, amely túléli

a hallgatással együtt. Melyről

tudta, még ha választott is,

mindig egy másik, ismeretlen

akaratát teljesíti be. Leintik,

hirtelen dorgálással, mikor

végre eldöntené, nem szólal meg

többé. Betanítva él, mint

az állat vagy apró gyermek,

potenciális izgalomban, soha

meg nem valósulón, a véletlen

verőfényének kitett mongoloid

bizakodásban, hogy ezzel beszél.

Impresszum

Irodalmi és kulturális portál

Kiadó: Szépirodalmi Figyelő Alapítvány
Együttműködő partner: Fiatal Írók Szövetsége
Felelős szerkesztő: Szép V. Árnika
Szerkesztők: Borcsa Imola, Pinczési Botond, Pintér Kitti

A SZIFONline.hu a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával készül.

© SZIFOnline 2014