Hírlevél feliratkozás

Keresés

Költészet

Zsolnai György: Nem elérhető

Fotó: Farkas Norbert / 24.hu

írásban maradt a mélység nyaggatása

Bővebben ...
Költészet

Lesitóth Csaba versei

Fotó: @orsiornot

ja csak a békególya / meghozza a kivasalt üres kendőt

Bővebben ...
Próza

Papp-Zakor Ilka: Kirándulás

Fotó: a szerző archívuma

A Kiss-család gesztusait lehetetlen volt viszonozni, tudták a módját, hogyan tromfoljanak rám, bármit is teszek. Életvitelszerűen voltak jók.

Bővebben ...
Próza

Milbacher Róbert: P/S avagy utóirat a költő titkos életéhez (részlet)

Fotó: a szerző archívuma

Csak Heydte látta a halottat, ő azonban életében nem ismerte Sándort, aki viszont az ő személyleírása alapján felismerni vélte, az nem látta a Heydte említette holttestet.

Bővebben ...
Próza

Sz. Szabó Ádám: A grízgaluska íze

Fotó: a szerző archívuma

Soha többet nem látta szüleit boldogan. Anyján állandó, ideges feszültség lett úrrá, mint aki arra számít, hogy minden pillanatban ráijeszthetnek, vagy bármelyik sarkon ott bujkálhat egy rabló. Apja épp ellenkezőleg, immár semmin nem tudta felizgatni magát. Mintha lelkének egy része már rég felröppent volna a földről, de teste továbbra is makacsul lehorgonyozta.

Bővebben ...
Folyó/irat/mentés

Csermely Mátyás: Mégis egy történetbe jutunk - 2025 novemberi, decemberi lapszemle

Montázs: SZIFONline

Noha az egyetemi közegben óhatatlanul belefut az ember egy-egy nyomtatott lapszámba, tényleg csak belefut. Nem tulajdonít nagyobb jelentőséget nekik, hisz ezek általában folyosóra vagy könyvtárba kitett, két-három éves példányok, alig akad bennük pár ismerős név. Mondogatja is néha magának az ember, igazán elmehetne egyszer egy újságoshoz, vehetne egy friss lapszámot, elolvashatná az egészet, úgy ahogy az meg van írva. Vonatállomások újságosaiban és az Írók boltjában tett beszerző körök után, mikor megkezdi az olvasást, konstatálja, van jogosultsága ennek a formátumnak is, mert az (össze)olvasás során egy sokkal összetettebb élményt kap, igaz több figyelmet és időt szánt rá. Egyszóval rájön: nem is olyan nagy baj, hogy feleslegesen vett több, ezen szemléhez nem felhasználható folyóiratot, hiszen minden egyes szám más-más felfogásban működik, és ezek a világok remek lehetőséget adnak egy szabadlevegős merülésre a vállalkozó kedvű olvasónak.

Bővebben ...
Költészet

Fellinger Károly versei

Fotó: Görföl Jenő

A szépséges / Perszephoné sikolyát egyedül csak / Hekaté hallja

Bővebben ...
Költészet

Ayhan Gökhan versei

Fotó: Vas Viktória

nem fizettek közös költséget, / kilakoltatták őket.

Bővebben ...

Jász Attila versei

Egy nap, amikor tükörkép leszek csak, / ne hagyj magamra, kérlek, csak ints vissza, / hogy minden rendben, érj hozzám

Jász Attila 1966-ban született Szőnyben. Költő, szerkesztő, esszéíró. Neve és más nevek alatt számos műve megtalálható nyomtatott és online formában. Legutóbbi könyve Szárnyas csiga címmel, 2014-ben jelent meg az Új Forrás Könyvek gondozásában.

 

(Tamás Bertalan felvétele)

 

szárnyas csiga

 

Egy nap, amikor kutya szalad a téren,

az angyal üdvözletét adja át éppen,

galamb nélkül, sietve, felemelt kézzel,

a múzeumban, a képen, amit nézel,

 

de a szárnyas csiga hogyan került oda?,

egy alig látható természeti csoda,

ahogy repül, mintha mászna csak a kép szélén,

rakoncátlan a ránc az angyalruha élén,

 

ahogy térdel, egyáltalán nem kicsi a talpa,

miért ne lehetne vízálló bakancs is rajta?,

miért ne lehetne ez a szárnyas csiga

a teremtő türelmének szimbóluma?,

 

ha bűnbeeséstől megváltásig

évmilliókat kellett rá várni?,

csak nyugalom, van idő, ennyi látszik,

másszon vagy repüljön, történjen bármi.

 

 

szinte észrevétlen

 

Egy nap, amikor az ismeretlen görög szobrász

a női portré elkészültével annak sugárzó,

már-már isteni szépségét elviselni nem tudta,

az orrát kalapáccsal beverte, amitől a szoborfej

életszerűvé, még gyönyörűbbé vált, és a szája

sarkában játszadozó, addig szinte észrevétlen

archaikus mosoly felerősödött, szinte észrevételen.

 

 

 

a tükör túloldalán

 

Egy nap, amikor tükörkép leszek csak,

ne hagyj magamra, kérlek, csak ints vissza,

hogy minden rendben, érj hozzám, érints meg,

 

amikor majd tényleg csak egy tükörkép leszek,

megtudod, hogy szeretlek, mindig szerettelek,

imádattal követem minden mozdulatod,

 

akkor tükörkép leszek már csak benned,

és várlak a túloldalon, ha menned

kell, idő van, gyere utánam, kérlek.

 

 

névtelenül

 

Egy nap, amikor leveszem magamról

e sokat használt földi nevet, újból

meztelen leszek, és kiderül végleg,

 

névtelenül születtem, egyedül élek,

névtelenül alszom és egyedül félek,

névtelen gondolkozom, egyedül érzek,

 

egyedül és névtelenül halok majd meg,

mindig csak ezt tudjam, csak mindig tudjam ezt,

 kérlek, uram, csak addig, csak addig éljek.