Hírlevél feliratkozás

Keresés

Próza

Hegyi Damján: Jonatán a sakk-klub előtt

Fotó: a szerző archívuma

Közelebb lépett, figyelmesen kémlelte, mert nem hitt a szemének. Amit látott: egy kisujj legfelső ujjperce. Az ujjperc vége élénkpirosan vibrált, a köröm rajta olyan egészséges volt, mint egy most szüretelt gyümölcs.

Bővebben ...
Folyó/irat/mentés

Tóth-Csiki Zsuzsanna: „És formák eleven térfogata kitölt alkatot, kompozíciót” – januári, februári lapszemle

Montázs: SZIFONline

Egyik kedvenc szpotom Budapesten a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központi könyvtára. Nem volt kérdés, hogy oda ülök majd be folyóiratokat olvasni, miután megkaptam a felkérést a szemlére.

Bővebben ...
Műfordítás

Billy Collins: Őrültek (f. Góz Adrienn)

Fotó: A szerző Facebook-oldala

Figyeltem, ahogy a versem a kocsma / homlokfalára száll

Bővebben ...
Költészet

Szegedi Dominika versei

Fotó: A szerző archívuma

Egy megfeszülő mellkas alatt él

Bővebben ...
Próza

Szirmai Panni: Szembogár

Fotó: a szerző archívuma

Zorka négyévesen látott egy vak koldust a piac mellett térdelni, a szemgolyója helyén fehér köd gomolygott. Látás helyett kenyérérét és aprópénzért rimánkodott.

Bővebben ...
Próza

Süveg Szilvia: G-string

Fotó: a szerző archívuma

A te idődben már bugyiforradalom volt, eltűntek a hatalmas térdig érő alsók, de ilyenről azért nem is álmodtál.

Bővebben ...
Próza

Csermely Mátyás: Hat alma

Fotó: Zanati Réka

Felmásztam az egyik legnagyobb almafára, pont arra, amely a kert közepén állott. Leültem a törzshöz közel, egy erős ágra, majd leszakítottam egy almát. Beleharaptam.

Bővebben ...
Műfordítás

Santiago Rodas versei (f. Zahorecz Eszter)

Fotó: A szerző archívuma

A telepen / azt beszélik, hogy / valaki egymillió pesót talált / a szemétben

Bővebben ...
Próza

Takács-Csomai Zsófia: Days Past Ovulation

Fotó: a szerző archívuma

Azt hitték, valami komoly bajunk van, amiatt utazgatunk folyton ide. Aztán amikor elmondtuk nekik, mi a dörgés, egyikük azt mondta, hogy menjünk el cigányasszonyhoz, mert biztos valami rontás okozza a dolgot. Volt, hogy mindketten nevettünk a hasonlókon, ma már azt sem tudom, mit gondoljak.

Bővebben ...
Műfordítás

Thomas Pynchon (f. Greskovits Endre): Ellenfényben

Még a kilencvenes évek végén, amikor a Drakula című regény miatt a vámpírizmus divatba jött, és ez lehetővé tette, hogy a vérszívók nyilvánosan engedelmeskedjenek az ösztöneiknek, Miskolci rájött, hogy egyáltalán nincs egyedül az elfajult ízlésével, hanem egy egészen kiterjedt közösség tagja. A budapesti telefonhálózat egy részét nyilvánvalóan ezeknek a hæmatofágoknak tartották fenn.

Bővebben ...

Jász Attila versei

Egy nap, amikor tükörkép leszek csak, / ne hagyj magamra, kérlek, csak ints vissza, / hogy minden rendben, érj hozzám

Jász Attila 1966-ban született Szőnyben. Költő, szerkesztő, esszéíró. Neve és más nevek alatt számos műve megtalálható nyomtatott és online formában. Legutóbbi könyve Szárnyas csiga címmel, 2014-ben jelent meg az Új Forrás Könyvek gondozásában.

 

(Tamás Bertalan felvétele)

 

szárnyas csiga

 

Egy nap, amikor kutya szalad a téren,

az angyal üdvözletét adja át éppen,

galamb nélkül, sietve, felemelt kézzel,

a múzeumban, a képen, amit nézel,

 

de a szárnyas csiga hogyan került oda?,

egy alig látható természeti csoda,

ahogy repül, mintha mászna csak a kép szélén,

rakoncátlan a ránc az angyalruha élén,

 

ahogy térdel, egyáltalán nem kicsi a talpa,

miért ne lehetne vízálló bakancs is rajta?,

miért ne lehetne ez a szárnyas csiga

a teremtő türelmének szimbóluma?,

 

ha bűnbeeséstől megváltásig

évmilliókat kellett rá várni?,

csak nyugalom, van idő, ennyi látszik,

másszon vagy repüljön, történjen bármi.

 

 

szinte észrevétlen

 

Egy nap, amikor az ismeretlen görög szobrász

a női portré elkészültével annak sugárzó,

már-már isteni szépségét elviselni nem tudta,

az orrát kalapáccsal beverte, amitől a szoborfej

életszerűvé, még gyönyörűbbé vált, és a szája

sarkában játszadozó, addig szinte észrevétlen

archaikus mosoly felerősödött, szinte észrevételen.

 

 

 

a tükör túloldalán

 

Egy nap, amikor tükörkép leszek csak,

ne hagyj magamra, kérlek, csak ints vissza,

hogy minden rendben, érj hozzám, érints meg,

 

amikor majd tényleg csak egy tükörkép leszek,

megtudod, hogy szeretlek, mindig szerettelek,

imádattal követem minden mozdulatod,

 

akkor tükörkép leszek már csak benned,

és várlak a túloldalon, ha menned

kell, idő van, gyere utánam, kérlek.

 

 

névtelenül

 

Egy nap, amikor leveszem magamról

e sokat használt földi nevet, újból

meztelen leszek, és kiderül végleg,

 

névtelenül születtem, egyedül élek,

névtelenül alszom és egyedül félek,

névtelen gondolkozom, egyedül érzek,

 

egyedül és névtelenül halok majd meg,

mindig csak ezt tudjam, csak mindig tudjam ezt,

 kérlek, uram, csak addig, csak addig éljek.