Hírlevél feliratkozás

Please enable the javascript to submit this form

Keresés

Műfordítás

Xaver Bayer prózái

Még a papírpénzt is növekvő sorba raktam a pénztárcámban.
Lesi Zoltán fordításában

Egy nap elért engem is. Vettem egy iratmegsemmisítőt, és ledaráltam az évek óta felhalmozott levelezésemet, személyes feljegyzéseimet. Aztán elkezdtem rendet rakni a lakásban, kipakoltam a fiókjaimat, kidobtam mindent, amire nem volt szükségem, és a többit ergonomikusan rendszereztem. A könyveket, hanglemezeket, DVD-ket és számítógépes játékokat alfabetikus sorrendbe raktam. Amelyik egy kicsit is ciki volt, azt megsemmisítettem. A szekrénysorok látható részein lévő kacatokat kidobtam. Még a papírpénzt is növekvő sorba raktam a pénztárcámban.

Műfordítás

Ivan Wernisch versei

A ravatalozóban aludtunk a templom mögött.
Vörös István fordításában

Kadó mester lehúzta a jobb lábáról a cipőjét, és kidobta az ajtón, aztán megkérdezte: Hol a cipőm? / Ott, az ajtó mögött, mutatta az egyik tanítvány. / Hol a cipőm?, ismételte Kadó mester. / Az udvaron, találgatta egy másik. / Hol a cipőm?, ismételte Kadó mester. / A bal lábán! / Hol a cipőm?

Műfordítás

Friederike Mayröcker verse

a gázlángnak egy fogacskája hiányzik

a gázlángnak egy fogacskája hiányzik. / a pianínó egyedül kezd el játszani. / a lefolyócsatorna sapienzával bemocskolva. / harminc éve vagyunk elválasztva egymástól (amikor te voltál 30, / én épp akkor láttam meg a napfényt). / axiális, te nagy felugró. / variábilis sírba veled.

Költészet

Závada Péter verse

Megáll az álom távolabbi végében.

Folyamatos jelen. A halottak csoszogása / tisztán kivehető a kórus márványpadlóján. / És a bejárat fölött X. Ince hullazöld jobbja — / holtában is valóságosan int felénk, / és a kezek tulajdonosa visszalép / a hallgatás közepére. // Semmi etimológia: a nevet csak a hangzás / kötötte össze az agóniával. A medencék / vizében a tér abszolutizmus-kori képe

Kinder

Ayhan Gökhan gyerekversei

Aztán egy napon / magával ment el. / Lefekvés előtt néha erre gondolok, / s hullámzik a szám, / mint az őszi Balaton.

Haraszti Ágnes verse

A zuhanás és az emelkedés belülről szinte ugyanolyan. / Egy élő kolibrit varrtak az űrruha dupla bélésébe. / A látszólag mozdulatlan távolság is a fény sebességével / áramlik be az űrutazó gömbbé szűkülő szívébe. / A súlytalanság templomában nem lehet térdre rogyni, / hogy visszatérő egységért vagy vízért könyörögjek.

Haraszti Ágnes 1982-ben született Nyíregyházán. Költő, fotográfus. Első kötetéért Makói Medáliák díjat kapott. Verseit többek között az Élet és Irodalom, a Holmi és a Bárka közölte. Tanulmányait a Debreceni Egyetem és a Károli Gáspár Református Egyetem magyar nyelv és irodalom, illetve kommunikáció szakjain végezte. Jelenleg második verseskötetén dolgozik. 2015-ben Móricz Zsigmond Irodalmi Ösztöndíjban részesült.

 

Fény

 

A fény a közelben marad, nem tudja elhagyni a testet.   

Az űrközpont aulájában három hegynyi súly lebeg. 

Irány nélküli szédülés veszi kezdetét, amikor a pont egy életre

elég levegővel a hermetikusan lezárt szobában felejtenek. 

Bizonyos nyomásokat a túlméretezett szerkezetek  nem 

bírnak el. Latolgatni, milyen mozdulatokkal mennyit pazarlok. 

Egy erősen forgó mágneses rétre néz az ablak és a

könyörtelen indítóállványokra nyílik  a visszhangzó csarnok. 

 

Jó, hogy mégis ide jöttem. De hol voltam eddig és mit 

csináltam. Az egyensúlyvesztést próbáltam gyakorolni

egy nap-éj-egyenlő hátnak dőlve, ennél is erősebb sugárzásban,

de a felesleges készenlétet nem tudtam megszokni.

A test a közelben marad, nem hagyja le soha a fényt.  

Most kilebegek oda, ahol a szorítást már múlni érzem,

felnézek a lassan mozgó csillagspirálra, a földi csúcsok 

tetejéről is ugyanezt láttam, csak ​most már meg is értem.

 

A zuhanás és az emelkedés belülről szinte ugyanolyan. 

Egy élő kolibrit varrtak az űrruha dupla bélésébe.  

A látszólag mozdulatlan távolság is a fény sebességével

áramlik be az űrutazó gömbbé szűkülő szívébe. 

A súlytalanság templomában nem lehet térdre rogyni,

hogy visszatérő egységért vagy vízért könyörögjek.

A szabadesés biztos tudatával még megpróbálhatok

könnyű lábbal  járni sötét sűrűjében az égi gyönyöröknek.