Hírlevél feliratkozás

Keresés

Próza

Kiszely Márk: Kapcsolati tőke

Fotó: a szerző archívuma

Volt ez a csajom Debrecenben. Cseresznyével egyensúlyozott az ajkán, a szemében gurámikat nevelt. Tubás volt, vagy tenorkürtös, nem tudom már, a rézfúvósok között ült, a rendezői balon. Ha a nevén szólítottam, nem figyelt oda. Ha hatszögbe rendeztem a díszköveket a teste körül, magához tért.

Bővebben ...
Költészet

Rostás Mihály versei

hogyha kezembe foghatnék / egy maréknyi időt

Bővebben ...
HISZTI

HISZTI - Bartók Imre: 1939. szeptember 23.

hiszti eredetileg a női testhez kötődött – görög-latin eredetű, a 'méh' szóra vezethető vissza. A 19. századi orvosi diskurzusban a női idegrendszerhez kapcsolták, sokáig stigmatizáló diagnózisként használták. Aztán mindenkié lett: a köznyelvben mára levált a klinikai kontextusról, pejoratív árnyalatot hordoz, a túlzónak, irracionálisnak ítélt érzelmi reakciót nevezi meg. Hisztizik a gyerek, az anyós, a férfi, ha beteg – hisztiznek az írók is!

Sorozatunkban kortárs magyar szerzőket kértünk fel, hogy értelmezzék a kifejezést. 

Bővebben ...
Próza

Ádám Gergő: Krumponyász-univerzum (regényrészlet)

Fotó: a szerző archívuma

Róbert bal szeme az óramutató járása szerint, jobb szeme azzal ellentétesen forgott egyre gyorsabban, majd teljes testében rázkódni kezdett, a földre huppant, és nem mozdult többé. A feje sistergett és füstölt.

Bővebben ...
Költészet

Halmosi Sándor versei

Fotó: Székelyhidi Zsolt

Kabátujjukban több élet volt, / mint az Egyesült Nemzetekben ma

Bővebben ...
HISZTI

HISZTI - Veszprémi Szilveszter: Vers, amelyben a költő megint csak hisztikézik, nincs semmi látnivaló benne

hiszti eredetileg a női testhez kötődött – görög-latin eredetű, a 'méh' szóra vezethető vissza. A 19. századi orvosi diskurzusban a női idegrendszerhez kapcsolták, sokáig stigmatizáló diagnózisként használták. Aztán mindenkié lett: a köznyelvben mára levált a klinikai kontextusról, pejoratív árnyalatot hordoz, a túlzónak, irracionálisnak ítélt érzelmi reakciót nevezi meg. Hisztizik a gyerek, az anyós, a férfi, ha beteg – hisztiznek a költők is!

Sorozatunkban kortárs magyar szerzőket kértünk fel, hogy értelmezzék a kifejezést. 

Bővebben ...
Műfordítás

Gabriela Adameșteanu (f. Száva Csanád): A zebrán

Fotó: a szerző archívuma

Kissé félrenyomtad az embereket, szinte lökdösődés nélkül, mégis makacsul, ahogy a te korodra hál’Isten megtanultad. Képes vagy helyet csinálni magadnak közöttük. Diszkréten csináltad, a kíváncsiság nem kínzó betegség, nem alapösztön, nem kell könyökölni miatta.

Bővebben ...
Költészet

Peer Krisztián versei

Fotó: Schillinger Gyöngyvér

és csak menni, menni a nyelvvel / a totál szenilis Sanyi bácsi után

Bővebben ...
Próza

Tóth-Bertók Eszter: Meghaltam

Fotó: Csoboth Edina

A ravatalozónál állnak. Az épület homlokzatán a Feltámadunk-feliratból hiányzik a t, a legjobb barátnőm rögtön kiszúrja. Nézi a d-t, hogy az is eléggé inog, közben arra gondol, hogy mennyit szenvedtünk, amikor a lakása ajtajára illesztettük fel betűnként a nevét és hiába baszakodtunk a vízmértékkel, a mai napig ferde az egész.

Bővebben ...
HISZTI

HISZTI – Purosz Leonidasz: Helyi ár

A hiszti eredetileg a női testhez kötődött – görög-latin eredetű, a 'méh' szóra vezethető vissza. A 19. századi orvosi diskurzusban a női idegrendszerhez kapcsolták, sokáig stigmatizáló diagnózisként használták. Aztán mindenkié lett: a köznyelvben mára levált a klinikai kontextusról, pejoratív árnyalatot hordoz, a túlzónak, irracionálisnak ítélt érzelmi reakciót nevezi meg. Hisztizik a gyerek, az anyós, a férfi, ha beteg – hisztiznek a költők is!

Sorozatunkban kortárs magyar szerzőket kértünk fel, hogy értelmezzék a kifejezést. 

Bővebben ...
Költészet

Bánfalvi Samu: Charlie Kirk meghalt,

Fotó: A szerző archívuma

Amerika Amerika megölték Charlie Kirköt

Bővebben ...
Költészet

Bán-Horváth Veronika: Tiszta lap

Fotó: Bán-Horváth Attila

Hol nyúlánk fénylényeknek, / Hol puffadt koboldoknak látszunk.

Bővebben ...

Urbán Bálint versei

Vérben ázó Velodrome / vitorlát bont a téboly // Város a te neved légió!

Urbán Bálint 1984-ben született. Műfordító, esztéta.  Esztétika-portugál szakon végzett az ELTE-n. Több évet élt Lisszabonban. A FISZ Fiume világirodalmi sorozatának egyik szerkesztője.

Cittá Dolorosa I.

 

Marseille, 1979.

 

A bőr alatt felúszik

egy haldokló tintahal

 

Valaki üvegszilánkot

szór egy öregember bouillabaissébe

 

Valaki vérrel

hígítja a pastist

 

Valaki azt kiáltja

éjszaka az utcán:

Elvesztem

Elvesztem

Mintha egy hideg kút

mélyén ülne

 

Egy bevarrt szájú

arab utcagyerek

két egyfrankost

tart a kezében

 

Valaki hasisgyantával

kenegeti egy halott csecsemő

sebeit

 

Kifordult halbél

vár ránk a kikötő

 

Érdes kezek varrnak

emberi bőrbe

illatos levendulát

 

Elkezd apadni

szemed alatt

az epeszínű tenger

 

Kifordult halbél

vár ránk

meneküljünk…

 

Vérben ázó Velodrome

vitorlát bont a téboly

 

Város a te neved légió!

 

 

Carcosa, 1995

 

Te vagy a hetedik kontinens

a szenvedő test Kunstwollenét beszéled

benned

minden sóhaj nyílt sírgödör

és minden pillantás

rideg autopszia

 

A Sárga Király közeleg

dobd el hát büszke csontkoronád

szádat tapaszd az aszfaltra

a beton halott gyermek bőre

tépd ki önző szalamandranyelved

örvendj mert itt minden lépés

csak múltat zabál

és emlékezést emészt

 

Eljön végre a sebhelyesarcú

a megnyúzott alkonyattal

agancsában hozza a rettegett perverziót

kinyújtja feléd zsíros széntenyerét

együtt zuhanunk át az utcák

kihunyt krátermezején

együtt nézzük a fákat ahogy

csonkolt testrészekként nőnek ki

a penészes földből

együtt faljuk a port

köszvényes talpa alatt

 

Fogd meg a kezem

gyere és halj meg velem

én leszek a sírod

én leszek tetovált tölgyfakoporsód

én leszek a téglafalban rádboruló

én leszek a csupasz melleden kopogó

fáradt gerinced alatt a fekete márvány

 

Gyere és idd velünk

az utolsó gyermek

keserű vérét

 

Érzed már tenyeremben

a hosszú utat?

 

szíved mélyén épül az új halálváros:

Carcosa