Závada Péter versei
- Részletek
Závada Péter 1982-ben született Budapesten. Költő, rapper, Akkezdet Phiai frontembere. Első kötete Ahol megszakad címmel látott napvilágot a Libri Kiadó gondozásában, 2012-ben.
(Bach Máté felvétele)
Két ujjal nyúlok le
Két ujjal nyúlok le a kopoltyúba,
az éjszaka húsos redői közé,
egyszer és mindenkorra
meg kell tudnom, meddig tágul
egy fulladás térfogata. Sorba
rendezhetném a fűben az úszó-
hólyagokat, hogy a gyerekek
botjaikkal kipukkaszthassák őket,
de visszatart, hogy talán mégis
le kéne őket nyelnem, jól jönne
valami, ami a süllyedést
szabályozza. De mire visszaérek,
már senki nem ül a rönkökön.
Aki itt nyársnak valót keres,
maga is kíváncsi seb. Ismerem
ezt a helyet: a mólóig a sziklák
közt ösvény vezet. Lemerülök,
de semmi sincs a szavak mélyén.
Pontos műszer
Ezt a két partot már csak a szélcsatornák
kötik össze, egyébként napról napra
távolodnának. De van itt egy utolsó híd,
most, hogy átvágunk rajta, lépteink
szorosan egymáshoz simulnak.
Nem tudom, mit kezdjünk egy ilyen
tárgytalan pontossággal, de biztos létezik
valami, aminek te vagy a legprecízebb
mérőműszere. Lépéseiddel úgy találod el
a híd rezgésszámát, hogy a hullámok
a vasszerkezetben is láthatóvá válnak.
Hallod? Ilyen a beálló csönd egy
életvidám város véghangsúlya után.
A tragikus hirtelenséggel véget érő
utcákat tanulod meg a legnehezebben.
Általában sötétben jutsz az eszembe,
alig tudom kivenni a vonásaidat.
Ilyenkor elképzelem, ahogy kiékeled
magad egy megfelelő hosszúságú
fintorral két arckifejezés pillére közé.
