Hírlevél feliratkozás

Please enable the javascript to submit this form

Keresés

Műfordítás

Xaver Bayer prózái

Még a papírpénzt is növekvő sorba raktam a pénztárcámban.
Lesi Zoltán fordításában

Egy nap elért engem is. Vettem egy iratmegsemmisítőt, és ledaráltam az évek óta felhalmozott levelezésemet, személyes feljegyzéseimet. Aztán elkezdtem rendet rakni a lakásban, kipakoltam a fiókjaimat, kidobtam mindent, amire nem volt szükségem, és a többit ergonomikusan rendszereztem. A könyveket, hanglemezeket, DVD-ket és számítógépes játékokat alfabetikus sorrendbe raktam. Amelyik egy kicsit is ciki volt, azt megsemmisítettem. A szekrénysorok látható részein lévő kacatokat kidobtam. Még a papírpénzt is növekvő sorba raktam a pénztárcámban.

Műfordítás

Ivan Wernisch versei

A ravatalozóban aludtunk a templom mögött.
Vörös István fordításában

Kadó mester lehúzta a jobb lábáról a cipőjét, és kidobta az ajtón, aztán megkérdezte: Hol a cipőm? / Ott, az ajtó mögött, mutatta az egyik tanítvány. / Hol a cipőm?, ismételte Kadó mester. / Az udvaron, találgatta egy másik. / Hol a cipőm?, ismételte Kadó mester. / A bal lábán! / Hol a cipőm?

Műfordítás

Friederike Mayröcker verse

a gázlángnak egy fogacskája hiányzik

a gázlángnak egy fogacskája hiányzik. / a pianínó egyedül kezd el játszani. / a lefolyócsatorna sapienzával bemocskolva. / harminc éve vagyunk elválasztva egymástól (amikor te voltál 30, / én épp akkor láttam meg a napfényt). / axiális, te nagy felugró. / variábilis sírba veled.

Költészet

Závada Péter verse

Megáll az álom távolabbi végében.

Folyamatos jelen. A halottak csoszogása / tisztán kivehető a kórus márványpadlóján. / És a bejárat fölött X. Ince hullazöld jobbja — / holtában is valóságosan int felénk, / és a kezek tulajdonosa visszalép / a hallgatás közepére. // Semmi etimológia: a nevet csak a hangzás / kötötte össze az agóniával. A medencék / vizében a tér abszolutizmus-kori képe

Kinder

Ayhan Gökhan gyerekversei

Aztán egy napon / magával ment el. / Lefekvés előtt néha erre gondolok, / s hullámzik a szám, / mint az őszi Balaton.

Tinkó Máté verse

a rádió duruzsolása alább hagyott, / már az éjfélt szólongatta

Tinkó Máté 1988-ban született Békéscsabán. Költő, kritikus. Az ELTE BTK-n végzett idén. Első kötete Amíg a dolgok rendeződnek címmel látott napvilágot 2014-ben, a FISZ gondozásában.

 

 

Életvezetők (Ártalmatlanul)

 

 

1.

Kétségbeeséssel kapaszkodtunk egymásba.

Ezek nem fák gyökereinek, ágainak viszonyulásai.

Inkább, mint árvíz idején felpuffadó állattetemek,

amik valami véletlen, talán az örvények játéka folytán

ideig-óráig képesek mégis gubancban összetartani.

 

2.

Ma valahogy vidám vagy, kiszellőzött

vadságod a falfehér kórházi térből.

A sápadtságot még értem is,

sápadtságodhoz, nyílt titok,

aránytalanul hirtelen hozzáfértem.

 

3.

Mindketten süketen, bénán,

a legnagyobb félszben,

mikor az orvos jő, orvosi

eszközt tartva a kézben.

Eszköz ő meghurcoltatásban, seb-

átkötözésben.

 

4.

Órákig nevettél a viccemen.

Nevettél az esetlenségen,

nevettél, hogy a szobányi

semmilyen környezet, a szűk

folyosó is veled nevetgéljen.

 

5.

Önmagad kiebrudalása csak azután

érkezett el, hogy nyirkos szél volt,

süvített hangosan, betört az ablak.

Egyenként szedegetted a szilánkokat,

a fájdalmat is a mélyén érintetted.

A vérnek serkenése,

 

6.

 a rádió duruzsolása alább hagyott,

már az éjfélt szólongatta, elhalt,

de a kinti zajok nem csitultak,

mi pedig mintha összetoltuk volna

kórházi ágyaink, és te egészen át-

járnál a meddőségben.

 

7.

Most pontosan ilyen, a látható

távolság húzódik köztünk.