Balogh Gergő versei
- Részletek
Balogh Gergő 1991-ben született Budapesten. Egerben végzett magyar alapszakon, jelenleg az ELTE hallgatója. Irodalomelmélész, teoretikus hobbiköltő.
Jelbeszéd a boldogságról 6
Kromoszómalánc
Abbahagytam a rajzolást, mikor
rájöttem, hogy szabályos kört rajzolni
szabad kézzel lehetetlen,
szabálytalanokat meg nem érdemes.
Abbahagytam hát a rajzolást, pedig
nagyon szerettem, és most
szabálytalan köröket írok le, gyönyörködöm
a csúszásokon, a sortörések archaizmusán,
azon, hogy kétezer elején divatba jött a nevem
és lassan, de biztosan túlterheltté válok
mint jelölő, görnyedt őseink mellé állva
leszek az új x vagy y;
szemlélem pixeles szemeim rendjét,
a tragédiák múlhatatlanságát.
Jelbeszéd a boldogságról 24
A maradók hangja elnyom minden zajt
Egy klasszicistának mondott ház Berlinben
alig burkoltan célozgat, emléktábláján olvasható a véset:
„1781-ben ebben az épületben hunyt el Hanna Stein”
A lakások padlója nem az eredeti, nehéz fa, mert azt függönyök mögött
eltüzelték a megszállás alatt, egy januári napon melegért és hogy legyen,
ami láthatóvá teszi az arcot. Két háztömbbel odébb ugyanaznap éjjel
23 hasonlóképp reménykedő, átfagyott embert exponáltak a semmibe.
Balogh Gergő
