Hírlevél feliratkozás

Keresés

Próza

Oravecz Imre: Alkonynapló II. (részlet)

Fotó: Szilágyi Lenke

Az érsebész pangó vérű lábvisszerembe szúrja az injekciós tűt, és valami oldatot fecskendez bele, mialatt megosztja velem nemzethalál-vízióját. Az érfal a kezelés következtében begyullad, összetapad, és állítólag teljesen felszívódik. Hetente ismétli majd, mert több ilyen erem van. Kivéve, ha látomása hamarosan beigazolódik, mert akkor nincs értelme az egésznek.

Bővebben ...
Költészet

Purosz Leonidasz: Jóslat, átszállással

Fotó: A szerző archívuma

megjavítani vagy / megsemmisíteni vagy legalább / eltitkolni Gerda elől

Bővebben ...
Költészet

Jakab-Balogh Lilla versei

Fotó: Bánkövi Dorottya

A terapeutám szerint apakomplexus. / Apám szerint a terápia hülyeség

Bővebben ...
Műfordítás

Matteo Bussola (f. Sokcsevits Judit Ráhel): A rozmaringot nem bántja a tél

Fotó: a szerző archívuma

Nem engedheted meg magadnak azt a luxust, hogy minden kórházi esetet személyes ügyként kezelj. Az empátia mindig lesben áll, készen arra, hogy széttépjen.

Bővebben ...
Költészet

Zsolnai György: Nem elérhető

Fotó: Farkas Norbert / 24.hu

írásban maradt a mélység nyaggatása

Bővebben ...
Költészet

Lesitóth Csaba versei

Fotó: @orsiornot

ja csak a békególya / meghozza a kivasalt üres kendőt

Bővebben ...
Próza

Papp-Zakor Ilka: Kirándulás

Fotó: a szerző archívuma

A Kiss-család gesztusait lehetetlen volt viszonozni, tudták a módját, hogyan tromfoljanak rám, bármit is teszek. Életvitelszerűen voltak jók.

Bővebben ...
Próza

Milbacher Róbert: P/S avagy utóirat a költő titkos életéhez (részlet)

Fotó: a szerző archívuma

Csak Heydte látta a halottat, ő azonban életében nem ismerte Sándort, aki viszont az ő személyleírása alapján felismerni vélte, az nem látta a Heydte említette holttestet.

Bővebben ...
Próza

Sz. Szabó Ádám: A grízgaluska íze

Fotó: a szerző archívuma

Soha többet nem látta szüleit boldogan. Anyján állandó, ideges feszültség lett úrrá, mint aki arra számít, hogy minden pillanatban ráijeszthetnek, vagy bármelyik sarkon ott bujkálhat egy rabló. Apja épp ellenkezőleg, immár semmin nem tudta felizgatni magát. Mintha lelkének egy része már rég felröppent volna a földről, de teste továbbra is makacsul lehorgonyozta.

Bővebben ...

Acsai Roland verse

Kisétáltak / A magzatvíz-óceánból, / Lejátszódott velük kilenc / Hónap alatt az egész evolúció

 

A Jin és Jang apokrifekből


A harmónia nem konfliktus nélküli,
Nem heverészik együtt bárány és oroszlán,
Az egyensúly nem béke,
Az ember ereje a fekete lyuk gravitációja,
Nem sajátja.
Az univerzum mi vagyunk,
Élőből származott élők.

Három gyerek a szobában,
Köztük van a lány és a fiú,
Akikről a történetem szólt,
És akiken keresztül kettőnkről is írtam,
És ott a legkisebb, aki most kimaradt
A meséből,
A gyerekeink, a tieid és az enyém,
Lábnyomaink az idő és a gének
Agyagában, de a legfontosabb gén
A szeretet által öröklődik,
Nem biológiailag.
Kisétáltak
A magzatvíz-óceánból,
Lejátszódott velük kilenc
Hónap alatt az egész evolúció,
Csillagokat tápláló dinamók,
Amikben energiát gerjeszt
Az örökké forgó kerék,
Ami a küllői között lévő üresség nélkül nem
Érne semmit –
Egymástól világítunk
Egymásnak.

(A Jin és Jang – a szív gravitációs mezeje című versanime logóját Lainess rajzolta)


Acsai Roland
1975-ben született Cegléden. Zelk Zoltán- és Radnóti-díjas költő, író, műfordító. Az Új Forrás és a Drót szerkesztője. Az Artisjus Felügyelő Bizottságának tagja az Irodalmi Tagozat képviseletében.

Acsai Roland