Hírlevél feliratkozás

Keresés

Költészet

Karácsony Orsolya versei

Fotó: a szerző archívumából

Nem szabad elfelejtened: / csak átutazóban vagy. 

Bővebben ...
Szépirodalom

Szabados Attila versei

Úgy kezdődött, hogy írni akartam

Bővebben ...
Műfordítás

Katie Kitamura (f. Dragon-Túry Melinda): Próbajáték

Fotó: Clayton Cubbit

Változatlanul mosolygott, már az elején felfigyeltem természetes vonzerejére, jó kisugárzására. De most láttam, hogy túl szabadon bánik vele. Nem úgy tűnt, mintha tisztában volna személyisége intenzitásával vagy azzal, hogy a világot, amelyben mozog, emberek lakják. Különösen ebben az értelemben volt még nagyon fiatal.

Bővebben ...
Műfordítás

Gabriela Adameșteanu (f. Szonda Szabolcs): Tökéletlen megoldások

Fotó: a szerző archívuma

Értsd jól, nem akarlak felbosszantani, de csupán te és a lányod nem nevezhetitek családnak magatokat!

Bővebben ...
Próza

Voloncs Attila: A bűvölők (részlet)

Fotó: a szerző archívuma

Valahogy köze van ennek ahhoz, hogy sohasem tudott olyan vérmesen forradalmár lenni, mint a barátai, régi ismerősök közt mindig visszafogottan jelezte a különvéleményét, mintha baloldaliságával nem akarta volna bántani azokat, akik igazán hisznek valamilyen rendes ostobaságban, vagy meg tudnak részegülni a nemzet szótól és a dicső múlt felemlegetésétől.

Bővebben ...
Költészet

Sebestyén Ádám versei

Fotó: Sebestyén Anna

Kikötőink, / a fagyizók, földszinti üzletek sorra bezártak

Bővebben ...
Próza

Sarnyai Benedek: zájed

Fotó: a szerző archívuma

Amíg helyet keresek az érkezési csarnokban, azon tűnődöm, hogy hívják Anna szüleit. Két éve vagyunk együtt, még egyszer sem találkoztam velük. Ismerem az arcukat, annyiszor láttam a profilképüket, hogy a Jóisten is beleunhatott a számolásba. De hogy hívják őket?

Bővebben ...
Próza

Nagy Olivér Ábel rövidprózái

Fotó: a szerző archívuma

azt hogy minden talalkozas semmilyen

nem csinalunk semmit

a beszelgetesek is csak ures fecsegesek

Bővebben ...

Szöllősi Mátyás verse

Anyám áll. / A konyhában. Gyűlik a fény köré. / Anyám szeret. Anyám gyűlöl. / Ez még az övé. Nem látja, míg áll, / sötét árnyak tömörülnek mögé. Anyám. - Szöllősi Mátyás verse

Szöllősi Mátyás 1984-ben született Budapesten. Költő, drámaíró, szerkesztő. Mozgó Világ Nívódíjas. Legutóbbi kötete ­Állapotok­ címmel látott napvilágot a Kalligram Kiadó gondozásában, 2011-ben.

 

Anyám

 

Anyám. Anyám áll. Egyedül.

Áll a konyhában, mi már

nem is az övé. Anyám egyedül,

áll és vár. Már majdnem az őrületé.

Nincsen hová lépnie. Nincs egy

négyzetméter, mi az övé. Anyám áll.

A konyhában. Gyűlik a fény köré.

Anyám szeret. Anyám gyűlöl.

Ez még az övé. Nem látja, míg áll,

sötét árnyak tömörülnek mögé. Anyám.

Áll. Egyedül. Tördeli a kezét. Áll és vár.

Bágyadt homály futja be a szemét.

Anyám áll, egyedül. Tudja a nevét

mindennek, mi arcára véste jelét.

Áll, egyedül. Anyám. Áll, nem szól.

Itt nincsen már beszéd. Anyám áll.

Egyedül áll. Egyedül vár.

Egyedül hallgatja a zenét.

 

 

Szöllősi Mátyás