Hírlevél feliratkozás

Keresés

Próza

Gáspár Sára: András megértő figyelme

Fotó: a szerző archívuma

Már jónéhány hete beszélgettünk, amikor András minden előjel nélkül eltűnt. Nem reagált az üzeneteimre, meg se nyitotta őket. Csak miatta tettem ki melankolikus tájképeket, egyikre sem reagált, én pedig rettegtem attól, hogy rájött, ez nem is én vagyok, pedig én vagyok, de lehet, hogy nem úgy, ahogy ő gondolja, és lehet, hogy megérezte, hogy jobban érdekelnek a csillogós harisnyák és a részeg flörtölések, mint József Attila.

Bővebben ...
Próza

Csermely Mátyás: Labora

Fotó: Zanati Réka

A gyár nagy volt, eszméletlenül. Tornyai szikárak, felhői nehezek, rendszere ütemre lélegző. Egy hatalmas bogárbelsőre emlékeztetett, ami mintha valami felettébb velőset emésztene, olyannyira szuszogni tetszett.

Bővebben ...
Költészet

Berki Ádám versei

Fotó: A szerző archívuma

zavar a páratlan prímszámok figyelmetlensége

Bővebben ...
Próza

Márton Evelin: Öt hegy, öt templom

Fotó: Onda Péter

A nádas megnyílik hamaroson, s az én kóborjaim kijőnek a homályból. Őnekik viszed azt, amit küldök – mondta az Úr és gyöngéd lökdöséssel jelezte Vendelnek, hogy induljon izibe, mert idő van.

Bővebben ...
Próza

Szerényi-Bartók Tamás: Szíverősítő (regényrészlet)

Fotó: Urbán Ádám

Mészkőpor és füstölő szaga keveredett odabent, és mindennek volt egyfajta otthonos mocskossága, de nem erre, még csak nem is a tanár szavaira emlékszem a legélénkebben, hanem egy lányra.

Bővebben ...
Próza

Ádám Szilamér: Hallod ezt? Csend

Fotó: a szerző archívuma

Kinyitotta a méhesház ajtaját, kihúzogatta a kaptárokat, de semmi. Végignézte az egészet, mind a három sort lentről felfelé, majd újra, és mivel nem hitt a szemének, még egyszer, harmadjára is.

Bővebben ...
Költészet

Rieder Anna Róza versei

Fotó: Berta Réka

én isteni parancsot soha meg nem tagadtam

Bővebben ...
Próza

Hegedűs Márton: Meccs

Fotó: a szerző archívuma

A létravértesi középpályás előre ívelte a labdát, és a B középből – a beton lelátóról – mind a tizenhat ultra egy emberként üvöltött, amint az ellenfél fürge hetese levette az elérhetetlennek tűnő labdát, centikkel az oldalvonal mellett, és megtolta a lihegő Laci mellett.

Bővebben ...
Költészet

Pocsai János versei

Fotó: Nádas Mátyás

emlékszagú molyok őrzik / a ki nem mondott nevet.

Bővebben ...

Németh Zoltán versei

Apró adagokban szedte a levegőt. / Prémes érzés, / amely hányingerrel jár. / De a kezével belelapozott / a levegő egymásra tapadó rétegeibe, / és darabonként tépte szét.

Németh Zoltán 1970-ben született Érsekújváron. József Attila-díjas költő, irodalomtörténész, egyetemi docens. Jelenleg Kunstkamera című, a Kalligram Kiadónál hamarosan megjelenő verskötetén dolgozik.

 

 

Kunstkamera

 

Frederik Ruyschnak

 

3.8.5.3.

Két kézzel született.

Az egyiket arra használta,

hogy lefogja a másikat.

 

9.2.7.4.

A párzó állat tehetetlensége.

Két húsos ujj.

A finom pattanás,

a törékenység bája.

Hörgés és halálsikoly,

az emberi fül

kiszolgáltatottsága

és türelme.

 

9.5.5.1.

Leszúrta a kést.

 

8.9.3.3.

A férfi évek óta

műanyag flakonokba és zacskókba

gyűjtötte saját vizeletét és ürülékét.

1000 liter vizelet,

1000 kilogramm ürülék

önálló élete.

 

3.2.6.6.

Galambra tetovált üzenet.

Széttekerve

száll a pihés felhők fölé.

 

8.9.2.2.

Apró adagokban szedte a levegőt.

Prémes érzés,

amely hányingerrel jár.

De a kezével belelapozott

a levegő egymásra tapadó rétegeibe,

és darabonként tépte szét.

A résbe belefért egy sóhajtás,

amelyre várt.

 

8.9.2.3.

Hátrafeszített fejű:

a fény kampóján lóg

lebegve.

 

3.5.5.3.

Egy kéz

láb nélkül,

egy orr

fülek nélkül,

és az a fül,

orrok nélkül:

csak másolat.

 

3.5.5.2.

Rizsszemeket varrt a bőre alá.

 

7.4.2.2.

Belenyúlt,

és felülről megfogta

egy embrió úszó,

torz koponyáját.

De talán mégis

az agyvelő volt.

 

7.4.2.4.

A mellbimbó

születésnapja.

 

7.4.2.5.

Saját ujjbegyét

tapintja ki

belülről.

 

7.4.2.6.

A köldökzsinórján keresztül

beszélgetett az anyjával

és az apjával

a patkánykirályban

egy ember.

 

3.5.5.4.

Száj – nyelv.

Arc – halálhegekkel.

Egy óvodás kinéz a képből.

 

Németh Zoltán