Hírlevél feliratkozás

Keresés

Próza

Kiszely Márk: Kapcsolati tőke

Fotó: a szerző archívuma

Volt ez a csajom Debrecenben. Cseresznyével egyensúlyozott az ajkán, a szemében gurámikat nevelt. Tubás volt, vagy tenorkürtös, nem tudom már, a rézfúvósok között ült, a rendezői balon. Ha a nevén szólítottam, nem figyelt oda. Ha hatszögbe rendeztem a díszköveket a teste körül, magához tért.

Bővebben ...
Költészet

Rostás Mihály versei

hogyha kezembe foghatnék / egy maréknyi időt

Bővebben ...
HISZTI

HISZTI - Bartók Imre: 1939. szeptember 23.

hiszti eredetileg a női testhez kötődött – görög-latin eredetű, a 'méh' szóra vezethető vissza. A 19. századi orvosi diskurzusban a női idegrendszerhez kapcsolták, sokáig stigmatizáló diagnózisként használták. Aztán mindenkié lett: a köznyelvben mára levált a klinikai kontextusról, pejoratív árnyalatot hordoz, a túlzónak, irracionálisnak ítélt érzelmi reakciót nevezi meg. Hisztizik a gyerek, az anyós, a férfi, ha beteg – hisztiznek az írók is!

Sorozatunkban kortárs magyar szerzőket kértünk fel, hogy értelmezzék a kifejezést. 

Bővebben ...
Próza

Ádám Gergő: Krumponyász-univerzum (regényrészlet)

Fotó: a szerző archívuma

Róbert bal szeme az óramutató járása szerint, jobb szeme azzal ellentétesen forgott egyre gyorsabban, majd teljes testében rázkódni kezdett, a földre huppant, és nem mozdult többé. A feje sistergett és füstölt.

Bővebben ...
Költészet

Halmosi Sándor versei

Fotó: Székelyhidi Zsolt

Kabátujjukban több élet volt, / mint az Egyesült Nemzetekben ma

Bővebben ...
HISZTI

HISZTI - Veszprémi Szilveszter: Vers, amelyben a költő megint csak hisztikézik, nincs semmi látnivaló benne

hiszti eredetileg a női testhez kötődött – görög-latin eredetű, a 'méh' szóra vezethető vissza. A 19. századi orvosi diskurzusban a női idegrendszerhez kapcsolták, sokáig stigmatizáló diagnózisként használták. Aztán mindenkié lett: a köznyelvben mára levált a klinikai kontextusról, pejoratív árnyalatot hordoz, a túlzónak, irracionálisnak ítélt érzelmi reakciót nevezi meg. Hisztizik a gyerek, az anyós, a férfi, ha beteg – hisztiznek a költők is!

Sorozatunkban kortárs magyar szerzőket kértünk fel, hogy értelmezzék a kifejezést. 

Bővebben ...
Műfordítás

Gabriela Adameșteanu (f. Száva Csanád): A zebrán

Fotó: a szerző archívuma

Kissé félrenyomtad az embereket, szinte lökdösődés nélkül, mégis makacsul, ahogy a te korodra hál’Isten megtanultad. Képes vagy helyet csinálni magadnak közöttük. Diszkréten csináltad, a kíváncsiság nem kínzó betegség, nem alapösztön, nem kell könyökölni miatta.

Bővebben ...
Költészet

Peer Krisztián versei

Fotó: Schillinger Gyöngyvér

és csak menni, menni a nyelvvel / a totál szenilis Sanyi bácsi után

Bővebben ...
Próza

Tóth-Bertók Eszter: Meghaltam

Fotó: Csoboth Edina

A ravatalozónál állnak. Az épület homlokzatán a Feltámadunk-feliratból hiányzik a t, a legjobb barátnőm rögtön kiszúrja. Nézi a d-t, hogy az is eléggé inog, közben arra gondol, hogy mennyit szenvedtünk, amikor a lakása ajtajára illesztettük fel betűnként a nevét és hiába baszakodtunk a vízmértékkel, a mai napig ferde az egész.

Bővebben ...
HISZTI

HISZTI – Purosz Leonidasz: Helyi ár

A hiszti eredetileg a női testhez kötődött – görög-latin eredetű, a 'méh' szóra vezethető vissza. A 19. századi orvosi diskurzusban a női idegrendszerhez kapcsolták, sokáig stigmatizáló diagnózisként használták. Aztán mindenkié lett: a köznyelvben mára levált a klinikai kontextusról, pejoratív árnyalatot hordoz, a túlzónak, irracionálisnak ítélt érzelmi reakciót nevezi meg. Hisztizik a gyerek, az anyós, a férfi, ha beteg – hisztiznek a költők is!

Sorozatunkban kortárs magyar szerzőket kértünk fel, hogy értelmezzék a kifejezést. 

Bővebben ...
Költészet

Bánfalvi Samu: Charlie Kirk meghalt,

Fotó: A szerző archívuma

Amerika Amerika megölték Charlie Kirköt

Bővebben ...
Költészet

Bán-Horváth Veronika: Tiszta lap

Fotó: Bán-Horváth Attila

Hol nyúlánk fénylényeknek, / Hol puffadt koboldoknak látszunk.

Bővebben ...

Sirokai Mátyás verse

A hangorgiától érzékcsalódásokat átélő utazókat vibráló bálnanyelvek forgatták a szájüreget betöltő, elnyújtott sikoltások elektromos huzalai között, miközben végtagjaik az érinthetetlenek táncát rángták a kezekkel és lábakkal zsúfolt térben.

Sirokai Mátyás 1982-ben született Tapolcán. Költő, zenész, a beat tanúja. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Ütőhangszer szakán diplomázott. Két kötete jelent meg: Pohárutca (JAK+Prae.hu, 2008), A beat tanúinak könyve (Libri, 2013). A Lelkigyakorlatok világirodalmi versblog és a Beat Hotel (a vs.hu irodalmi rovata) szerkesztője.

 

 

A káprázatbeliekhez [19]

 

Miután a kirajzás során alkalmazkodtunk az örökös súlytalansághoz, az önmagát formáló hajó mélyén létrejött a bálnakabin, ami a benne lebegő test mozgását az infra és ultra tartományok között vonuló, szelíd hanghullámok csordájává alakítja. A bálnakabin művészi megszólaltatásának nehézsége egy felhangolt húron bemutatott kötéltánc nehézségével vetekszik, de már avatatlan használata is olyan érzéki élvezettel párosul, ami a függőség új formájához, a magzati mámorhoz vezetett. A hangorgiától érzékcsalódásokat átélő utazókat vibráló bálnanyelvek forgatták a szájüreget betöltő, elnyújtott sikoltások elektromos huzalai között, miközben végtagjaik az érinthetetlenek táncát rángták a kezekkel és lábakkal zsúfolt térben.  

A végül egyetlen összefüggő bálteremmé rendeződő hajó utasai akkor is a gyönyör súlytalan karjai között lebegtek, amikor a hangóceán egyik embriója, túlcsordulva anyja ölelésétől, a bent kergetőző hullámokat kiengedte a hajóból, hadd járják be kedvükre a külső sötétség köreit. A minden korábbi jelzésre néma űr váratlanul megrándult, és csillapító, hűs érintéssel válaszolt az óceánmély csapdájába esett borjak kétségbeesett áriájára.        

 

Sirokai Mátyás