Hírlevél feliratkozás

Keresés

Költészet

Karácsony Orsolya: Fészekrakás

Fotó: A szerző archívuma

Átrendezzük a semmit, / nézzük ahogy mozog

Bővebben ...
Műfordítás

Christianne Goodwin (f. Princes Beáta): Nagymamavers

Fotó: Félegyházi-Vigh Tamás

De hogy hibáztatnám őket? / Rémes ennek a versnek / az akusztikája

Bővebben ...
Próza

Kovács Adél Jenifer: Ködöt lélegzek (regényrészlet)

Fotó: a szerző archívuma

felemelem a bal lábamat, hogy kilépjek a bugyiból, megtántorodok, de nem esek el. a vizes talpamra homokos föld tapadt. mint a fogfájás, ahogy az idegen át egyenesen az állkapocsba, az egész arcba, az egész fejbe hasít, úgy villódznak előttem a képek.

Bővebben ...
Folyó/irat/mentés

Kádár Fruzsina: Pályakezdés mesterfokon – 2025 szeptember-októberi lapszemle

Montázs: SZIFONline

A-tól Z-ig irodalmi folyóiratot nem sokszor böngész végig az ember, akkor sem, ha vérbeli bölcsész. Szomorú felismerés, letagadni aligha lehet, esetleg rendszeres Írók Boltjába járással kompenzálni. Egy vers, próza, esetleg tanulmány kedvéért képes vagyok egész lapszámok megvételére, hogy aztán időhiányt meg egyéb kifogásokat mormolva nagy eséllyel többet feléjük se nézzek. Pedig jó elmerülni egy-egy szerkesztői koncepció mikrokozmoszában, tüzetesen átrágni magam a különféle tematikus blokkokon, nyomdafriss megjelenéseken, sehol máshol fel nem lelhető szakmunkákon. Le kell lassulni kicsit, hogy élvezni lehessen a papíralapú folyóiratok világát – a lapszemléhez válogatva is valahol ezt az érzést igyekeztem nyakon csípni.

Bővebben ...
Költészet

Gyetvai Balázs: Lerakódás

Fotó: A szerző archívuma

a zuhany alatt / átfolyik lassan a jelenbe

Bővebben ...
Költészet

Ormay Lili Zsófia: Hegyek

Fotó: Pauline Villain

borostádon naplemente / szád sarkában fűvel benőtt út

Bővebben ...
HISZTI

HISZTI - Endrey-Nagy Ágoston: Magyarázat

hiszti eredetileg a női testhez kötődött – görög-latin eredetű, a 'méh' szóra vezethető vissza. A 19. századi orvosi diskurzusban a női idegrendszerhez kapcsolták, sokáig stigmatizáló diagnózisként használták. Aztán mindenkié lett: a köznyelvben mára levált a klinikai kontextusról, pejoratív árnyalatot hordoz, a túlzónak, irracionálisnak ítélt érzelmi reakciót nevezi meg. Hisztizik a gyerek, az anyós, a férfi, ha beteg – hisztiznek az írók is!

Sorozatunkban kortárs magyar szerzőket kértünk fel, hogy értelmezzék a kifejezést. 

Bővebben ...
Műfordítás

Raphael Dagold versei (f. Murányi Zita)

https://www.raphaeldagold.com/

Amikor a fekete kis kecske vére lefolyik / a vágóhíd padlóján a parasztház mögött

Bővebben ...
Próza

Varga László Edgár: Iepuraș Béla

Fotó: Szentes Zágon

Csak az általános idő múlásával vált lassan nyilvánvalóvá, hogy az ő, a Iepuraș Béla ideje nem múlik többé. Nem gyűltek például tovább a szeme sarkában a szarkalábak. Ha hetekig nem mosta meg, akkor sem zsírosodott a haja, sőt nem is nőtt. Nem nőtt a körme sem, de ami igazán meglepte: nem nőttek többé a metszőfogai.

Bővebben ...
HISZTI

HISZTI - Kiss Lóránt: Hasítás

hiszti eredetileg a női testhez kötődött – görög-latin eredetű, a 'méh' szóra vezethető vissza. A 19. századi orvosi diskurzusban a női idegrendszerhez kapcsolták, sokáig stigmatizáló diagnózisként használták. Aztán mindenkié lett: a köznyelvben mára levált a klinikai kontextusról, pejoratív árnyalatot hordoz, a túlzónak, irracionálisnak ítélt érzelmi reakciót nevezi meg. Hisztizik a gyerek, az anyós, a férfi, ha beteg – hisztiznek az írók is!

Sorozatunkban kortárs magyar szerzőket kértünk fel, hogy értelmezzék a kifejezést. 

Bővebben ...
Fotó: Expression Studió

Kovács Újszászy Péter versei

Összehúzódott a száraz anyagon, / majd kavicsként zuhant a víz alá. / Napról napra fakóbb lett. / Amikor rátaláltam,  / kéksége fehérré halványodott.



A sziámi harcoshal


Kora tavasszal került hozzám.
A tasakon pára ült.
Uszonyait alig használta.
Nem evett az akváriumban.
A vizet mindennap cseréltem.
A fulladástól féltettem őt,
hogy megfojtja a nyálka.
A hálóban sosem vergődött.
Összehúzódott a száraz anyagon,
majd kavicsként zuhant a víz alá.
Napról napra fakóbb lett.
Amikor rátaláltam,
kéksége fehérré halványodott.



Újjászépülés
Kaltenecker Lilinek

Szemed alá aprócska ráncokat csempész a reggel.
Fülbevalód precízen kattan,
mintha a kialvatlanság képtelen lenne
eltompítani az újjászépülés folyamatát.
Az alma mellé elszívsz egy cigit.
Miközben a füst bretondora száll,
az öcsédre gondolsz.
Napok óta nem találkoztatok.
Ha nem vagy otthon, átköltözik a szobádba.
Tekintete a könyvgerinceken ücsörög.
Odaképzel a polc elé,
ahogy szabad délelőttökön
kiválasztod kedvenc olvasmányodat.
A takaró rejtekébe kívánozik vissza.
Szeme résnyire nyílik.
Álmos, de nem alszik el.   
Mintha sejtené, hogy te is ébren vagy már.
A füst az alma zamatával keveredik.
A cigaretta kialszik ujjaid között.


A séta ideje

Alkotnyatkor kiülünk az erkélyre.
A rottweilerek a párkányra támaszkodnak.
Figyelik az autók neszét.
A kutyák közelében állsz,
megnyalják kézfejed,
mintha most akarnának megismerni.
A szabadban sosem gyújtunk rá.
Csak a benzingőz száll fel az emeletre,
és terjed szét a félig nyitott térben.
Családtagjaink szűkölni kezdenek.
Elérkezett a séta ideje.

Kovács Újszászy Péter 1996-ban született Kolozsváron. A Babeș-Bolyai Tudományegyetem Bölcsészettudományi karának magyar-angol szakán diplomázott 2019-ben. Kutatási területe a 20. század első felének magyar irodalma, Török Sophie költészete. Alkotásaival több antológiában is szerepelt. Rendszeresen közöl recenziót, irodalomkritikát a kolozsvári Helikon irodalmi folyóiratban. Műfordítóként az Echinox kulturális-irodalmi lapban debütált. Versei jelentek meg a Várad folyóiratban, a Magyar Naplóban, az erdélyi Előretolt Helyőrségben, az Irodalmi Jelenben, a Helikonban továbbá a SZIFonline felületén. Általában verseket ír, de az esszé és tárca műfaja sem idegen tőle.