Hírlevél feliratkozás

Keresés

Műfordítás

Giulia Caminito (f. Sokcsevits Judit Ráhel): Bársonylány

Fotó: Andrea Ottaviani

Vito úgy hitte, elkapott valami betegséget. Nem talált más észszerű magyarázatot arra, miért ébredt úgy egyik napról a másikra, hogy nem megy neki a verselés. Az ihlet, a ritmus, a szavak, az ötletek hiánya gyötrő volt, elméjének csendje pedig határtalan.

Bővebben ...
Költészet

Szamosvári Bence: fogascet express

Fotó: Kiss A. Kriszta

bokáig letolja két és fél autóbusznyi / ámbráscet-jelmezét

Bővebben ...
Próza

Szilveszter Andrea: Láncszemek

Fotó: a szerző archívuma

Nagyanyám keze a spájzban pakolászik éppen, amikor anyám szeme megpillant egy üvegvázát. Semmit sem értek.

Bővebben ...
Költészet

Vass Alexandra versei

Fotó: A szerző archívuma

azonos távolságra veri / a szögeket / a pajta deszkáiba

Bővebben ...
Próza

Kónya Sándor: Dagadék

Fotó: Kónya Tamás

Érzem a levegőben a zizegését, a nyugtalanságát, rám is átragad. Régen is így volt, de most tudom, tartanom kell magam. Folyamatosan járnak az ujjai és beszél. Arról az estéről beszél, elmondja az egészet.

Bővebben ...
Költészet

Nagy Izabella versei

Fotó: Székelyhidi Zsolt

Egyedül él, mondta, nem kacsintott.

Bővebben ...
Költészet

Németh Gábor Dávid versei

Fotó: Szulovszky Mária

Hallom, hogy üvölt elhagyatottságában az óceán.

Bővebben ...
Próza

Gáspár Sára: András megértő figyelme

Fotó: Som Balázs

Már jónéhány hete beszélgettünk, amikor András minden előjel nélkül eltűnt. Nem reagált az üzeneteimre, meg se nyitotta őket. Csak miatta tettem ki melankolikus tájképeket, egyikre sem reagált, én pedig rettegtem attól, hogy rájött, ez nem is én vagyok, pedig én vagyok, de lehet, hogy nem úgy, ahogy ő gondolja, és lehet, hogy megérezte, hogy jobban érdekelnek a csillogós harisnyák és a részeg flörtölések, mint József Attila.

Bővebben ...
Próza

Csermely Mátyás: Labora

Fotó: Zanati Réka

A gyár nagy volt, eszméletlenül. Tornyai szikárak, felhői nehezek, rendszere ütemre lélegző. Egy hatalmas bogárbelsőre emlékeztetett, ami mintha valami felettébb velőset emésztene, olyannyira szuszogni tetszett.

Bővebben ...
Költészet

Berki Ádám versei

Fotó: A szerző archívuma

zavar a páratlan prímszámok figyelmetlensége

Bővebben ...

Sütő Csaba András versfüzére

az az idézhetetlen hang / azok a morajok / az a fekete- / fehérben elképzelt rémület / testével véd öregapám / öreganyámra fekszik / nagybátyámra / anyámra / rám fekszik / szabadkáról idáig szöktetett testével / a szapi és bácsai testre veti magát / a jövőt ne érje nyomás szilánk

 

LEGENDE

[kezdődik]

az egyik pilótaülést rögzít
a másik szárnyat szegecsel
átvillan a fémről pattogó napnyalábon
öregapám megismerkedik öreganyámmal

ugyanazt a gépet szegecselve
a vagongyárban
együtt futnak aztán
a szénába bújnak
a bombák repeszei elől

[stuka]

az az idézhetetlen hang
azok a morajok
az a fekete-
fehérben elképzelt rémület
testével véd öregapám
öreganyámra fekszik
nagybátyámra
anyámra
rám fekszik
szabadkáról idáig szöktetett testével
a szapi és bácsai testre veti magát
a jövőt ne érje nyomás szilánk

[el és vissza]

németországban lesz az esküvő
lagzi bajosan és alig kivel
háború van de vége lesz
a bácsai házak visszafogadják
simon józsef és győri mária lányát az árvát

[szájmon fürdik]

ha az ártérben élsz számíts rá
ha hullámtér tudd lehet úgy
nem marad semmid
ahogy nekünk se maradt
egy fénykép egy ruha
egy elbeszélés se sok annyi se
józsef józsef mindent elvisz a víz
haján samponnal kezében szappannal
áll térdig a zavaros lében mossa a haját
átszakadt józsef mindent elvisz a víz
ne füröggyé te szerencsétlen
süvölti szájmonnak
ötvennégyben
gátszakadás után
öreganyám

[fizetség]

nem marad semmi csak az újjáépítés
árvaságra árvíz kegyelemre kenyér
túlélték botrányosan
hosszú évekkel fizettek érte

Sütő Csaba András 1979-ben született Győrben. Költő, az Ambroozia folyóirat szerkesztője. Nagybajcson él. Legutóbbi kötete: nempróza (versek). Napkút Kiadó–Kalota Művészeti Egyesület, Budapest, 2019.