Hírlevél feliratkozás

Keresés

Költészet

Nagy Izabella versei

Fotó: Székelyhidi Zsolt

Egyedül él, mondta, nem kacsintott.

Bővebben ...
Költészet

Németh Gábor Dávid versei

Fotó: Szulovszky Mária

Hallom, hogy üvölt elhagyatottságában az óceán.

Bővebben ...
Próza

Gáspár Sára: András megértő figyelme

Fotó: a szerző archívuma

Már jónéhány hete beszélgettünk, amikor András minden előjel nélkül eltűnt. Nem reagált az üzeneteimre, meg se nyitotta őket. Csak miatta tettem ki melankolikus tájképeket, egyikre sem reagált, én pedig rettegtem attól, hogy rájött, ez nem is én vagyok, pedig én vagyok, de lehet, hogy nem úgy, ahogy ő gondolja, és lehet, hogy megérezte, hogy jobban érdekelnek a csillogós harisnyák és a részeg flörtölések, mint József Attila.

Bővebben ...
Próza

Csermely Mátyás: Labora

Fotó: Zanati Réka

A gyár nagy volt, eszméletlenül. Tornyai szikárak, felhői nehezek, rendszere ütemre lélegző. Egy hatalmas bogárbelsőre emlékeztetett, ami mintha valami felettébb velőset emésztene, olyannyira szuszogni tetszett.

Bővebben ...
Költészet

Berki Ádám versei

Fotó: A szerző archívuma

zavar a páratlan prímszámok figyelmetlensége

Bővebben ...
Próza

Márton Evelin: Öt hegy, öt templom

Fotó: Onda Péter

A nádas megnyílik hamaroson, s az én kóborjaim kijőnek a homályból. Őnekik viszed azt, amit küldök – mondta az Úr és gyöngéd lökdöséssel jelezte Vendelnek, hogy induljon izibe, mert idő van.

Bővebben ...
Próza

Szerényi-Bartók Tamás: Szíverősítő (regényrészlet)

Fotó: Urbán Ádám

Mészkőpor és füstölő szaga keveredett odabent, és mindennek volt egyfajta otthonos mocskossága, de nem erre, még csak nem is a tanár szavaira emlékszem a legélénkebben, hanem egy lányra.

Bővebben ...
Próza

Ádám Szilamér: Hallod ezt? Csend

Fotó: a szerző archívuma

Kinyitotta a méhesház ajtaját, kihúzogatta a kaptárokat, de semmi. Végignézte az egészet, mind a három sort lentről felfelé, majd újra, és mivel nem hitt a szemének, még egyszer, harmadjára is.

Bővebben ...
Költészet

Rieder Anna Róza versei

Fotó: Berta Réka

én isteni parancsot soha meg nem tagadtam

Bővebben ...
Fotó: Szőcs Petra

Uri Asaf versei

Ez a nap szelíd változata, / mihez a pokol melege tapad. / Színre és formára, / édenből kimásolt minta, / s a kánaán kezdete. / Sötét arany, a mimóza sárgája, / elébe térdepelvén szép jövőt jósoltam: / utcákat, tereket ebben a városban, / terített asztalt, ahol jó irányba dőlnek a fák, / és az emberek soha nem látták a halál angyalát.


J. D. Watsont megkérdezték

 
J. D. Watsont megkérdezték:
van-e valami földöntúli a belsejében,
amitől a sejt élni képes?
 
Emígy szólt a válasza:
 
„Az álom édes és puha, mint a madár szárnya.
Általa valami a helyére kerül,
egy név, akire nem emlékszem.”
 
én minden nap elfelejtek egy nevet,
de segítséged
napszálltakor visszahozza.  
 
 
Idézet Józsué könyvéből (Joshua 10, 12–13)
(új fordítás)
 
Megállt a nap Givonban,
és a hold Ájálonban.
Megállt a nap,  
és a hold megállt,
Míg a nemzet bosszút állt.
 
 
A nap szelíd változata
 
Ez a nap szelíd változata,
mihez a pokol melege tapad.  
Színre és formára,
édenből kimásolt minta,
s a kánaán kezdete.
Sötét arany, a mimóza sárgája,
elébe térdepelvén szép jövőt jósoltam:  
utcákat, tereket ebben a városban,
terített asztalt, ahol jó irányba dőlnek a fák,
és az emberek soha nem látták a halál angyalát.  
 
 
Filigrán doboz
 
Italo Calvino doboza üres, de címkés,
filigrán, melyet mindenki,
még a szerző is üresen hagy,  
 

Svájci kereszt a hegytetőn
 
Meleg volt, napokig,
a lehűlés első jele: a tücsök megszólal.  
Az alpesi lejtő, fekete bárány,
testvérei tudják, hogy döglött.
Világoskék égre béget
a kék és lila harangvirág.


Uri Asaf (1942) vegyész, író, képzőművész, a Zohár magyarra fordítója. Legutóbb megjelent kötete: Életet adó betűk (2019).