Hírlevél feliratkozás

Keresés

Műfordítás

Gabriela Adameșteanu (f. Száva Csanád): A zebrán

Fotó: a szerző archívuma

Kissé félrenyomtad az embereket, szinte lökdösődés nélkül, mégis makacsul, ahogy a te korodra hál’Isten megtanultad. Képes vagy helyet csinálni magadnak közöttük. Diszkréten csináltad, a kíváncsiság nem kínzó betegség, nem alapösztön, nem kell könyökölni miatta.

Bővebben ...
Költészet

Peer Krisztián versei

Fotó: Schillinger Gyöngyvér

és csak menni, menni a nyelvvel / a totál szenilis Sanyi bácsi után

Bővebben ...
Próza

Tóth-Bertók Eszter: Meghaltam

Fotó: Csoboth Edina

A ravatalozónál állnak. Az épület homlokzatán a Feltámadunk-feliratból hiányzik a t, a legjobb barátnőm rögtön kiszúrja. Nézi a d-t, hogy az is eléggé inog, közben arra gondol, hogy mennyit szenvedtünk, amikor a lakása ajtajára illesztettük fel betűnként a nevét és hiába baszakodtunk a vízmértékkel, a mai napig ferde az egész.

Bővebben ...
HISZTI

HISZTI – Purosz Leonidasz: Helyi ár

A hiszti eredetileg a női testhez kötődött – görög-latin eredetű, a 'méh' szóra vezethető vissza. A 19. századi orvosi diskurzusban a női idegrendszerhez kapcsolták, sokáig stigmatizáló diagnózisként használták. Aztán mindenkié lett: a köznyelvben mára levált a klinikai kontextusról, pejoratív árnyalatot hordoz, a túlzónak, irracionálisnak ítélt érzelmi reakciót nevezi meg. Hisztizik a gyerek, az anyós, a férfi, ha beteg – hisztiznek a költők is!

Sorozatunkban kortárs magyar szerzőket kértünk fel, hogy értelmezzék a kifejezést. 

Bővebben ...
Költészet

Bánfalvi Samu: Charlie Kirk meghalt,

Fotó: A szerző archívuma

Amerika Amerika megölték Charlie Kirköt

Bővebben ...
Költészet

Bán-Horváth Veronika: Tiszta lap

Fotó: Bán-Horváth Attila

Hol nyúlánk fénylényeknek, / Hol puffadt koboldoknak látszunk.

Bővebben ...
Folyó/irat/mentés

Kovács Kincső: A halhatatlan idill – júliusi-augusztusi lapszemle

Montázs: SZIFONline

Papír alapú folyóiratok véletlenül szoktak a kezem ügyébe kerülni, általában valamilyen egyetemi kerekasztal-beszélgetés alkalmával. Pedig sokkal átláthatóbbnak tartom a print formátumot, és egyszerűen jobb a hangulata. Néhány folyóirat aktuális számát letöltöttem, hogy beválogassam. De végül formátum alapján szelektáltam a szemléhez, ha már nem kényszerülök arra a nyári időszakban, hogy képernyőt bámuljak, tehát végül csak papír alapúak kerültek be. Így is bőségzavart okozott bennem a kínálat, de ez valahol öröm is. Előre megterveztem az utat Debrecenen belül, végiggondoltam, hol lehet folyóiratokat venni. A Fórum és a Malompark újságosai biztos helyek, a lottószelvényekkel szemben külön irodalmi részleg van. Erdélyi lapok a Partium-házban kaphatók. Eddig terjed nagyjából a látóköröm, talán néhány belvárosi kávézóban bukkanhatunk rá egy-egy régebbi kiadványra. Nagyon jó élmény volt olvasni a lapszámokat, sokat utaztak velem, kánikulában, kihalt megállókban, máskor otthon a kertben lapozgattam őket. Kerestem a szövegekben az aktualitást, többször sikerült átvenni a hangulatot, a látásmódot. Ennél csak azt tartom érdekesebbnek, hogy ki mi alapján mazsoláz ki szövegeket a repertoárból.

Bővebben ...
Költészet

Dian Máté: Babilon

Fotó: Dian Benedek

Csikkek nyöszörögnek öltönycipők talpa alatt

Bővebben ...
Műfordítás

Andrev Walden (f. Kertész Judit): Szemét pasik

Fotó: Tina Axelsson

Nem hasonlítok rá, és nem hasonlítok a kisebb testvéreimre sem. Nekem nem szürkéskék a szemem. Nem vörösesszőke a hajam. Nem vagyok szeplős sem. Nekik viszont ritkábban vannak kék-zöld foltjaik. Hát persze hogy igaz. A Kertmágus sohasem volt az apám.

Bővebben ...
Műfordítás

Luciana Ratto (f. Sokcsevits Judit Ráhel): Apu, melyikünket mentenéd meg?

Fotó: a szerző archívuma

Azt mondják, a második gyerekkel megduplázódik a szeretet, azt mondják, hogy ezt kell mondani az elsőszülötteknek, de most két kiskutyaszem könyörög, hogy őt válasszam, és hagyjam veszni a másikat.

Bővebben ...
Műfordítás

Andrei Dósa (f. Horváth Benji): Sok erő és egy csipetnyi gyöngédség

Fotó: Veronica Ștefăneț

Igyekszem a lehető legokésabban hozzáállni a nőkhöz, még ha nagyrészt nőgyűlölő és szexista klisék sorozatába csúszik is bele az agyam. Mindenféle disznó vicceken nőttem fel, amelyeknek a főszereplői Móricka és Bulă voltak. Gyakran éreztem kísértést, hogy mint a viccben Bulă, azt mondjam a barátnőimnek, tetszik, ahogy gondolkodsz.

Bővebben ...
Költészet

Holczer Dávid versei

Fotó: Szántó Bence Attila

Isten tudja mire képes / egy ember seprűvel a kezében

Bővebben ...

Farkas Arnold Levente verse

míg a zene szól, kígyó nélkül / kígyóbőr oson, névtelen an / gyal imádkozik halott játszó / tér romja fölött, madarak // mozdulatlansága ég és föld / között


kígyóbőr

 

ső cetli, pócsmegyer, húsz
július huszonkilenc, szerda,
aztán a test megfakul, színé
ben elváltozik, megjelennek

a bőr felületén azok az e
gészen apró pöttyök, színes
elváltozások, mert a tévedés
évszaka elközelgetett, angyalok

őrzik az emlékezés helyét,
a test száma a négy, de van,
akinek a három elsőre sike,

rül, a hiba, amit írás közben
az írástudó vét a szabályok
ellen, felmagasztosul, halott

 

népies, pócsmegyer, húsz
szeptember tizenhat, szer
da, fölösleges emberek tán
ca tisztátalan tisztáson,

míg a zene szól, kígyó nélkül
kígyóbőr oson, névtelen an
gyal imádkozik halott játszó
tér romja fölött, madarak

mozdulatlansága ég és föld
között, tévedéseink árnyéká
ban öntudatlan rovarok

rajzanak, a cél láthatatlan,
nem látszik az ok, a va
lóság temploma látszat

 

sodik cetli, pócsmegyer, húsz
július harminc, csütörtök,
a test tévedése néma
mozdulat, a feltámadás

énekel, angyalok őrzik
az emlékezés barlangját,
a feltámadás kezdete
a szó hallgatása a szűz

anyaméhben, a mélységből
kiáltok hozzád, szabadíts
meg, divatjamúlt ruhámat

kipróbált tűz emészti meg,
íze bornak és kenyérnek
a szövet sötét hajnala

 

dolgokat, pócsmegyer, húsz
szeptember tizenegy, péntek,
a szomszédban egy lehető
ség esélyeit mérlegelik,

láthatatlan fák a valót
lanság árnyékát követelik,
gyökerek között hallgat
a száműzött angyal néma

sága, üres test a mozdulat,
halványodik, mint tavasz
szal az ég, esztétikai

tapasztalat a fáradtság
gal gyötört szék, temetés
re készülődik a látszat

 

madik cetli, pócsmegyer, húsz
július harmincegy, péntek, nem
lehetetlen szavak nélkül a
feltámadás, a fénykép maga

láthatatlan, a fény pedig
nem látható, egyedül a kép
az, ami befészkeli magát a lé
lek ruhája alá, miként a cím,

ami nem létezik, mégis érde
kessé teszi a hömpölygő emlé
kezetet jelekről és gondolatok

ról, amik a gyilkost megjelö
lik, elgondolkodtatják az elkö
vetőt, de nem takarja el

 

tévedés, pócsmegyer, húsz
szeptember huszonhat, szom
bat, halott vagyok és téve
dés, sokak között is oly ke

vés, halott vagyok és annyi
más, örökkévaló elmúlás,
lehettem volna misztikus,
nem átkozott hisztérikus,

lehettem volna néma jel,
kérdéseimre nem felel
a némaság, a jeltelen,

lehettem volna végtelen,
halott vagyok, az istenek
történhetnének mégse meg

 

Farkas Arnold Levente 1979. január 30-án született Nagyváradon. Az általános iskola elvégzése után Szobra került, ott érettségizett, majd felvételt nyert Debrecenbe. Az egyetem megkezdését követően tett egy vargabetűt, rövid ideig Budapesten volt a lazarista szerzetesrend novíciusa. Visszatért Debrecenbe, ahol egy kocsmában megismerte leendő első feleségét, diplomázott (magyar-filozófia szak), majd tanárként, kollégiumi nevelőtanárként dolgozott. Debrecenből a Szentendrei-szigetre költözött. Jelenleg is itt él első feleségével és gyermekeivel, általános iskolában tanítja nemzetét (nem középiskolás fokon). Írásai különböző folyóiratokban látnak napvilágot. Két önálló kötete is megjelent (A másik Júdás, anyám teste). Nem különösebben tehetséges.