Hírlevél feliratkozás

Keresés

Költészet

Vida Kamilla versei

Fotós: Sivák Zsófia

mindegy: a sznobokat az első könyvemben már úgyis elijesztettem!

Bővebben ...
HISZTI

HISZTI - Ferencz Mónika: Hiszti

hiszti eredetileg a női testhez kötődött – görög-latin eredetű, a 'méh' szóra vezethető vissza. A 19. századi orvosi diskurzusban a női idegrendszerhez kapcsolták, sokáig stigmatizáló diagnózisként használták. Aztán mindenkié lett: a köznyelvben mára levált a klinikai kontextusról, pejoratív árnyalatot hordoz, a túlzónak, irracionálisnak ítélt érzelmi reakciót nevezi meg. Hisztizik a gyerek, az anyós, a férfi, ha beteg – hisztiznek az írók is!

Sorozatunkban kortárs magyar szerzőket kértünk fel, hogy értelmezzék a kifejezést. 

Bővebben ...
Költészet

Taizs Gergő versei

Fotó: Pápai Zoltán

A cilinderben üregedő nyúl / orrcimpáján a tenger habjai

 

A fénykörön túl

A takarás roppant rendszerében
az emberek úgy változnak,
hogy elfelejtenek szólni róla.
Engem arra szánt az Úr,
hogy vágyni tanuljak,
de sosem tanított meg
jól feledni.
Határozott bizonytalansággal,
szó- és számkivetettségben,
a hallgatás szemhéjnyi zsákutcájában
sosem leszek igazán
egymagam,
fogadkozom,
és lehugyozom a gyanútlan csillagokat.

 

Paphos nélküled

Nyikorog a reggel, a kertkapu, a hintaszék –
minden határos valamivel.
Aztán az ellobbanó felhők.
Az anyag szenvedő szerkezete.
A cilinderben üregedő nyúl
orrcimpáján a tenger habjai.
De mi okozza a bolygók táncát,
az aritmiát a harangszóban,
amikor félrevered szívemet?

 

Taizs Gergő 1984-ben született Tatabányán. Verset ír.
 
Költészet

Farkas Arnold Levente: teketória

Fotó: A szerző archívuma

mint / teketória nélküli szóban / a méla igazság

Bővebben ...
HISZTI

HISZTI - Korda Bonifác: A nagy fölemelkedés

hiszti eredetileg a női testhez kötődött – görög-latin eredetű, a 'méh' szóra vezethető vissza. A 19. századi orvosi diskurzusban a női idegrendszerhez kapcsolták, sokáig stigmatizáló diagnózisként használták. Aztán mindenkié lett: a köznyelvben mára levált a klinikai kontextusról, pejoratív árnyalatot hordoz, a túlzónak, irracionálisnak ítélt érzelmi reakciót nevezi meg. Hisztizik a gyerek, az anyós, a férfi, ha beteg – hisztiznek az írók is!

Sorozatunkban kortárs magyar szerzőket kértünk fel, hogy értelmezzék a kifejezést. 

Bővebben ...
Műfordítás

Tímea Sipos (f. Bori Ági): Öklökkel teli gyomor II.

Fotó: a szerző archívuma

Ha apám tudta, hogyan kell enni, akkor anyám azt tudja, hogyan kell koplalni. Egész gyerekkoromban vagy koplalt, vagy folyékony diétán volt, miközben apám zabált és dohányzott és énekelt és ivott.

Bővebben ...
Műfordítás

Tímea Sipos (f. Bori Ági): Öklökkel teli gyomor I.

Fotó: a szerző archívuma

Amit nem merek elmondani anyámnak az az, hogy ez nem egy egyszerű húgyúti fertőzés. Apám családjában van egy széles körben elterjedt hiedelem, miszerint a szellemek lábtól felfelé hatolnak be egy nő testébe.

Bővebben ...
Költészet

Bodor Eszter Hanna: lebegő

Fotó: Török Levente

sodrást ami elmossa / az elhordozott erőszakot

Bővebben ...
Próza

Kiszely Márk: Kapcsolati tőke

Fotó: a szerző archívuma

Volt ez a csajom Debrecenben. Cseresznyével egyensúlyozott az ajkán, a szemében gurámikat nevelt. Tubás volt, vagy tenorkürtös, nem tudom már, a rézfúvósok között ült, a rendezői balon. Ha a nevén szólítottam, nem figyelt oda. Ha hatszögbe rendeztem a díszköveket a teste körül, magához tért.

Bővebben ...
Költészet

Rostás Mihály versei

Fotó: A szerző archívuma

hogyha kezembe foghatnék / egy maréknyi időt

Bővebben ...
HISZTI

HISZTI - Bartók Imre: 1939. szeptember 23.

hiszti eredetileg a női testhez kötődött – görög-latin eredetű, a 'méh' szóra vezethető vissza. A 19. századi orvosi diskurzusban a női idegrendszerhez kapcsolták, sokáig stigmatizáló diagnózisként használták. Aztán mindenkié lett: a köznyelvben mára levált a klinikai kontextusról, pejoratív árnyalatot hordoz, a túlzónak, irracionálisnak ítélt érzelmi reakciót nevezi meg. Hisztizik a gyerek, az anyós, a férfi, ha beteg – hisztiznek az írók is!

Sorozatunkban kortárs magyar szerzőket kértünk fel, hogy értelmezzék a kifejezést. 

Bővebben ...
Próza

Ádám Gergő: Krumponyász-univerzum (regényrészlet)

Fotó: a szerző archívuma

Róbert bal szeme az óramutató járása szerint, jobb szeme azzal ellentétesen forgott egyre gyorsabban, majd teljes testében rázkódni kezdett, a földre huppant, és nem mozdult többé. A feje sistergett és füstölt.

Bővebben ...
Fotó: Csécs Rebeka és Fazakas Gergely

A Metafórum verspályázat díjazottjai

A Metafórum kortárs irodalmat népszerűsítő felület verspályázatának nyertes szövegei (Fazakas Attila, szakmai díjas és Matyi Dolóresz, közönségdíjas). 

Szakmai díj

Fazakas Attila: O wert thou in the cauld blast*

Itt lakik végül, itt, beköltözött
ebbe az idegen házba – ajtó és spaletták
mind jól lezárva. Nem kér az ételből,
amit a kezeidben viszel, nem kér az
italból sem, amit néha neki töltesz. Nem
kér a szavaidból, amiket neki hoztál a szádban,
a csendből sem, amit vele együtt meghallgathatsz. (…)
Néha olvas, vagy elüldögél a kádban,
s ha elesik, nem kér, hogy felsegítsed.
Nincs semmi, amit tőle elvehetnél,
nincs semmi, amit neki vissza adhatsz.
Ha akarsz, vele együtt ehetsz, ha akarsz,
vele együtt alhatsz. Belehallgathatsz:
pontos, szabályos ritmust követve
dobban a szíve. Mindenét
elveheted, ha akarod, mindent neki
vissza is nyújthatsz. És nem is kell, hogy megértsed.
De más ez már, nem a düh,
és nem is az alázat malasztos íve. Néha a farkasok közé
áll, máskor a társát tehetetlenül váró szarvast
figyeli. Ujjai között elroppant egy bogarat,
vagy egy másikat segít fel, és újra szabaddá engedi.
Vár a mezőben, a fényben ég,
lobog, s hallgatja közben a susogó lombokat.
Azt mondja, jó itt. Olyan álomszerű…
Ujjával végigrajzolja ismét a dombokat.
Egy tétova mozdulattal nem tudja, mit tegyen:
szorítson görcsösen vagy a vonuló felhőknek könnyedén intsen?
De maradni, annyira azért – mégsem…
Leül, hogy jobban lássa a virágokat,
szirmok illeszkedéseit tapintja ki,
a feltörekvő, vékony, inas szárat.
Aztán a pusztuló testét figyeli. Nincs amit
adni, nem lehet visszakérni semmit.
Túl sok volt neki az Isten.

*(Ha mennél hideg szélben, Robert Burns)

 

 

Közönségdíj

Matyi Dolóresz: Amiről nem beszélünk

társas interakciónak hívod,
hogy vetkőztetsz a szemeddel
remegek, ha elképzelem,
mi mindent tehetsz a kezeddel

pedig ez olyan hétköznapi
mindketten elegánsan:
nekem a színházba járós ruhám,
neked a zoknid felemásan

te javíthatatlan vagy,
aki egy kis fűtől már nem is áll be,
én meg a lány,
aki éjszaka a Blahán száll le

és csak ülünk itt,
a zoknid meg a ruhám,
mert ahogy elnézlek tudom,
nem érsz hozzám ma délután

és ebből is csak egy vers lesz
- ahogy te mondanád nyersen
dolgok, amiket megtehetnék
de sosem mertem

 

A Metafórum Kaszás Csenge színművészhallgató (Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem) kezdeményezésére indult felület a Facebook-on, amelyben videós performanszok keretében kortárs verseket ad elő, így átjárást indítva a social media, a vers olvasók, a kortárs irodalom és a színművészet között. Az indítványozás hamar rendkívül népszerűvé vált, amatőr szerzők jelentek meg, akik szerettek volna részt venni a Metafórum életében, ezért az oldal versíró pályázatot hirdetett, amelyre közel száz pályamű érkezett be. Az első forduló alatt Veréb Árnikával (költő, szerkesztő) szűkítették a mezőnyt tíz szövegre. A Metafórum közönsége a második fordulóban egy héten keresztül szavazhatott a saját kedvencére. 

Fazakas Attila 1974-ben született Szovátán. Dramaturgiát végzett a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetemen. Többnyire verset ír, de nem csak. Három kötete jelent meg. Megjelenés előtt álló könyve: Porta Marina.

Matyi Dolóresz 1999-ben született Budapesten. Jelenleg dolgozik és egyetemre készül, pszichológia szakirányra. Jobb napjain koffeinfüggő, rosszabb napjain költő.