Hírlevél feliratkozás

Keresés

Költészet

Zsolnai György: Nem elérhető

Fotó: Farkas Norbert / 24.hu

írásban maradt a mélység nyaggatása

Bővebben ...
Költészet

Lesitóth Csaba versei

Fotó: @orsiornot

ja csak a békególya / meghozza a kivasalt üres kendőt

Bővebben ...
Próza

Papp-Zakor Ilka: Kirándulás

Fotó: a szerző archívuma

A Kiss-család gesztusait lehetetlen volt viszonozni, tudták a módját, hogyan tromfoljanak rám, bármit is teszek. Életvitelszerűen voltak jók.

Bővebben ...
Próza

Milbacher Róbert: P/S avagy utóirat a költő titkos életéhez (részlet)

Fotó: a szerző archívuma

Csak Heydte látta a halottat, ő azonban életében nem ismerte Sándort, aki viszont az ő személyleírása alapján felismerni vélte, az nem látta a Heydte említette holttestet.

Bővebben ...
Próza

Sz. Szabó Ádám: A grízgaluska íze

Fotó: a szerző archívuma

Soha többet nem látta szüleit boldogan. Anyján állandó, ideges feszültség lett úrrá, mint aki arra számít, hogy minden pillanatban ráijeszthetnek, vagy bármelyik sarkon ott bujkálhat egy rabló. Apja épp ellenkezőleg, immár semmin nem tudta felizgatni magát. Mintha lelkének egy része már rég felröppent volna a földről, de teste továbbra is makacsul lehorgonyozta.

Bővebben ...
Folyó/irat/mentés

Csermely Mátyás: Mégis egy történetbe jutunk - 2025 novemberi, decemberi lapszemle

Montázs: SZIFONline

Noha az egyetemi közegben óhatatlanul belefut az ember egy-egy nyomtatott lapszámba, tényleg csak belefut. Nem tulajdonít nagyobb jelentőséget nekik, hisz ezek általában folyosóra vagy könyvtárba kitett, két-három éves példányok, alig akad bennük pár ismerős név. Mondogatja is néha magának az ember, igazán elmehetne egyszer egy újságoshoz, vehetne egy friss lapszámot, elolvashatná az egészet, úgy ahogy az meg van írva. Vonatállomások újságosaiban és az Írók boltjában tett beszerző körök után, mikor megkezdi az olvasást, konstatálja, van jogosultsága ennek a formátumnak is, mert az (össze)olvasás során egy sokkal összetettebb élményt kap, igaz több figyelmet és időt szánt rá. Egyszóval rájön: nem is olyan nagy baj, hogy feleslegesen vett több, ezen szemléhez nem felhasználható folyóiratot, hiszen minden egyes szám más-más felfogásban működik, és ezek a világok remek lehetőséget adnak egy szabadlevegős merülésre a vállalkozó kedvű olvasónak.

Bővebben ...
Költészet

Fellinger Károly versei

Fotó: Görföl Jenő

A szépséges / Perszephoné sikolyát egyedül csak / Hekaté hallja

Bővebben ...
Költészet

Ayhan Gökhan versei

Fotó: Vas Viktória

nem fizettek közös költséget, / kilakoltatták őket.

Bővebben ...
Fotó: Papp Tibor

Halmosi Sándor versei

A siralomvölgy két végében siralomház. / Köztük legelők, rétek, sok szép és gyógyító / virág. Lovak, félig nyitott karám. A jó levegőn / kövér füvek, a gerendákon szép faragás. / Futkározó gyerekek, mint egy németalföldi / képen.


Mint a kövidinka


Túlélni, és megtartani az ízt, mint a kövidinka.
Szívósan tapadni abba, ami van,
nem válogatni a talajban. Bírni a fagyokat.
Kiváló termést hozni, későn érni, alacsonyan
tartani a savakat. Keresztezni, nemesíteni.
Oltani mindig, ha harangoznak.
Visszamenni a cellába.
Felgémberedni.


Kazal

De mindig marad egy reziduum.
És amiről a számok lényegit tudnak:
a torlódási pontok, és a sokféle végtelen.
Innen a kezedbe adom.
Ahogy hozzáérsz, kicsapódik.
Egyedül maradsz. Néha kihagy.
Sűrű szénaillat.
És levendula, tömény.


Siralomvölgy


A siralomvölgy két végében siralomház.
Köztük legelők, rétek, sok szép és gyógyító
virág. Lovak, félig nyitott karám. A jó levegőn
kövér füvek, a gerendákon szép faragás.
Futkározó gyerekek, mint egy németalföldi
képen. Csak a madarak hiányoznak,
és a méhek. A fecskefészek.
A lovakról a hám.


Közel vagy

Mindig első kézből kapod a rossz híreket.
Közel vagy. Hiába a sok év tapasztalata,
a lendület, a szebbé varázsolt szépek
szívós támadása, az öröm híre mindig
felszítja a nagy ellenállást, és próbára
tesz. Puszta kézzel vágnád át magad.
De egyre nehezebb. Se alany, se állítmány.
És minden csended előtt egy magasles.


Vers az is

Hogy afelé tolódunk-e, nem tudom.
Érzem én is, hogy tolnak, és a belső
ellenállást. Táj az is, ami alatt nem
gyűrődött. Vers az is, amit hordani kell.


Halmosi Sándor (1971, Szatmárnémeti) költő, műfordító, kiadóvezető, matematikus. Eddig kilenc verses- és számos műfordításkötete jelent meg, verseit több, mint tíz nyelvre fordították. Aktív kapcsolatot ápol a világ számos országának írószövetségével és írójával, 2020-tól teljes jogú tagja a párizsi székhelyű Európai Tudományos, Művészeti és Irodalmi Akadémiának. Az AB ART kiadó két új világirodalmi sorozatának (Lyra omnis, Prosa omnis, sorozatterv: Fábián István) életre hívója, Balázs F. Attilával közösen. Számos hazai és nemzetközi irodalmi és kulturális egyesület, szervezet tagja és alapítója. 2020 februárjának elején megírja az Ora et labora című irodalmi kiáltványt, február végén, hét nap alatt a Napszálkák című kötetet. Mindkettőt lefordították azóta vietnámira, spanyolra és szerbre, illetve elhangzottak az idén 30 éves Medellíni Nemzetközi Költészeti Fesztiválon is. Az itt publikált versek a szerző következő, NeRETVA című kötetéből valók, mely előreláthatólag 2021 februárjában jelenik meg.