Hírlevél feliratkozás

Keresés

Műfordítás

Andrei Dósa (f. Horváth Benji): Sok erő és egy csipetnyi gyöngédség

Fotó: Veronica Ștefăneț

Igyekszem a lehető legokésabban hozzáállni a nőkhöz, még ha nagyrészt nőgyűlölő és szexista klisék sorozatába csúszik is bele az agyam. Mindenféle disznó vicceken nőttem fel, amelyeknek a főszereplői Móricka és Bulă voltak. Gyakran éreztem kísértést, hogy mint a viccben Bulă, azt mondjam a barátnőimnek, tetszik, ahogy gondolkodsz.

Bővebben ...
Költészet

Holczer Dávid versei

Fotó: Szántó Bence Attila

Isten tudja mire képes / egy ember seprűvel a kezében

Bővebben ...
Próza

Baqais Dávid: nem lenne boldogabb

Fotó: James Herbert

és akkor se lenne boldogabb, ha aztán öt vesztes pályázat után elkezdene egy kocsmában pultozni, hogy leplezze az ismerősei előtt az örökölt transzgenerációs vagyonát, ami miatt folyamatos bűntudatot érez, de akkor se, ha megtudná, hogy a barátjának háromszor annyi van a takarékszámláján, mint neki, és ő még bűntudatot sem érez

Bővebben ...
Próza

Szeifert Natália: Kopognak

Fotó: a szerző archívuma

részlet a Hóember a Naprendszerben című regényből

Bővebben ...
Költészet

Zsigmond Soma versei

Fotó: Pénzes Johanna

Lépteid alatt felnyög a parketta, ablakot nyitsz, / a levegő idegen csípése nem ébreszt fel.

Bővebben ...
Költészet

Kollár Árpád versei

Fotó: Keller Ami

az almahéjon azt a pici, barna a foltot

Bővebben ...
Próza

Murányi Zita: Halálfélelem

Fotó: a szerző archívuma

A férfiaktól is ösztönösen tartok, képtelen vagyok nem hidegen viszonozni az érintést, ujjaimat egyedül a pusztulás mozgatja, amihez érek, tönkremegy, atomjaira hullik.

Bővebben ...
Próza

Lázár Bence András: Saldanha. Lisszabon. Kacsakagyló.

Fotó: a szerző archívuma

Azt mondják, Lisszabonban, a fehér városban, egészen máshogy megy le a nap. Legalábbis a portugálok ezt hiszik, és azon a csütörtöki délelőttön egy bizonyos Weisz Máté és egy bizonyos Perr Rebeka is ezt hitte.

Bővebben ...
Költészet

Benkő Imola Orsolya versei

Fotó: Szerdahelyi Mátyás

helyzet van a 10. C osztályban a kolléga / túl fiatal

Bővebben ...
Költészet

Saád Anna versei

Fotó: Sárközi Bence

de bennem ragadnak tanításaid / amik szerint élnem kéne

Bővebben ...
Költészet

Vincze Szabolcs versei

Fotó: Pavlovits Gitta

A Braille-írás panaszkodik / a hozzád érő kezekről

Bővebben ...
Próza

Takács Nándor: Misina

Fotó: Takács-Csomai Zsófia

Kezdetben volt az eszem. Először csak álmok laktak benne. Később jöttek a szavak, végül belefért a sötétség riasztó csöndje is.

Bővebben ...
Fotó: Som Balázs

Nagy Anna versei

Ne gondolj rá, hogy a hidegtől sápadt fodrok gyűlnek / szemed alá, hogy áthallatszik mások éjszakája. Ne gondolj rá, hogy épp most felejtenek / el, amikor valaki épp megszületik, valaki először írja le a k betűt, valaki először érez / benzinillatot, amikor egy író épp megelőzi a korát.


házirend

Nem szabad arra gondolni, hogy a nyár statikus langymeleg, hogy a szeptember ázott
lakótelepek szaga, hajléktalanok szokott helye üresen. Meggyászolni valamit, ami még
el sem. Az idő nem neked dolgozik, nem szabad arra gondolni, hogy még egyszer ennyit
már nem lehet egyedül. Éveidet szeletekre vágom és kördiagramot készítek, mint
a harmadikos matekkönyvben. A szeletek egyre keskenyebbek lesznek, nézd, gyorsabban
öregszünk, mint ezelőtt bármikor. Ne gondolj rá, hogy a hidegtől sápadt fodrok gyűlnek
szemed alá, hogy áthallatszik mások éjszakája. Ne gondolj rá, hogy épp most felejtenek
el, amikor valaki épp megszületik, valaki először írja le a k betűt, valaki először érez
benzinillatot, amikor egy író épp megelőzi a korát. Ne gondolj rá, hogy már nem tehetsz
meg mindent. Nem lehetsz ipari alpinista, állatkertigazgató, vagy nem láthatod többé
a nagyapád. Nem lehetsz többé nyolcéves. Gondolj inkább a napfelkeltékre, gondolj
egyszerű dolgokra, szerda esti nagybevásárlásokra, a túl hangos zenére. Ha megnyugtat
a változatlanság, gondolj hidakra és az ünnepi nyitvatartásra, gondolj rám. Gondolj nagy
szavakra, mint a szerelem vagy a poliszacharid, jusson eszedbe, hogy neked ezekkel nem
kell törődnöd. Nézd, mennyivel könnyebb most.

Negyedik fal

Szokásaid kiszorítják fejemből a sajátjaimat,
félmondataid terjeszkednek az agykérgemben.
A hátrahagyott tények kitöltik a hiányt,
mindig lefoglal, ha van mit felejteni.

Újrahasznosítalak minden találkozásban,
elmosogatom a gyerekkorod, belevasalom
az ünneplőmbe a csalódásaid. Mindenkiben
felismerlek, mindenkiben szeretnélek
felismerni. Elfáradok nem törődni.

Mindent magadra vehetsz. Amíg lehet,
kerülöm a megérkezést, amíg úton vagyok,
szükségtelen a beismerés. Itt senki nem
fogja lebontani a negyedik falat, a hallgatást

nem érdemes megtörni, ha nincs mit
mondanod. Mindent magamra vehetek,
úgy, mint akinek megváltást ígértek,
csak nem szóltak, hogy elmarad.

 

Nagy Anna 2001-ben született, Püspökladányban él, jelenleg a debreceni Tóth Árpád Gimnázium végzős tanulója. Versei eddig a KULTer.hu-n jelentek meg.