Hírlevél feliratkozás

Keresés

Próza

Hibrid – H. P. Lovecraft: Martin Webster, a rémlényvadász

A montázs Virgil Finlay Lovecraft grafikájából, a Villa Hadriana Kentaur Mozaikjából és KingOfEvilArt 'White Polypous Thing' című grafiákájából készült. (deviantart.com/KingOfEvilArt; life_art_n_death)

„Két különböző csoporthoz tartozó élőlény kereszteződéséből vagy keresztezésével létrejött, mindkét szülő genetikai tulajdonságát hordozó utód és ezeknek utódai.”

Bővebben ...
Költészet

Makó Ágnes versei

Fotó: Székelyhidi Zsolt

Rajtad mi van? / Visszaírnál csak annyit, / hogy látod ezt?

Bővebben ...
Műfordítás

Peter Russell: Velence télen, Gittának Berlinben

Kollázs: SZIFONline

Édes burgonyát süt Sant’Angelo, / Skarlát rácson izzik a gesztenye.

Bővebben ...
Költészet

Hibrid – Tandori Dezső: Miért van inkább a Semmi, mint a majom?

„Két különböző csoporthoz tartozó élőlény kereszteződéséből vagy keresztezésével létrejött, mindkét szülő genetikai tulajdonságát hordozó utód és ezeknek utódai.”

Bővebben ...
Próza

Takács Nándor: A tetem

Fotó: Takács-Csomai Zsófia

Bezártam az ajtót, és visszamentem Jánoshoz. A borzot már kitette a földre. Ásni kezdtem. Nehezen adta magát az agyagos talaj. Olykor egy-két gyökeret is el kellett vágnom, de azért rövidesen elkészült a verem. János a talpával belökte a tetemet a gödörbe, aztán elkérte az ásót.

Bővebben ...
Költészet

Hibrid – François Villon: A rossz pénz balladája

Montázs: Petit Palais, musée des Beaux-arts de la Ville de Paris, 'White Polypous Thing' by deviantart.com/KingOfEvilArt; life_art_n_death

„Két különböző csoporthoz tartozó élőlény kereszteződéséből vagy keresztezésével létrejött, mindkét szülő genetikai tulajdonságát hordozó utód és ezeknek utódai.”[1]

Bővebben ...
Próza

Kovács Eleonóra: Fényerősség

Fotó: Váradi Sándor

Honnan érkezik a fény, amit érzékel a szemem, és látom azokat a faágakat is, amelyek a legmagasabban helyezkednek el, noha nem világít a hold, a zseblámpa, a villanykörte? Egyelőre nem tudom a választ. Éles kürtszó hallatszik. Távoli hangszóróból árad. Jelzi, hogy most ér véget a scsavija. A kutyák már nem figyelnek az éles hangra. Amikor először hallották, zavarta őket a magas hangsáv. Lehet, hogy egy vadászgép repült valahol, ezért hirdettek scsaviját.

Bővebben ...
Költészet

Závada Péter: Világos körülmények

Fotó: Máté Péter / Jelenkor

Kezünk közt eltévedt túrázók / utolsó életjelei egy térképen, melyet nem mi rajzoltunk, de rátaláltunk, / és most utólag felelősséggel tartozunk értük. 

Bővebben ...
Próza

Zsigmond Soma: Lars (részlet)

Fotó:

Az utóbbi időben leginkább egyedül megyek az erdőbe. De csak ősszel és télen. Tudniillik allergiás vagyok minden gazra. Tavasszal egyenesen gyűlölöm a természetet. Nem azért, mert tüsszentenem kell és bedugul az orrom, hanem azért, mert ilyenkor nem mehetek. Télen meztelenek a fák. Önmagukkal azonosak, nem takarja ki őket semmi.

Bővebben ...
Költészet

Kabdebon János versei

Fotó: A szerző archívuma.

Vágd ki a nyelvem, / Roppantsd pozdorja gerincem, / Hadd legyek lárva

Bővebben ...
Próza

Takács Nándor: Az ünnepek után

Fotó: Takács-Csomai Zsófia

Az úrnők és urak kocsikról szemlélték a fennforgást, a sunyi zsebtolvaj pedig épp egy gondolataiba merülő férfi nyomába eredt. A kép jobb alsó sarkában egy hosszú bajszú, fekete ruhás rendőr szemlézte a terepet… Akárhányszor beszélt róla, János minden alkalommal ugyanazokat a szereplőket nevezte meg kedvenceiként, és hosszan méltatta a festő kompozíciós technikáját.

Bővebben ...
Költészet

Szabolcsi Alexander versei

Fotó: Konkol Máté

A versbe bele kell halni, vagy mintha / ezt érezném, ezt tanultam volna valakitől, / férfiak négyszemközti beszéde, / hogy a vers egy csapóajtó, hátsóablak / amin ki és bemászni lehet csupán

Bővebben ...

Andrei Dósa versei

André Ferenc fordításában
egy újszülöttet tartok karjaimban, éreztem, bármely pillanatban // meginoghat a feje, haja gyér volt, fejbőre / természetellenes, az idő romlásától mentes jelenlétének / mágikus tisztasága kissé elszomorított, köztem és magam közt, // aki élt át hasonlót egy szülészet / ipari katedrális benyomású termeiben, ahol / már visszafordíthatatlan szakadék tátongott, biológiai órája // a legtisztább hullámokat küldte felém

 

(Dirk Skiba felvétele)

 

Andrei Dósa 1985-ben született Brassóban. Iustin Panţa-díjas költő, műfordító. Legutóbbi kötete American Experience címmel jelent meg, 2013-ban.

 

 

a boldogság szilárd az öröm folyékony

 

amikor leválasztják a mellről

a fiam elégedetten cuppogtatja a levegőt

valószínűleg hiányolni fogja

ezeket az angyali etetéseket

 

később olyan szobákban fogja tölteni

az idejét amelyek falára állatokat és gyümölcsöket festettek

az ok nélküli boldogság

az idő a generáció legbarátságosabb készülékével

 

nekünk a diamant

tévé gombjai voltak

rájuk magánóvodák várnak ahol túlságos

normalitás uralkodik

 

nem sokra emlékszem az első éveimből

amikor a magasban hintáztam

a kedvenc rajzfilmszereplőm karjaiban

olykor a mélybe zuhantam

 

valaki nyelvemre nyomta az inox kanalat

a neonfényben féltettem

az integritásom

szorongás és csempe a plafonig

 

majd újra a magasba emelkedtem

szívem folyékony vitrók közt égett

anyámért és apámért

barátaimért a rajzfilmekből

 

fiamnak is ugyanilyen  jó lesz és ugyanilyen rossz

hiába törlök el hegyeket a tenyerem élével

és építek neki szigeteket

ugyanolyan jó lesz ugyanolyan rossz

 

 

privilegizált

 

a törvények az én javamra dolgoznak

egy felesleges babamonitorral zsebemben

milyen jó gyerek a mi kis aranygaluskánk

mondta a nagyanyja amikor meglátta

 

az estét az anyja gazdag

mentális terében töltjük –

ő elsajátít dolgokat

én a biztonság köreiről tanulok

(egy gyereknevelési módszer)

 

énekel a kertben

egy példány a luscinia fajból

hallom néha amikor hazaérek éjszaka

mielőtt kiszállok a lexus-ból

 

amióta kezdek meggazdagodni

ahányszor csak

pénzt veszek le a bankomatból

fölöttem lebeg

egy fehér galambtoll pihe

 

 

***

 

 

akkor éjjel, amikor egy vérszegény időszak után megengedtük magunknak

a szex intim, kölcsönös örömét, azt álmodtam,

hogy egy újszülöttet tartok karjaimban, éreztem,  bármely pillanatban

 

meginoghat a feje, haja gyér volt, fejbőre

természetellenes, az idő romlásától mentes jelenlétének

 mágikus tisztasága  kissé elszomorított,  köztem és magam közt,

 

aki élt át hasonlót egy szülészet

ipari katedrális benyomású termeiben, ahol

már visszafordíthatatlan szakadék tátongott, biológiai órája

 

a legtisztább hullámokat küldte felém, ettől mozdulataim megmerevedtek,

nem tudtam, hogy viselkedjek vele a karjaimban, hogy irányítsak át

az álomba mélyedt gyerekhez egy darabot a művészet iránti szeretetből.

 

 

***

 

 

az irányítótoronyban ülök

és a szemedre gondolok mely ott csillog lenn a sötétben

mint egy xenogenézissel született gyereké a midwich-ből

néha tudom hogy fantasztikus leszel

fantasztikus és ennyi

 

írtam egy listát

minden kínos dologról amit átadhatnék neked

és felgyújtottam

 

egy listát minden dologgal melyeket elrabolhatnál tőlem

a technikámat az iróniámat az időmet

leginkább az időmet

minden arcomat amit szeretnék mutatni feléd

 

nem kell sportoló légy csak mert néhány generáció óta

a család férfi tagjainak nem volt átlagon felüli motorikus emlékezete

nem kell strukturált elme légy

csak hogy általad kárpótoljam a strukturált elméktől való

ignoranciát és irracionális félelmet

 

listákat írtam és felgyújtottam őket

 

gyere kezdjük a nulláról

 

légy önmagad

 

 

André Ferenc fordításai