Hírlevél feliratkozás

Keresés

Próza

Hibrid – H. P. Lovecraft: Martin Webster, a rémlényvadász

A montázs Virgil Finlay Lovecraft grafikájából, a Villa Hadriana Kentaur Mozaikjából és KingOfEvilArt 'White Polypous Thing' című grafiákájából készült. (deviantart.com/KingOfEvilArt; life_art_n_death)

„Két különböző csoporthoz tartozó élőlény kereszteződéséből vagy keresztezésével létrejött, mindkét szülő genetikai tulajdonságát hordozó utód és ezeknek utódai.”

Bővebben ...
Költészet

Makó Ágnes versei

Fotó: Székelyhidi Zsolt

Rajtad mi van? / Visszaírnál csak annyit, / hogy látod ezt?

Bővebben ...
Műfordítás

Peter Russell: Velence télen, Gittának Berlinben

Kollázs: SZIFONline

Édes burgonyát süt Sant’Angelo, / Skarlát rácson izzik a gesztenye.

Bővebben ...
Költészet

Hibrid – Tandori Dezső: Miért van inkább a Semmi, mint a majom?

„Két különböző csoporthoz tartozó élőlény kereszteződéséből vagy keresztezésével létrejött, mindkét szülő genetikai tulajdonságát hordozó utód és ezeknek utódai.”

Bővebben ...
Próza

Takács Nándor: A tetem

Fotó: Takács-Csomai Zsófia

Bezártam az ajtót, és visszamentem Jánoshoz. A borzot már kitette a földre. Ásni kezdtem. Nehezen adta magát az agyagos talaj. Olykor egy-két gyökeret is el kellett vágnom, de azért rövidesen elkészült a verem. János a talpával belökte a tetemet a gödörbe, aztán elkérte az ásót.

Bővebben ...
Költészet

Hibrid – François Villon: A rossz pénz balladája

Montázs: Petit Palais, musée des Beaux-arts de la Ville de Paris, 'White Polypous Thing' by deviantart.com/KingOfEvilArt; life_art_n_death

„Két különböző csoporthoz tartozó élőlény kereszteződéséből vagy keresztezésével létrejött, mindkét szülő genetikai tulajdonságát hordozó utód és ezeknek utódai.”[1]

Bővebben ...
Próza

Kovács Eleonóra: Fényerősség

Fotó: Váradi Sándor

Honnan érkezik a fény, amit érzékel a szemem, és látom azokat a faágakat is, amelyek a legmagasabban helyezkednek el, noha nem világít a hold, a zseblámpa, a villanykörte? Egyelőre nem tudom a választ. Éles kürtszó hallatszik. Távoli hangszóróból árad. Jelzi, hogy most ér véget a scsavija. A kutyák már nem figyelnek az éles hangra. Amikor először hallották, zavarta őket a magas hangsáv. Lehet, hogy egy vadászgép repült valahol, ezért hirdettek scsaviját.

Bővebben ...
Költészet

Závada Péter: Világos körülmények

Fotó: Máté Péter / Jelenkor

Kezünk közt eltévedt túrázók / utolsó életjelei egy térképen, melyet nem mi rajzoltunk, de rátaláltunk, / és most utólag felelősséggel tartozunk értük. 

Bővebben ...
Próza

Zsigmond Soma: Lars (részlet)

Fotó:

Az utóbbi időben leginkább egyedül megyek az erdőbe. De csak ősszel és télen. Tudniillik allergiás vagyok minden gazra. Tavasszal egyenesen gyűlölöm a természetet. Nem azért, mert tüsszentenem kell és bedugul az orrom, hanem azért, mert ilyenkor nem mehetek. Télen meztelenek a fák. Önmagukkal azonosak, nem takarja ki őket semmi.

Bővebben ...
Költészet

Kabdebon János versei

Fotó: A szerző archívuma.

Vágd ki a nyelvem, / Roppantsd pozdorja gerincem, / Hadd legyek lárva

Bővebben ...
Próza

Takács Nándor: Az ünnepek után

Fotó: Takács-Csomai Zsófia

Az úrnők és urak kocsikról szemlélték a fennforgást, a sunyi zsebtolvaj pedig épp egy gondolataiba merülő férfi nyomába eredt. A kép jobb alsó sarkában egy hosszú bajszú, fekete ruhás rendőr szemlézte a terepet… Akárhányszor beszélt róla, János minden alkalommal ugyanazokat a szereplőket nevezte meg kedvenceiként, és hosszan méltatta a festő kompozíciós technikáját.

Bővebben ...
Költészet

Szabolcsi Alexander versei

Fotó: Konkol Máté

A versbe bele kell halni, vagy mintha / ezt érezném, ezt tanultam volna valakitől, / férfiak négyszemközti beszéde, / hogy a vers egy csapóajtó, hátsóablak / amin ki és bemászni lehet csupán

Bővebben ...

Hemant Divate verse

Lanczkor Gábor fordításában
Mint nekem, a lányomnak is / vannak olykor rémálmai / fej nélküli emberekről akik / vállukon elárvult falvak / halottait cipelik / vagy tervezetlen városok tervrajzait / lengetik zászlóként / hogy föllázítsák a falut / Mindig ugyanaz, ugyanaz a táj / terül ki szőnyegként / a fejnélküliek elé / A nagyvárosok neve is ugyanaz / ugyanazok az utcák, ugyanazok az épületek, / ugyanazok a bevásárlóközpontok / uniformisban / akár a masírozó katonák

 

 

Hemant Divate 1967-ben született Mahárástrában, Indiában. Nemzetközileg ismert marathi költő, író, szerkesztő, irodalomszervező. Versei angol, francia, spanyol, német és arab fordításokban is megjelentek. A Bharatiya Bhasha Parishad-díj birtokosa.

 

 

Depresszíven monoton táj

 

 

Hiranyának

 

 

1.

 

Vajon hogyan folyt át a lányomba

a bennem élő vidék képe?

 

Ablakunkon túl magasházak, gyorsforgalmi utak,

gyárak és bevásárlóközpontok kiterjedt halmaza,

és ha azt kérem a lányomtól, rajzoljon valamit,

hát napnyugtát rajzol folyóval,

fákat, mezőt, szentélyeket

rajzol, madarakat, melyek úgy festenek, mint számjegyek

távoli, elborult egem indigóján.

 

Nem láthatta elmémben se

a nagyváros fölfeslett ligeteit járva

a napnyugtát ott a vályogház mögött

a folyót, fákat, vadcsapásokat, madarakat, gyalogutakat

Miféle folyóként áramlottak át ezek

az ő elméjébe?

 

2.

 

Mire megérthetné

gyerekkorom vízióját

amit elsodort az ár

szétfoszlik a válasz

a kérdésre, hogy miért éppen ezt rajzolja

a világ minden rajzának szövete szétfoszlik addigra

vagy megmarad

süket csöndben foglyul ejtve?

 

3.

 

Mint nekem, a lányomnak is

vannak olykor rémálmai

fej nélküli emberekről akik

vállukon elárvult falvak

halottait cipelik

vagy tervezetlen városok tervrajzait

lengetik zászlóként

hogy föllázítsák a falut

Mindig ugyanaz, ugyanaz a táj

terül ki szőnyegként

a fejnélküliek elé

A nagyvárosok neve is ugyanaz

ugyanazok az utcák, ugyanazok az épületek,

ugyanazok a bevásárlóközpontok

uniformisban

akár a masírozó katonák