Hírlevél feliratkozás

Please enable the javascript to submit this form

Keresés

Paweł Kozioł versei

a szobában / zihál a klíma, a horizonton túl Afrika, kibélelt légkör / alatt sétálnak / a tűz istenei. // nem, / nem mondják, hogy jók lennének. semmit a mindenkit megillető / égi kegyelemről, mely lesújt, // mint tüzes kalapácsok elhasznált részei. / csak annyit: // add a bőrt, / kikészítjük.

 

Paweł Kozioł 1979-ben született. Költő, irodalomkritikus, a középkori irodalom kutatója. Szépírói és irodalomtörténeti tevékenysége mellett grafikus és programozó, sakk- és generatív irodalmi programok szerzője. Honlapja: http://pkoziol.cal24.pl/.

 

 

menekültek (izrael, eritrea)

 

az állam nem jelenik meg a sivatagi színen.

velük szemben fogalmazzák meg.

 

törvény a vándorló dűnék ellenében:

a gyümölcsfák érinthetetlenek. e törvény gyökere

 

túlnövi a homokot, mint víz áztatta

papírér. az állam eldugul a nedves

 

lapoktól, szikkad a sivatagi napon,

szoborrá kövül. az államszövet papírlapokból áll,

 

képernyőkből, éjjellátók merednek a sivatagra,

ahonnan előbújnak ők, a kiszakítottak,

 

kikkel nem nemesítenek gyümölcsösöket. homokba

keverik őket, ügyesen elrejtve a talaj feszes rétegei közé,

 

annak tamburinjai, dobjai, összes ütősei,

indulója alá. szétszóratnak.

 

mert az állam egy mag mélyéről nézi, nem tudva,

a termés magasából hogy látná őket,

 

kivágott olivák, citromfa gyökerei alatt fogant

sárga tűzpöttyök, feldarabolt pálmák.

 

 

(Tel Aviv, 2014. december)

 

 

pogány tenger

 

pogány tenger,

égig érő áldozat. a szobában

zihál a klíma, a horizonton túl Afrika, kibélelt légkör

 

alatt sétálnak

a tűz istenei.

 

nem,

nem mondják, hogy jók lennének. semmit a mindenkit megillető

égi kegyelemről, mely lesújt,

 

mint tüzes kalapácsok elhasznált részei.

csak annyit:

add a bőrt,

kikészítjük.

 

add a kezed, jobb alkarod

vérvörös bőrszíjnak.

 

kovácsmesterség előttiek.

 

mikor a test még nem rozsdás égésnyomok

gépies ültetvénye, hulladékfémből gányolt szobor volt.

 

amikor csak a bőrt nyúzták le,

a lelket érintetlen hagyva, a lelket érintetlen hagyva.

 

 

(Rodosz, 2011. szeptember)

 

Kabai Lóránt és Kellermann Viktória fordításai