Hírlevél feliratkozás

Keresés

Költészet

Berki Ádám versei

Fotó: A szerző archívuma

zavar a páratlan prímszámok figyelmetlensége

Bővebben ...
Próza

Márton Evelin: Öt hegy, öt templom

Fotó: Onda Péter

A nádas megnyílik hamaroson, s az én kóborjaim kijőnek a homályból. Őnekik viszed azt, amit küldök – mondta az Úr és gyöngéd lökdöséssel jelezte Vendelnek, hogy induljon izibe, mert idő van.

Bővebben ...
Próza

Szerényi-Bartók Tamás: Szíverősítő (regényrészlet)

Fotó: Urbán Ádám

Mészkőpor és füstölő szaga keveredett odabent, és mindennek volt egyfajta otthonos mocskossága, de nem erre, még csak nem is a tanár szavaira emlékszem a legélénkebben, hanem egy lányra.

Bővebben ...
Próza

Ádám Szilamér: Hallod ezt? Csend

Fotó: a szerző archívuma

Kinyitotta a méhesház ajtaját, kihúzogatta a kaptárokat, de semmi. Végignézte az egészet, mind a három sort lentről felfelé, majd újra, és mivel nem hitt a szemének, még egyszer, harmadjára is.

Bővebben ...
Költészet

Rieder Anna Róza versei

Fotó: Berta Réka

én isteni parancsot soha meg nem tagadtam

Bővebben ...
Próza

Hegedűs Márton: Meccs

Fotó: a szerző archívuma

A létravértesi középpályás előre ívelte a labdát, és a B középből – a beton lelátóról – mind a tizenhat ultra egy emberként üvöltött, amint az ellenfél fürge hetese levette az elérhetetlennek tűnő labdát, centikkel az oldalvonal mellett, és megtolta a lihegő Laci mellett.

Bővebben ...
Költészet

Pocsai János versei

Fotó: Nádas Mátyás

emlékszagú molyok őrzik / a ki nem mondott nevet.

Bővebben ...
Próza

Magyary Ágnes: Regény

Fotó: morpho

Amit fontosnak tartanak az emberek a megtörtént eseményekből, az banális részlet; és ami életbevágó, azon könnyed eleganciával átsiklanak. Ezért is olyan nehéz kihámozni a valóság sarokköveit. Persze, ha a rendőrségnek lenne hozzáférése a titkosszolgálat adataihoz, akkor minden sokkal könnyebb lenne, de a városállamban nem volt cél, hogy a rendőrségnek könnyebb legyen.

Bővebben ...
Költészet

Wölfl-Molnár Eszter versei

Fotó: Nagy Viktor

Túl sokáig volt a bordák mögött

Bővebben ...

Przemysław Witkowski versei

Felvillan az öröm, / amikor a tárgy a kezed elhagyja. / A csontvázat látom, / pedig most még a húsnak van itt az ideje. // Ha csillog a bunda, / azt jelenti, egészséges. / Ha eszik és üdvözöl, / akkor minden rendben. // Ha így van, honnan ez a sok feszültség, / egyszerű, üres bőröndökben?

 

 

Przemysław Witkowski 1982-ben született Wrocławban. Költő, újságíró. A Wrocławi Egyetem nemzetközi tanulmányok szakán szerzett diplomát, a politikatudomány doktora, egyetemi előadó. 2009- ben elnyerte a Jacek Bierezin-díjat. Műveit szlovák, angol, francia, ukrán, szerb és cseh nyelvre is lefordították. Wrocławban él.

 

 

Idomítás

 

Felvillan az öröm,

amikor a tárgy a kezed elhagyja.

A csontvázat látom,

pedig most még a húsnak van itt az ideje.

 

Ha csillog a bunda,

azt jelenti, egészséges.

Ha eszik és üdvözöl,

akkor minden rendben.

 

Ha így van, honnan ez a sok feszültség,

egyszerű, üres bőröndökben?

 

 

Automaták szerelme más automaták iránt

 

Állatokhoz tartozó tárgyak,

tévés celebek szakácskönyvei;

 

(ha töröknek tűnsz, jár az extra a kebabosnál,

ha csőgatyát húzol buzi vagy)

 

költészet, ami nem ment meg se korokat se embereket;

a sebeink – égnek, termékenyek.

 

 

Lesi Zoltán és Kellermann Viktória fordításai