Hírlevél feliratkozás

Keresés

Folyó/irat/mentés

Kádár Fruzsina: Pályakezdés mesterfokon – 2025 szeptember-októberi lapszemle

Montázs: SZIFONline

A-tól Z-ig irodalmi folyóiratot nem sokszor böngész végig az ember, akkor sem, ha vérbeli bölcsész. Szomorú felismerés, letagadni aligha lehet, esetleg rendszeres Írók Boltjába járással kompenzálni. Egy vers, próza, esetleg tanulmány kedvéért képes vagyok egész lapszámok megvételére, hogy aztán időhiányt meg egyéb kifogásokat mormolva nagy eséllyel többet feléjük se nézzek. Pedig jó elmerülni egy-egy szerkesztői koncepció mikrokozmoszában, tüzetesen átrágni magam a különféle tematikus blokkokon, nyomdafriss megjelenéseken, sehol máshol fel nem lelhető szakmunkákon. Le kell lassulni kicsit, hogy élvezni lehessen a papíralapú folyóiratok világát – a lapszemléhez válogatva is valahol ezt az érzést igyekeztem nyakon csípni.

Bővebben ...
Költészet

Gyetvai Balázs: Lerakódás

Fotó: A szerző archívuma

a zuhany alatt / átfolyik lassan a jelenbe

Bővebben ...
Költészet

Ormay Lili Zsófia: Hegyek

Fotó: Pauline Villain

borostádon naplemente / szád sarkában fűvel benőtt út

Bővebben ...
HISZTI

HISZTI - Endrey-Nagy Ágoston: Magyarázat

hiszti eredetileg a női testhez kötődött – görög-latin eredetű, a 'méh' szóra vezethető vissza. A 19. századi orvosi diskurzusban a női idegrendszerhez kapcsolták, sokáig stigmatizáló diagnózisként használták. Aztán mindenkié lett: a köznyelvben mára levált a klinikai kontextusról, pejoratív árnyalatot hordoz, a túlzónak, irracionálisnak ítélt érzelmi reakciót nevezi meg. Hisztizik a gyerek, az anyós, a férfi, ha beteg – hisztiznek az írók is!

Sorozatunkban kortárs magyar szerzőket kértünk fel, hogy értelmezzék a kifejezést. 

Bővebben ...
Műfordítás

Raphael Dagold versei (f. Murányi Zita)

https://www.raphaeldagold.com/

Amikor a fekete kis kecske vére lefolyik / a vágóhíd padlóján a parasztház mögött

Bővebben ...
Próza

Varga László Edgár: Iepuraș Béla

Fotó: Szentes Zágon

Csak az általános idő múlásával vált lassan nyilvánvalóvá, hogy az ő, a Iepuraș Béla ideje nem múlik többé. Nem gyűltek például tovább a szeme sarkában a szarkalábak. Ha hetekig nem mosta meg, akkor sem zsírosodott a haja, sőt nem is nőtt. Nem nőtt a körme sem, de ami igazán meglepte: nem nőttek többé a metszőfogai.

Bővebben ...
HISZTI

HISZTI - Kiss Lóránt: Hasítás

hiszti eredetileg a női testhez kötődött – görög-latin eredetű, a 'méh' szóra vezethető vissza. A 19. századi orvosi diskurzusban a női idegrendszerhez kapcsolták, sokáig stigmatizáló diagnózisként használták. Aztán mindenkié lett: a köznyelvben mára levált a klinikai kontextusról, pejoratív árnyalatot hordoz, a túlzónak, irracionálisnak ítélt érzelmi reakciót nevezi meg. Hisztizik a gyerek, az anyós, a férfi, ha beteg – hisztiznek az írók is!

Sorozatunkban kortárs magyar szerzőket kértünk fel, hogy értelmezzék a kifejezést. 

Bővebben ...
Műfordítás

Silvia Avallone (f. Sokcsevits Judit Ráhel): A keményszívű II.

Fotó: Giovanni Previdi

A Corso Italián hömpölygött a tömeg. A bárok neonfényei és a lampionok, a folyamatos, nagyhangú lárma, a fagyi-, ostya- és pizzaillat ébren tartotta a várost. Az izzadt turisták egymásra torlódtak, mindenki a Bovio térre igyekezett, hogy le ne maradjon a tűzijátékról. A türelmetlen sokaság elbágyasztott, elringatott. Hagytam magam sodorni.

Bővebben ...
Műfordítás

Silvia Avallone (f. Sokcsevits Judit Ráhel): A keményszívű I.

Fotó: Giovanni Previdi

Folyamatosan beszéltünk, mégsem mondtunk semmit: csak a test számított, a magnetikus vonzású. Csiklandozásokból, ingerlésekből állt a nyelvünk, térdek és könyökök összekoccanásából. A kabócák ciripelése az ágak alkotta boltívből fülsértő volt, de csak növelte az érzést: itt akarunk maradni, ahol olyan erősen dübörög az élet, hogy az már súrolja a halhatatlanságot.

Bővebben ...
Próza

Tóth Vivien: Elefántsimogató (regényrészlet)

Fotó: Szokodi Bea

A többiekkel gyógyszerosztásnál koccintunk az újévre egy pohár vízzel. Még utoljára kinézek az utcára, ahonnan egyre több dudaszó szűrődik be.

Bővebben ...
Költészet

Vida Kamilla versei

Fotós: Sivák Zsófia

mindegy: a sznobokat az első könyvemben már úgyis elijesztettem!

Bővebben ...

Steven J. Fowler versei

És ez ne lenne elég neked? / Végignézni, hogy lesz belőle termékeny föld, / a metabolizmus folyamatát, amivel az élő / organizmus elnapolja a pusztulást? // A görög változás vagy változtatás szóhoz / pusztán hasonulva, az organizmusok / elfogyasztják az ételt, és kiválasztják a hulladékot.

 

Steven J. Fowler 1983-ban született Truro-ban, az Egyesült Királyságban. Költő, avantgardista, performer, szerkesztő és kurátor. Londonban él. Hét verseskötete jelent meg, költeményei huszonegy nyelven olvashatók. Olyan szervezetekkel működik együtt, mint a Tate Modern, a British Council és a Wellcome Collection. Honlapja: www.stevenjfowler.com

 

 

Nem támadnak meg a medvék

 

Ez ólálkodik a sötétben,

a vegetarianizmus

barátságos története.

 

Livia azt mondja, kenyér van az orrban

és a torokban.

A vadállatok szelídek voltak,

amikor ezt mondta,

rámutatva ezzel az étel és élet közötti

összefüggésre, ami, tudhatjuk, egy kémiai reakció

eredménye; a napfény

anyagkomplexumokat épít

a növényekben,

amiket aztán felemésztenek

az állatok, hogy belőlük gyűjtsenek erőt

szaporodáshoz, növekedéshez.

 

És ez ne lenne elég neked?

Végignézni, hogy lesz belőle termékeny föld,

a metabolizmus folyamatát, amivel az élő

organizmus elnapolja a pusztulást?

 

A görög változás vagy változtatás szóhoz

pusztán hasonulva, az organizmusok

elfogyasztják az ételt, és kiválasztják a hulladékot.

 

 

Megtámadtak a medvék

 

Olyan törékenyek,

ezért kérdik ők,

ott fenn, akiket nem lehet

szeretni, miért nem tud engem szeretni senki?

Mintha vak medve harapdálná a tökeimet,

ez az est egy helyesbítési kérelem.

A gát a víz nyomába ered,

a kényszer a természet nyomában

kerül folyóiratba.

 

Kettőt kellett elszenvednem,

egy futó-

és egy versmaratont.

 

Két kutyával, két szukával

szövetkezem.

Szóval ha csendben

megvitathatnánk a nap levelét,

ami örökre

az agyamba égett,

elmondhatnám, hogy egy kurva volt,

a múzeumok fájdalmával

körbevéve.

 

Előfordul, hogy egy történet,

mint egy férfi, aki azt képzeli

a prostiról,

különleges a számára,

akár az élet,

csak mondja és mondja és mondja, míg már

arra gondolsz, csakis saját hosszának paródiája lehet.

 

 

Fenyvesi Orsolya fordításai

(Az angol eredetivel összevetette: Mezei Gábor)